1991

Események Január január 1. – Megalakul a Lupis Brókerház, az első magyar magántulajdonú tőzsdei alkuszcég. január 2. – A NATO áttelepíti rohamdandárjának repülőgépeit Törökországba, hadműveleti feladat végrehajtására. január 5. – Pannonhalmi főapáttá választják Várszegi Asztrikot. január 8. – Szovjet katonák veszik körül a litván fővárost, Vilniust, hogy érvényt szerezzenek a kötelező besorozásnak. január 9. – Az amerikai és az iraki külügyminiszter genfi találkozóján Irak továbbra is fenntartja, hogy nem hajlandó kivonulni Kuvaitból. bélyegkép|230px|jobbra|Az Öböl-háború műveletei vázlata január 11. – A NATO nyilatkozatot ad ki, sürgetve a szovjet kormányzatot, hogy ne alkalmazzon erőszakot és megfélemlítést a balti köztársaságok ellen. január 17. A 26 ország részvételével létrejött koalíciós haderő légitámadást indítk Irak ellen, ezzel megkezdődik az „sivatagi vihar” hadművelet. Norvégiában – apja halálát követően – V. Harald lép trónra.

Február február 1. – Leninvárost Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalosan is Tiszaújvárossá nyilvánítja. február 9. – A litván népszavazáson résztvevők 85%-a a függetlenség mellett szavaz. február 15. – A visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia) együttműködési szerződést írnak alá. február 18. – Willem van Eekelen, a WEU főtitkára a NATO-ba látogat és tárgyalásokat folytat Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával az európai biztonsági identitásról és a NATO–WEU közötti együttműködésről. február 19. – Az Öböl-háború befejezését célzó, a huszonnegyedik órában beterjesztett szovjet béketerv nem felel meg a koalíciós erők azon követelésének, hogy feltétel nélkül vonják ki az iraki erőket Kuvaitból. február 20. – A szlovén parlament döntést hoz, miszerint javasolja a többi köztársaságnak Jugoszlávia szétválását „két vagy több” független állammá. február 24. – A koalíciós erők összehangolt légi, szárazföldi és tengeri támadást indítanak Irak ellen. február 25. – A Varsói Szerződés hat országának képviselői Budapesten bejelentik a katonai szervezet feloszlatását; megszüntetik a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai-, Tudományos és Technikai Tanácsot. február 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy másnap hajnali 4-től tűzszünetet hirdet. február 28. – A koalíciós erők felszabadítják Kuvaitot, George Bush elnök felfüggeszti a szövetséges koalíciós erők hadműveleteit. Irak feltétel nélkül elfogadja az ENSZ mind a tizenkét határozatát, amelyek az iraki csapatok Kuvaitból való visszavonására vonatkozik, ezzel véget ér az Öböl-háború. A német kancellár és a tartományi miniszterelnökök megállapodnak, hogy az új tartományok további költségvetési támogatást kapnak az egyesülési szerződéshez képest.

Március március 3. – A népszavazáson Észtországban a szavazók 77%-a, Lettországban a szavazók 73%-a a függetlenség mellett van. március 4. – A szovjet törvényhozás ratifikálja a német egyesítést lehetővé tevő szerződést, ezzel hivatalosan is hatályukat vesztik a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései. március 5. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényjavaslatot, amely törölte a nemzeti ünnepek sorából április 4-ét és november 7-ét.A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény 3. § (2) bekezdés március 6. – A NATO kivonja az AMF erőket Törökországból. március 9–16. – Ellenzéki tüntetések Belgrádban. március 13–26. – Az USA visszavonja a közepes hatótávolságú atomeszközeit Európából – a Pershing 2-eket és a szárnyasrakétákat – az INF szerződéssel összhangban. március 17. – Zmago Jelinčič vezetésével megalakul a Szlovén Nemzeti Párt. március 31. – Hivatalosan feloszlatják a Varsói Szerződés katonai szervezeteit.

Április április 1. – A RAF düsseldorfi lakásában lelövi Detlev Karsten Rohweddert, a volt NDK vagyonkezelőjének elnökét. április 27. – Megnyílik a Cheviré híd. április 15. Londonban megnyitják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), amelyet a kelet-európai országok és a Szovjetunió azon törekvéseinek segítségére hoznak létre, hogy kifejlesszék a demokráciát és a piacgazdaságot. Albániában megalakul az ország történetének első, demokratikusan megválasztott többpárti parlamentje április 23–24. – Vigleik Eide norvég tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Csehszlovák Köztársaságba látogat. április 30. - Legördül az utolsó (3 096 099.) Trabant a zwickaui üzem szalagjáról.

