Az azukibabot (Vigna angularis) (japánul: アズキ (小豆)) Kelet-Ázsiában elsősorban Japánban, Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában termesztik. Az azukibab Koreában és Japánban a szója mellett a második legfontosabb hüvelyes növény. Az azukibab vad formája (Vigna angularis ssp. nipponensis) Kelet-Ázsiában egészen a Tibeti-fennsíkig elterjedt.
Megjelenése A mindössze 5 mm-es magok többnyire vörösek, de léteznek fehér, fekete és szürkés színben is. A termesztett forma (Vigna angularis ssp. angularis) magjai nagyobbak, mint a vad formáé, és a hüvely nem nyílik fel magától (ami a magok szétszórását szolgálná). Az azukibab bokros, álló vagy kúszó lágyszárú hüvelyes, ami 25–90 cm magasra nőhet. Levelei hármasával helyezkednek el a száron. Virágai élénk sárgák. A termései 6–12,5 cm hosszú, hengeres hüvelyek, amelyben 6–14 mag található.
Története Észak-Kínában valószínűleg már az őskőkorban is fogyasztottak azukibabot a vadászó-gyűjtögető emberek. Kínában, Koreában és Japánban is háziasították már időszámításunk kezdete előtt. A genetikai bizonyítékok azt mutatják, hogy legelőször Kelet-Ázsiában termesztették és csak később keresztezték az őshonos fajjal a Himalájában.
Nevei Az azuki az ősi japán neve a babnak, de Japánnak kínai jövevényszava is van rá, a , ami kis babot jelent, amely a , a nagy babnak, vagyis a szójababnak a párja. Kandzsival írjuk, viszont azukiként ejtjük. Kínában a megfelelő szó a babra a (kínai: 小豆, pinyin: xiǎodòu), amit botanikai és mezőgazdasági szövegkörnyezetben használnak. Azonban a mindennapi kínai nyelvben a leggyakoribb kifejezések a hongdou (红豆, hongdou) és a chidou (赤豆, chìdòu), mindkettő jelentése „vörös bab”, mert szinte az összes kínai fajta egységesen piros. A koreai neve pat (hangul: 팥), Vietnámban đậu Djo, ami szó szerint szintén vörös babot jelent. India néhány részén Lal Chavalinak nevezik (लाल चवळी) – aminek szó szerinti jelentése pedig „vörös tehénbab”.
Felhasználása Tápláléknövényként thumb|269x269px|Daifuku A növény magjait vagy magát a hüvelytermést élelmiszerként fogyasztják. A többi hüvelyeshez hasonlóan fontos fehérje- és rostforrás. Leggyakrabban ragukhoz, salátákhoz, salsa alapjaként, szendvicsekhez és pástétomokhoz használják.
thumb|247x247px|azuki paszta A kelet-ázsiai konyhában az azukibabot édesen szokás fogyasztani. Általában cukorral főzik össze és így jön létre az a bizonyos bab paszta (anko), ami az egyik legfontosabb összetevője a kelet-ázsiai ételeknek. Gyakran ízesítik is, ugyanúgy, mint a gesztenyemasszát. Az ankót számos kínai ételhez is felhasználják, mint például tangyuan-hez, zongzi-hez, holdsüteményhez, baozi-hoz és a vörös bab fagylalthoz. Rengeteg japán édességekben is megtalálható: anpan, dorajaki, imagavajaki, mandzsu, monaka, anmicu, taijaki és daifuku. Levest is készítenek belőle, cukorral főzik és egy csipetnyi sóval, így készül a vörös bab-leves. Ezen kívül forró italként, tea formájában is fogyasztják. Néhány ázsiai kultúrában még feltétként vagy töltelékként is felhasználják például süteményekben, kekszekben, esetleg gofrira rakják. Japánban különleges alkalmakkor azukibabos rizst esznek, ez a . 2009. október 20-án pedig a Pepsi kiadott egy azukibab ízesítésű terméket.
bélyegkép|111x111px|Azukibabos matcsamuffin Magyarországon leginkább vörös színű azukit lehet vásárolni bioboltokban.
Jelentős mennyiségben tartalmaz proteineket, B1- és B2-vitamint, kiemelhető vas-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma. Élettani hatásai közt említik inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonságát. Az azukibab magjának csíráztatásakor a fehérjék értékes esszenciális aminosavakká bomlanak. A csíráztatott azukibab – más babokkal ellentétben – nem okoz bélgázképződést.
Szépségápolásban Az azukit felhasználják bőrápolásra pakolásként és lemosóként is. Meleg vízzel összekevert babport, vagy pépesített főtt babot használnak pakolásként heti egyszer, lemosóként heti háromszor. Gyakori alkalmazása bőrirritációt okozhat.
Megjegyzések
Hivatkozások
Fordítás
Források Adzuki bab
További információk Illustrated Plant Genetic Resources Database Alternative Field Crop Manual
Kategória:Növényfajok Kategória:Pillangósvirágúak