Schaffhausen (svájci német dialektusban Schafuuse, franciául Schaffhouse, olaszul Sciaffusa, rétorománul Schaffusa) Svájc legészakibb kantonja. Lakossága 2012-ben 77 955 fő volt, akiknek döntően német az anyanyelve. Székhelye Schaffhausen.
Története 160px|bélyegkép|bal|Stein am Rhein Schaffhausen a kora középkortól önálló városállam volt Villa Scafhusun néven, 1045-től saját pénzt is vert. 1049-ben Eberhard von Nellenburg gróf bencés kolostort alapított a területén. 1330-ban az addig független város a Habsburgok tulajdonába került. 1415-ben, miután a konstanzi zsinaton IV. Frigyes osztrák herceg XXIII. János antipápa pártjára állt, Zsigmond császár kiátkozta. A nehéz helyzetbe és pénzzavarba került hercegtől 1418-ban a schaffhauseniek megvásárolták függetlenségüket. A város 1454-ben szövetségre lépett a Ósvájci Konföderáció hat kantonjával, 1479-ben pedig két továbbival, Uri és Unterwalden kantonokkal is. 1501-ben teljes jogú tagja lett a konföderációnak.
Az első vasutat 1857-ben építették Schaffhausenben. A kanton alkotmányát 1876-ban fogadták el, 1895-ben módosították.
1944-ben a német határ melletti Schaffhausent az amerikai légierő tévedésből lebombázta.
Földrajza 160px|bélyegkép|bal|A Rajna-vízesés és a Laufeni vár Schaffhausen Svájc legészakibb kantonja, délről Zürich és Thurgau kantonokkal, minden más irányban pedig Németországgal határos. 298 km²-nyi területét a Rajna szinte teljes egészében elválasztja Svájc többi részétől, Stein am Rhein kisváros egy részének kivételével. A kantontól közvetlenül keletre terül el a Bodeni-tó, ahol a Rajna ered. A kanton területéből 134,4 km² (45%) mezőgazdasági terület, míg 128,7 km² (43%) erdő. A megmaradó rész döntően lakott terület (31.8 km², kb 10%), és csak 3.8 km² (1,3%) a folyók, tavak, hegyek aránya.
A kanton területe, rendhagyó módon, három, egymástól különálló részből tevődik össze: A legnagyobb, középső részhez tartozik a kanton székhelye, Schaffhausen városa, valamint egy német exkláve, Büsingen városa. Ettől nyugatra fekszik Rüdlingen-Buchberg kerület, keletre pedig a Ramsen és Stein am Rhein együttese.
Schaffhausen kanton területének legnagyobb része a Randen hegység fennsíkján fekszik. Legmagasabb pontja 912 méterrel van a tengerszint fölött. A kanton területén fekszik Európa legnagyobb síksági vízesése, a Rajna-vízesés.
Közigazgatás bélyegkép|260px|Schaffhausen kanton önkormányzatai A kantont 27 önkormányzatra osztják:
Bargen Beggingen Beringen Buch Buchberg Büttenhardt Dörflingen Gächlingen Guntmadingen Hallau Hemishofen Lohn Löhningen Merishausen
Neuhausen am Rheinfall Neunkirch Oberhallau Ramsen Rüdlingen Schaffhausen Schleitheim Siblingen Stein am Rhein Stetten Thayngen Trasadingen Wilchingen
Népessége bélyegkép|Osterfingeni szőlők A kantonban a 2012. december 31-i adatok alapján 77 955-en éltek. 2007-ben 16 323 fő, a teljes lakosság 21,9%-a volt külföldi állampolgár. 2012-ben 25 990-en evangélikusnak, 14 688-an római katolikusnak, 14789-en pedig vallás nélkülinek mondták magukat.
Gazdasága Schaffhausen a Zürichi Gazdasági Régióba (Zürcher Wirtschaftsraum) tartozik, gazdasága ennek megfelelően integrálódott. A mezőgazdaságban jelentős a bortermelés, különösen a fehér rajnai rizlingek készítése. Az ipart a gépgyártás, óra- és ékszergyártás, valamint kisebb mértékben textil-, bőr-, üveg-, cement-, papírgyártás és vegyipar jellemzi. A kanton nagy részét a rheinaui vízierőmű látja el elektromos energiával. A kanton legnagyobb cégei a Tyco International, a Tyco Electronics, a Schweizerische Industrie Gesellschaft, a Georg Fischer AG, az International Watch Company és a Cilag AG.
Jegyzetek
Források
Schaffhausen Encyclopaedia Britannica Kanton Schaffhausen: Geografie Kanton Schaffhausen Ständige Wohnbevölkerung nach Kanton Statistik Schweiz Weinbau Kanton Schaffhausen
Fordítás
Kategória:Svájc kantonjai