300px|thumb| Dísztábla a gödöllői Kálvária falán. A műemlék renoválását Norvégia a Norvég Alapon keresztül támogatta. A Norvég Alap és az EGT Alap két pénzügyi alap, amelyet az Európai Unió 16 tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére hozott létre és tart fenn három ország, Izland, Liechtenstein és Norvégia.

Az EGT Alapot az államok közösen finanszírozzák, a Norvég Alapot pedig Norvégia önállóan finanszírozza. Az alapok forrásait 97%-ban Norvégia biztosítja.

Az alapok célja A három fenntartó ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), de nem tagja az Európai Uniónak. Emiatt az EU közösségi költségeihez nem járulnak hozzá, ugyanakkor élvezik az európai egységes piac gazdasági előnyeit. Az alapokat a három ország azért hozta létre, hogy ezt kompenzálva támogassák a kontinens gazdasági és társadalmi egységesülésének költségeit és a hátrányosabb helyzetben lévő államok felzárkóztatását.

Az alapok célja az Európai Gazdasági Térség gazdasági és társadalmi különbségeinek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése 16 észak-, közép- és dél-európai uniós és EGT tagállammal. Az alapokon keresztül járul hozzá Norvégia, Izland és Liechtenstein az olyan alapvető európai értékek erősítéséhez, mint a demokrácia, a jogállamiság és az esélyegyenlőség.

Működése A Donorok és az EU megállapodnak a teljes hozzájárulás mértékét, továbbá az egyes kedvezményezett országokra jutó támogatások összegét illetően.

A nemzeti kiosztás során a Donorok minden egyes kedvezményezett országgal megtárgyalják a programterületeket, a célkitűzéseket, valamint az egyes programokra fordítandó támogatások nagyságát és megegyeznek. A megállapodások alapja a kedvezményezett országok nemzeti szükségletei és prioritásai, valamint a donor országokkal való együttműködés lehetőségei.

A Nemzeti Kapcsolattartó felel minden kedvezményezett országban a programok átfogó irányításáért. A programokat a Program Operátorok fejlesztik és kezelik, gyakran a donor országokból való partnerrel együttműködésben. A legtöbb projekt a Program Operátorok által kiírt pályázat útján kerül kiválasztásra.

Jogosultság thumb| Az ércfalvai Malinka biofarm felújításra és bővítésre került, ezáltal új munkahelyeket teremtve és a már meglévőket megtartva. Szlovákiában a munkanélküliségi ráta a cigány népesség körében közel 80 százalékos. Az Alapok kedvezményezettjeinek köre tükrözi az EU Kohéziós Alap által meghatározott kritériumokat, amelyek azokat a tagállamokat célozzák, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alacsonyabb, mint az EU átlag 90%-a. Az alapokból támogatást kapnak az EU-hoz a 2004-es bővítés során, vagy azt követően csatlakozott államok és három további déli tagország, a támogatásból azonban kimaradnak azok az országok, amelyek 2004 előtt csatlakoztak az EU-hoz.

A kedvezményezett országok listája Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia.

Története Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (továbbiakban: EGT-megállapodás) révén partnerei az Európai Uniónak. A megállapodás lehetővé teszi az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlását a belső piacon.

Az EGT-megállapodás további közös célként fogalmazta meg a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését Európában. Norvégia, Izland és Liechtenstein a megállapodás 1994-es hatályba lépése óta támogatja az EU és EGT kevésbé jómódú országainak társadalmi és gazdasági fejlődését.

A pénzügyi hozzájárulások a Finanszírozási Mechanizmus (1994-1998), a Finanszírozási Eszköz (1999-2003), valamint az EGT és Norvég Alapok (2004-2009 és 2009-2014) keretein belül valósultak meg.

2004 óta két különálló mechanizmus működik: az EGT Alap és a Norvég Alap. Az EGT Alap 95,8%-a, a Norvég Alap pedig teljes egészében norvég hozzájárulásból származik.

A Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 (más néven: EGT Alap és a Norvég Alap 2009-2014) szóló megállapodások során fő célkitűzésként megjelent a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése mellett, a donor és a kedvezményezett országok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése is.

