A japán számok rendszere írásilag teljes egészében a kínai számokon alapszik, a számok csoportosítása szintén a tradicionális 10000-es csoportosítást követi. A japán nyelvben a számoknak kétfajta kiejtésük, olvasatuk van: az egyik az on'jomi, a másik a kun’jomi olvasat.
A japán számolás alapjai Japánban a számok írásának két módja van: hindu-arab számok (1, 2, 3) és kínai számok (一, 二, 三) használata. A hindu-arab számokat gyakrabban használják vízszintes írás esetén, míg a kínai számok használatát függőleges írás esetén részesítik előnyben.
A legtöbb számnak két olvasata van. Az egyik a kínaiból származtatott olvasat, melyet tőszámok esetén használnak, a másik a hagyományos japán olvasat sorszámnevek esetére. Habár vannak kivételek (ld. alul), amikor a japán olvasatot részesítik mindkét esetben előnyben.
Számok Kanjik Előnyben részesített olvasat On'olvasat Kun'olvasat 0 零 / 〇* zéro rei / れい zéro / ゼロ 1 一 ics icsi / いち hito(cu) / ひと・つ 2 二 ni ni, dzsi / に, じ futa(cu) / ふた・つ 3 三 szan szan / さん mi(ccu) / み・っつ 4 四csi si / し jon, jo(ccu) / よん、よ・っつ 5 五 go go / ご icu(cu) / いつ・つ 6 六 rok roku / ろく mu(ccu) / む・っつ 7 七 nana sicsi / しち nana(cu) / なな・つ 8 八 hacsii hacsi / はち ja(ccu) / や・っつ 9 九 kjú kjú, ku / きゅう, く kokono(cu) / ここの・つ 10 十 dzsú dzsú / じゅう tó / とお 20 二十 ni-dzsú ni-dzsú / にじゅう hata(csi) / はた・ち 30 三十 szan-dzsú szan-dzsú / さんじゅう miszo / みそ 100 百 hjaku hjaku / ひゃく (momo / もも) 1000 千 szen szen / せん (csi / ち) 10 000 万 man man / まん (jorodzu / よろず) 100 000 000 億 oku oku / おく - 1 000 000 000 000 兆 csó csó / ちょう - 10 000 000 000 000 000 京 kei kei / けい -
* A 0 egyik speciális olvasata, a maru, ami „kör”t jelent. Ezt az olvasatot csak akkor használják, amikor több arab szám követi egymást, de nem egy számnak olvassuk őket. Példa a híres 109-es bolt Sibuja, Tokióban, amit icsi-maru-kjú-ként ejtünk ki, ami a Tokju áruház – mely az épületet is birtokolja - nevén alapuló szójáték.
Amikor csak annyi szerepel, hogy 万, vagyis semmilyen más arab szám nem előzi meg, akkor a szám – (icsi)-vel kezdődik. Tehát a 100 csak 百 hjaku, az 1000 csak 千 szen, de a 10000 már 一万 icsiman, nem pedig csak man. Valamint ha a 千 szen-t közvetlenül követi a tízezres szám kandzsija, akkor a 千 szen előtt megjelenik az 一 (icsi), és 一千 isszen lesz belőle. Tehát a 10.000.000-t 一千万 isszenman-nak mondjuk. De ha a 千 szen-t nem követi közvetlenül a tízezres kandzsi, vagy ha a szám 2000-nél kisebb, akkor a千 szen előtti 一 (icsi) használata opcionális. Tehát a 15.000.000 olvasata 千五百万 szengohjakuman vagy一千五百万 isszengohjakuman, valamint az 1,500 千五百 szengohjaku vagy 一千五百 isszengohjaku-ként is helyes.
A 4-es és a 9-es szám közismerten balszerencsés szám Japánban: a 4 (si) kiejtésileg nagyon hasonlít a halál (死?) szó japán megfelelőjére; a 9-es szám ku kiejtése pedig homonímiája a szenvedés (苦?)szónak. Lásd tetrafóbia. A 13-as szám is balszerencsés, bár ez inkább csak a Nyugattól átvett hiedelmek egyike (triszkaidekafóbia).