Május május 4. – Mindszenty József bíboros-érsek újratemetése Esztergomban. május 7. – A jugoszláv védelmi miniszter deklarálja, hogy országában polgárháborús állapot van. május 12. A Szovjetunió – az INF szerződés értelmében – felszámolja a megmaradó SS–20-as rakétákat. A krajnai szerbek népszavazáson megerősítik „Jugoszláviában maradásukat”. május 15. – A jugoszláv államelnökség szerb blokkja leszavazza a horvát Stipe Mesić beiktatását a szövetségi elnöki posztra. május 17. – Megtartja alakuló közgyűlését a Nemzeti Demokrata Szövetség Pozsgay Imre volt kommunista-szocialista politikus és Bíró Zoltán, az MDF volt első (ügyvezető) elnökének vezetésével. május 19. – Függetlenségi népszavazás Horvátországban. május 21. – Egy bombamerénylet során – 16 másik emberrel együtt – életét veszti Radzsiv Gandhi, India korábbi miniszterelnöke. május 28–29. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén a védelmi miniszterek egyetértésre jutnak egyebek között a NATO új szervezeti felépítésében.

Június 220px|bélyegkép |jobb |Szovjet T–64 harckocsioszlop a kivonuláskor június 12–14. – Manfred Wörner NATO-főtitkár hivatalos látogatást tesz Bulgáriában. június 16. – Záhonynál távozik Magyarországról az utolsó szovjet csapatot szállító vonatszerelvény. június 17. – Németország és Lengyelország aláírja a határszerződést és az együttműködési szerződést. június 19. Az utolsó szovjet katona elhagyja Magyarországot, Silov altábornagy személyében. Albánia az EBEÉ 35. tagállama lesz. június 20. – A Német Parlament név szerinti szavazással 338:320 arányban eldönti, hogy az NSZK fővárosa Berlin legyen. június 21. – A Jugoszláv Néphadsereg és a belügyi egységek támadást indítanak a szlovén határellenőrzés visszavételéért. június 25. – Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét Jugoszláviától; a szerb többségű jugoszláv vezetés ezt nem ismeri el, és beveti a hadsereget. június 26. Magyarországon elfogadják a kárpótlási törvényt. Horvátország – a szábor előző napi döntése alapján – ünnepélyesen deklarálja a köztársaság kilépését Jugoszláviából. június 27. – Farkas Helga, egy 17 éves orosházi lány elrablása, a rendszerváltás utáni első magyarországi emberrablás június 28. – Feloszlatják a KGST-t. június 30. Hivatalosan ezen a napon hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona (ténylegesen 1991. június 16-án indult el az utolsó katonavonat, Silov altábornagy pedig június 19-én utazott haza) Stjepan Mesić kerül a jugoszláv államelnöki székbe.

Július július 1. Megszűnik a Varsói Szerződés. Stipe Mesić átveszi a jugoszláv államelnökség vezetését. július 1–19. – EBEÉ–szakértők genfi ülése a nemzeti kisebbségekről. július 4–5. – Manfred Wörner NATO–főtitkár romániai látogatása. július 7 – Megalakul a Monopoly csoport. július 7–8. – A brioni konferencia kimondja, hogy Jugoszláviában új helyzet alakult ki, ezért tárgyalásokat kell kezdeni az ország jövőjéről, s mindegyik félnek tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától. július 18. – A jugoszláv államelnökség úgy dönt, hogy a Jugoszláv Néphadsereg három hónap alatt kivonul Szlovéniából. július 18. – Megalakul a Kordax Rt. július 30–31. – Az amerikai és a szovjet elnökök kétnapos csúcstalálkozójukon bejelentik a kétoldalú kapcsolatok új korszakát és aláírják a START szerződést, a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről.