A támogatási időszak végén a donor országok és az EU megvizsgálják az EGT-n belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló további támogatások szükségességét, és tárgyalásokat folytatnak a pénzügyi hozzájárulásokról.

Finanszírozási Mechanizmus 1994-1998 Az első támogatási program Észak-Írországot, Görögországot, Írországot, Portugáliát és Spanyolországot érintette. A támogatható programterületek a környezetvédelem, az oktatás és képzés, valamint a közlekedés voltak. Az 500 millió eurós projekt-támogatáson felül, 1,5 milliárd eurónyi hitelkamat kedvezmény vált elérhetővé az Európai Befektetési Banknál.

Amikor Ausztria, Finnország és Svédország 1995. január 1-jén kilépett az EFTA-ból és csatlakozott az EU-hoz, az Európai Bizottság átvállalta e három ország hozzájárulásaiért a felelősséget.

Finanszírozási Eszköz 1999-2003 1999-2003 között Észak-Írország, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország 119,6 millió eurót kapott a három EGT-EFTA országtól, Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől. A támogatott programterületek a környezetvédelem, a városrehabilitáció, a városi szennyezettség, a kulturális örökség védelme, a közlekedés, az oktatás és képzés, valamint az akadémiai kutatás voltak.

EGT és Norvég Alap 2004-2009 A periódusban az EGT Alap 672 millió eurós keretösszeggel működött. A kedvezményezett országok: Bulgária (2007-től), Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia (2007-től), Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia voltak.

Ugyanekkor a Norvég Alap 567 millió eurós keretösszegből támogatta a következő országokat: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Továbbá a norvég kétoldalú együttműködés programon keresztül Norvégia 68 millió euró támogatást nyújtott Bulgáriának és Romániának 2007-es EU-s csatlakozásukkor.

Legnagyobb donorként Norvégia a támogatások közel 97%-át fedezte e három együttműködési rendszerben.

Az EU és EGT 2004-es és 2007-es bővítése az európai kohézióra irányuló hozzájárulások nagymértékű növelését igényelte. A legtöbb új tagállam társadalmi és gazdasági fejlettség tekintetében jelentősen az EU-s átlag alatt volt. Szemléltetésképpen: a 2004-ben csatlakozó 10 ország lakóinak száma 75 millió fő volt, összesített GDP-jük mégsem érte el a 12 millió lakossal rendelkező Norvégia és Svájc összesített GDP-jét.

2004-2009 között Norvégia, Izland és Liechtenstein 1,307 milliárd eurós támogatási keretről állapodott meg. Az országok közötti elosztás tekintetében a lakosság száma, valamint az egy főre eső GDP nagysága számított: így Lengyelország lett a legnagyobb kedvezményezett ország, amelyet Magyarország, Románia és a Cseh Köztársaság követett.

Támogatási területek 1250 projekt, program és alap nyert támogatást a 2004-2009 es cikluban az EGT és Norvég Alapból az alábbi területeken: Környezetvédelem Egészségügy és gyermekgondozás Kutatás és ösztöndíjak Kulturális örökség Intézményi kapacitás- és emberi erőforrás fejlesztés Schengen és bíróságok Civil társadalom Regionális fejlesztés és határon átnyúló tevékenységek. Minden 5. projekt rendelkezett partnerrel Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben. A támogatott projektekről szóló összefoglalók videókkal és képekkel együtt az EGT és Norvég Alap projektek weboldalán megtalálhatók.

Eredmények Az EGT és Norvég Alapok 2004-2009 végső felülvizsgálata az alábbi megállapítással zárult: „Az EGT/Norvég Alapok kétségkívül hozzájárultak az különbségek csökkentéséhez Európában, természetesen kisebb mértékben, mint az EU-s források.” (2012)

A norvég Számvevőszék ugyancsak megállapította, hogy „a 2004-2009 közötti időszak projektjei nagyrészt teljesítették a tervezett célokat. Helyi szintű eredményekre is vannak példák”. (2013)

További szektorspecifikus értékelés a norvég kormány honlapján érhető el angol nyelven.