A modern japán nyelvben a tőszámok kiolvasásánál az on'olvasatot használják, kivéve a 4-nél és a 7-nél, ahol tiszteletből a jon és a „nana” kiejtést részesítik előnyben. Alternatív olvasatukat inkább a hónapok neveinél, a hónapok napjainál, valamint egy-két kifejezésnél alkalmazzák. Például a 4,79 tizedes szám mindig jon-ten nana kjú –ként olvasandó, míg az április, július és szeptember hónapokat tiszteletből si-gacu (4. hónap), sicsi-gacu (7. hónap), és ku-gacu (9. hónap)-nak nevezik.
A többi szám az alábbi elemek kombinációjából keletkezik: a tízes számok 20-tól 90-ig: (szám) – dzsú százas számok 200-tól 900-ig: (szám)- hjaku ezres számok 2000-től 9000-ig: (szám) – szen továbbá a tízes számok 30-tól 90-ig kun'olvasat esetén (szám)-szo-ra módosulhatnak, ahol a „szám” –nak is a kun olvasatát használjuk: miszo (30), joszo (40), iszo (50), muszo (60), nanaszo (70), jaszo (80), kokonoszo(90) További variációk lehetségesek, például az 50-nél az i – prefixum a dzsi- suffixummal. Akárhogy is, ezek az olvasatok a mai modern Japánban már nem annyira használatosak.
A hosszabb számoknál való fonetikai változások, mind kiejtési, mind mássalhangzó duplázás szempontjából tipikusak Japánban: pl.: roku (hat) és hjaku (száz) együtt roppjáku (hatszáz).
× 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 100 1000 100 hjaku nihjaku szanbjaku jonhjaku gohjaku roppjaku nanahjaku happjaku kjúhjaku - - - 1000 szen niszen szanzen jonszen goszen rokuszen nanaszen hasszen kjúszen - - - 1 000 000 000 000 icsó nicsó szancsó joncsó gocsó rokucsó nanacsó hacsó kjúcsó dzsuccsó* hjakucsó isszencsó 10 000 000 000 000 000 ikkei nikei szankei jonkei gokei rokkei nanakei hakkei kjúkei dzsukkei* hjakkei** isszenkei * Ez a tízes többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -dzsú-ról -dzsuccsó vagy -dzsukkei-re. ** Ez a százas többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -ku-ról -kkei-re.
A nagy számoknál a különböző elemeket összevonják, hogy hosszú számokból a kisebbeket alkossanak, valamint a nulla is csak „rejtetten” van jelen. szám kandzsi olvasat 11 十一 dzsú icsi 17 十七 dzsú nana, dzsú sicsi 151 百五十一 hjaku go-dzsú icsi 302 三百二 szan-bjaku ni 469 四百六十九 jon-hjaku roku-dzsú kjú 2025 二千二十五 ni-szen ni-dzsú go
A 10 hatványai Nagy számok A japán számok - a kínai hagyományokat követve - tízezresével vannak csoportosítva.
Számok10410810121016102010241028103210361040104410481052 vagy 10561056 vagy 10641060 vagy 10721064 vagy 10801068 vagy 1088Kandzsi万億兆京垓𥝱, 秭穣溝澗正載極恒河沙阿僧祇那由他/那由多不可思議無量大数 Olvasatmanokucsókeigaidzso, sidzsókókanszeizaigokugógasaasóginajutafukasigimurjótaisú
A Dzsinkókinak, Japán legrégebbi matematikai szövegének, is több variációja van. Az első kiadás 1627-ben jelent meg. Sok hibát tartalmazott, melyeknek legtöbbje az 1631-es kiadásban ki lett javítva. 1634-ben újra kiadták, további szabályokat megváltoztatva.