Augusztus augusztus 3. – Nagykoalíciós kormány alakul Horvátországban. augusztus 6. – Tim Berners-Lee bejelenti a World Wide Web vállalkozást és programot az alt.hypertext hírcsoporton. Létrejön az első honlap, az info.cern.ch augusztus 15–28. – 16 ember hal meg a Bob hurrikán miatt az amerikai Észak-Karolinában. augusztus 16–20. – II. János Pál pápa látogatása Magyarországon. augusztus 19. Mihail Gorbacsov szovjet elnököt államcsínnyel elmozdítják hivatalából és helyét szükséghelyzeti bizottság veszi át. A Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülést tart figyelmeztetve a Szovjetuniót a súlyos következményekre, ha a reformfolyamat megszakadna. augusztus 20. – A moszkvai katonai puccs idején Észtország formálisan is kinyilvánította függetlenségét, újraélesztve az 1940 előtti államot. augusztus 21. Megalakul az önálló Lettország. Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszterei a szovjet helyzetet vitatják meg, elítélik Mihail Gorbacsov alkotmányellenes eltávolítását és követelik a demokratikus reformok helyreállítását. Mihail Gorbacsov szovjet elnök visszatér Moszkvába. augusztus 24. – Az Ukrán Köztársaság nemzeti ünnepe. augusztus 25. Linus Torvalds elküldi levelét az egyik Minix levelezési listára, ezzel a Linux kernel terve nyilvánosság elé kerül. Mihail Gorbacsov lemond a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkári tisztségéről. augusztus 26. – Mihail Gorbacsov elismeri, hogy az elszakadni kívánó köztársaságok függetlenségi követeléseit már nem lehet megtagadni. augusztus 27. – A Moldovai Köztársaság függetlenségének napja. augusztus 28. – Mihail Gorbacsov elnök külügyminiszterré nevezi ki Borisz Pankin volt csehszlovákiai nagykövetet; a KGB-t megfosztja csapataitól és vizsgálatot rendel el a szervezet tevékenységeiről. augusztus 29. – A szovjet törvényhozás felfüggeszti az SZKP minden tevékenységét.

Szeptember szeptember 1. – Üzbegisztán kikiáltja függetlenségét. szeptember 5. – Moszkvában a Népi Küldöttek Kongresszusa feloszlása előtt átadja az alapvető hatalmat a köztársaságoknak. szeptember 8. – Népszavazás Macedóniában a függetlenségről. szeptember 17. – Észtország, Lettország és Litvánia belép az ENSZ-be. szeptember 20–21. – Taszár ad otthont az első magyarországi repülőnapnak. szeptember 22. – Koszovó kinyilvánítja függetlenségét, ezt azonban csak Albánia ismeri el. szeptember 25. – Az SPD 38,3% szavazattal győz a brémai választásokon és az FDP-vel, illetve a zöldekkel közösen alakít kormányt. szeptember 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti az USA atomfegyvereinek jelentős csökkentését és felszólítja a Szovjetuniót hasonló lépésre. (Az USA megsemmisíti összes földi indítású harcászati atomfegyvereit, továbbá leszereli a nukleáris robotrepülőgépeket a tengeralattjárókról és más hadihajókról.)

Október október 6. Krakkóban tanácskozik a lengyel, a magyar és a csehszlovák külügyminiszter a NATO-ba történő belépés lehetőségeiről. Mihail Gorbacsov szovjet elnök bejelenti, hogy felszámolják a szovjet rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetet és eltávolítják a harcászati nukleáris eszközöket a hajókról, a tengeralattjárókról és a földi támaszpontú haditengerészeti repülőgépekről. október 7. – Szlovénia és Horvátország bejelenti kilépését Jugoszláviából. október 13. – Aszkar Akajev nyeri Kirgizisztán első elnökválasztását. október 15. – Létrejön az első magyar (.hu alatti) internetes cím, a sztaki.hu.Már 25 éves az első magyar honlap https://www.excom.hu/hir-ujdonsag/hirek/item/187-mar-25-eves-az-elso-magyar-honlap.html Hozzáférés: 2019.12.10 – Bosznia-Hercegovina kinyilvánítja függetlenségét. október 17. – A NATO védelmi miniszterei az olaszországi Taorminában üléseznek, ahol bejelentik, hogy a NATO európai raktáraiban elhelyezett atomfegyverek számát 80%-kal csökkentik. október 27. – Egy jugoszláv katonai repülőgép kazettás bombát dob Barcsra. október 28. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában. október 30. – Madridban megnyílik az első középkeleti békekonferencia az USA és a Szovjetunió közös elnöksége alatt.

November november 2. – Csecsenföld kimondja elszakadását a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.