EGT és Norvég Alap 2009-2014 thumb|Mind a 16 észak-, közép- és dél-európai ország részesül az EGT és Norvég Alapok 2009-2014 támogatásában.

EGT Alap Az EGT Alap a periódusban 993,5 millió eurós keretösszeggel működött. Kedvezményezett államokTeljes juttatás (millió euró)Bulgária78,6Ciprus3,85Cseh Köztársaság61,4Észtország23.0Görögország63,4Horvátország5,0Lengyelország266,9Lettország34,6Litvánia38,4Magyarország70,1Málta2,9Portugália58,0Románia190,8Spanyolország45,9Szlovákia38,4Szlovénia12,5 thumb|Az EU-n belül, Romániában a legalacsonyabb az újrahasznosítás aránya. A Total Waste Management, együttműködésben a Tomra és az Orwak norvég cégekkel, 25 szelektív hulladék gyűjtőpontot hozott létre országszerte. Minden egyes gyűjtőpont 2-5 munkahelyet teremt. A projekt a Norvég Alap támogatásából valósult meg.

Norvég Alap A Norvég Alap a ciklusban 804,6 millió eurós keretösszeggel működött. Kedvezményezett államokTeljes juttatás (millió euró)Bulgária48,0Ciprus4,0Cseh Köztársaság70,4Észtország25,6Horvátország4,6Lengyelország311,2Lettország37,4Litvánia45,6Magyarország83,2Málta1,6Románia115,2Szlovákia42,4Szlovénia14,4 További nyolcmillió euró támogatást kapott az Innovation Norway által kezelt “Méltányos Munka és Háromoldalú Párbeszéd” programterület. thumb|A Norvég Alap támogatásával valósult meg a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeumának (POLIN) oktatási programja, ami ingyenes programokat biztosított diákok és tanárok számára, továbbá virtuális múzeumlátogatást és vándorkiállításokat tett lehetővé. A projekt számos norvég partner bevonásával jött létre.

Támogatási területek 150 program nyert támogatást az alábbi prioritási területeken: Környezetvédelem és -gazdálkodás Éghajlatváltozás és megújuló energia Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás Kutatás és ösztöndíjak Zöld ipari innováció Igazság- és belügy Civil szervezetek Humán és társadalmi fejlesztés Kulturális örökség és -csere Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd

Az EGT és Norvég Alapok 2009-2014 programjai 2017-ig zajlanak. Több mint 80 program valósult meg a donor országok állami szerveivel való együttműködésben. A projektek több mint 20%-ának van partnere Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben. A projektek teljes leírása az EGT és Norvég Alap weboldalán megtalálható.

Eredmények A programok 2017-ig futnak: eddig néhány beszámoló és értékelés készült el. A Norvég Civil Alapról készült független vizsgálat szerint a programok növelték a civil szektor kapacitását Közép-és Dél-Európában és segítséget nyújtottak az állampolgárok mozgósításában, hogy véleményüket hallatva aktívan részt vegyenek a döntéshozásban. További előzetes eredmények az Éves Jelentésekben angol nyelven érhetők el.

EGT és Norvég Alap 2014-2021 2015. július 20-án a norvég Külügyminisztérium bejelentette, hogy Norvégia és az EU megállapodást kezdeményezett az EGT és Norvég Alapok új periódusára. A támogatási periódus öt évről hét évre bővült. A kizárólag Norvégia által finanszírozott Norvég Alap támogatásainak összege évi 179,1 millió euró, míg az EGT Alap évi 221,2 millió euró lesz a 2014-2021 időszakban.

A norvég Külügyminisztérium sajtóközleménye szerint, a támogatások a kutatáson, az oktatáson és az növekvő európai munkaerő-piaci mobilitáson keresztül az innováció és a növekedés előmozdítására fognak koncentrálni. Norvégia bővíteni fogja donor országokkal való együttműködését az igazság- és belügy területén is. Ez Európa migrációval kapcsolatos kihívásaira irányuló erőfeszítéseire is vonatkozik. Létrehozásra kerül egy regionális alap is, mintegy 850 millió norvég korona összegben. Az alap a határokon átnyúló európai kihívásokkal fog foglalkozni.

Az alapok Magyarországon