Például: (a számjegyek négyesével való csoportosítása) 1 0000 一万 (icsi-man) 983 6703 九百八十三万 六千七百三 (kjú-hjaku hacsi-dzsú szan man, roku-szen nana-hjaku szan) 20 3652 1801 二十億 三千六百五十二万 千八百一 (ni-dzsú oku, szan-zen rop-pjaku go-dzsú ni-mán, szen hap-pyaku icsii')
A hindu-arab számok hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben (10000-nél kisebb számok esetén). Pl.: 2,500万 = 25,000,000
A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 (Ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzit használják.) Olvasáskor a nulla 'tobi' (飛び) vagy tonde (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: jon-szen tobi ni vagy jon-szen tonde is használható a jon-szen ni helyett.
Tizedes törtek A japán nyelvben a tizedes számok rendszerének két fajtája van. Ezek a rendszerek ma már csak néhány esetben használatosak, mint például a baseball játékosok lövő- és erőátlagánál, a csapatok százalékos nyerési esélyénél, néhány köznyelvi kifejezésnél (pl.: „五分五分の勝負 "50-50% esély"), valamint amikor kedvezményekről és arányokról beszélünk.
Az egyik rendszer: Számok10−110−210−310−410−510−610−710−810−910−10Kanji分厘毛糸忽微繊沙塵埃Olvasatburinmósikocubiszensadzsinai Ezt a rendszert általában a hagyományos Japán mértékegységrendszerrel együtt alkalmazzák. Sok név az „ahogy van” kifejezésnek felel meg, ezzel reprezentálva a saku tizedeseit.
A másik rendszer, amit kedvezmények és arányok esetében használnak, egy úgynevezett „leváltás” módszerrel együtt jelenik meg, ahol a bu egyszáz lesz (és így tovább), valamint a tizedes mértékegysége a wari lesz. Számok10−110−210−310−410−5Kanji割分厘毛糸Olvasatwariburinmósi
Ez gyakran jelenik meg áraknál, például: 一割五分引き (icsi-wari go-bu biki): 15% kedvezmény 打率三割八分九厘 (daricu szan-wari hacsi-bu kjú-rin): lövő átlag:389
A wari kivételével ezek ritkán jelennek meg a mindennapi életben. A tizedes számok vagy kandzsival vannak írva (függőlegesen) vagy hindu-arab számokkal (vízszintesen), a tizedes számok funkciójától függően. A 42,195 km: 四十二・一九五 キロメートル példa esetében a „tízesek ereje” részesül előnyben, míg egy másik példában: 50,04%: 五〇・〇四 パーセント, a mértani értékrendszer szabályai érvényesülnek. Mindkét esetben az olvasás a hagyományos japán rendszert követi. (jon-dzsú ni-ten icsi-kjú go kiromētoru = 42,195 km; go dzsu-tten rei-jon pāsento= 50,04%)''
Formális számok
Akárcsak a kínaiban, a japán nyelvben is létezik a kandzsiknak egy olyan elkülönített része, melyek csak számok írása esetén fordulnak elő. Ezek a dáidzsik (大字), melyeket jogi és pénzügyi dokumentumoknál használnak, megakadályozva, hogy illetéktelen személyek megváltoztassák a számokat. Például, hogy egyből kettőt csináljon, vagy kettőből hármat. A japán formális számok megegyeznek a kínai formális számokkal, egy-két változtatástól eltekintve. Ma már a formális számok közül csak az egyet, a kettőt, a háromat és a tízet használják jogi dokumentumoknál (mivel a számok 4-től 9-ig megegyeznek a mindennapokban használtakkal, valamint a 100, 1000 és 10000 is ugyanaz). Ezek azok számok, melyeknek a formáját meg lehet változtatni, hogy magasabb értékeket kapjunk (az 1-ről és 2-ről már volt szó, a 3-at meg lehet változtatni úgy, hogy 5 legyen, a 10-et úgy, hogy 1000). Néhány esetben az 1-es szám félreérthetetlenül így van írva: 壱百壱拾 (110) ellentétben a 百十 jelöléssel.
Szám Általános Formális Mai használat Régies használat 1 一 壱 壹 2 二 弐 貳 3 三 参 參 4 四 四 肆 5 五 五 伍 6 六 六 陸 7 七 七 柒, 漆 8 八 八 捌 9 九 九 玖 10 十 拾 拾 100 百 百 佰 1000 千 千 阡, 仟 10000 万 万, 萬 萬
A mai japán 1000, 2000, 5000 és 10000 jenes bankjegyeken tiszteletből a formális számok szerepelnek. (千, 弐千, 五千 és 壱万)
Számok a régi japán nyelvben A japán nyelv - akárcsak a többi nyelv - fejlődik, új szavak keletkeznek, a régiek feledésbe merülnek. Például van pár olyan számnév, melyek ma már egyáltalán nem (vagy csak nagyon ritkán) használatosak.
Szám Olvasat Példák Jegyzet 1 hi1to2 hi1to2ka (1 nap), hi1to2to2sze (1 év) 2 futa futajo1 (2 éjszaka) 3 mi1 mi1szo1 (30) 4 jo2 jo2so1 (40), jo2tari (4 ember) 5 icu icuto2sze (5 év) 6 mu mucuma (6 karom) 7 nana nanasze (zuhatagok) Gyakran jelenti a „sok” szót. 8 ja jakumo1 (felhők) Gyakran jelenti a „sok” szót. 9 ko2ko2no2 ko2ko2no2hasira (9 nemes/isten) 10 to2/ to2wo to2woka (10 nap) 10 so1 mi1szo1 (30), jo2szo1 (40), muszo1 (60), jaszo (80) Csak összetett szavaknál. 20 hata hatacsi (20), hatatari (20 ember), hatato2sze (20 év) 50 i ika (50 nap) 100 ho iho (500), ihoto2sze (500 év), ihojo2 (500 éjszaka), jaho (800), mi1ho (300), muho (600), ko2ko2no2ho (900) Többszörös százasoknál és vegyes számoknál használatos. Gyakran jelenti a "sok” szót. 100 mo1mo1 mo1mo1ka (több nap) A nem többszörös százasokra és magára, a "100" –as számra használják. Gyakran megjelenik a „sok” jelentéseként. 1000 csi csito2sze (1000 év, sok év) Gyakran használják a „sok” jelentéseként.
Kézzel való számolás A kézzel való számolás rendszerét két nagy csoportra lehet bontani: amikor magunknak számolunk, és amikor másoknak. A számolás kezdetekor a tenyér nyitva van, majd ahogy haladunk előre úgy hajlítjuk be az ujjainkat – először a hüvelykujjat -, míg az „ötöt” a zárt öklünk fogja jelezni. Hogy eljussunk a tízig, ugyanezt a procedúrát folytatjuk, csak fordítva. Vagyis a hatnál felemeljük a kisujjunkat (akárcsak a négynél), és így haladva a tízet a nyitott tenyerünk fogja jelenteni. Mivel ez a fajta számolás eléggé kétértelmű, ezért ezzel a módszerrel a japánok csak "magukban" számolnak. Amikor másoknak mutatják a számokat, akkor a tenyerük zárva van, az egynél felemelik a mutató ujjukat, kettőnél a középső ujjat, háromnál a gyűrűst, négynél a kisujjat, végül az ötnél a hüvelykujjat. Az ötnél nagyobb számokat úgy mutatják, hogy az egyik tenyerük nyitva van (ez az öt jele), és a többi ujjukat a tenyérük elé helyezik. Például a hat: nyitott tenyér + mutató ujj a tenyér előtt. A tíznél mindkét tenyerük nyitva van.
Fordítás
További információk Numbers in Japanese Numbers and Counting Counting on one's fingers 大数の名前について Ancient Japanese number system