Bóra (Bernus, Barnus, Borino, horvátul bura, szlovénül burja) az isztriai és dalmát tengerparton, legtöbbször a téli évszakban fújó száraz, hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal.thumb|right|300px| Bóra szélvihar, Starigrad mellett
Nevének eredete A bóra elnevezés a görög mitológiai alak, Boreasz (görögül: Βορέας) nevéből származik. Jelentése: észak. A szelek királyának tartották, aki leginkább az északi és északkeleti szeleken uralkodott, és egy sötét trákiai barlangban lakott. Zsákjával megszelídítette a szeleket. Asztraiosz titán és Éósz hajnalistennő fia.
Kialakulása, iránya, kiterjedése thumb|right|300px|Bóra szélvihar az Adria partjainál
A bóra észak-északkelet, északkelet vagy kelet-északkeleti irányból fúj, vagyis a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség miatt jön létre. Amikor az Adria délkeleti részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Hatása Trieszt és Albánia között az egész partvidékre kiterjed, de erősségéből Hvarnál már sokat veszít. A téli félévben néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb (borino). Fiume, Zengg és Trieszt környéke a bórának leginkább kitett terület. Néha olyan hevesen csap le a tengerre, hogy a porzó vízcseppek ködként (fumarea spalmeggio) borítják a vizet. Ekkor a tengeren tartózkodni veszélyes. A bóra időjárás hosszabb és mélyebb apályt, rövidebb és kevésbé magas dagályt okoz.
A bóra elleni védekezés Az egykori Osztrák–Magyar Monarchiában kiépült fiumei vasútvonal bórának kitett vonalán – Lič és Bakar között – ún. bórafalakat építettek az erős széllökések ellen. A kőfalak 2,70 méter magasak, szélességük alul 1 méter körüli, felső részük kb. 0,5 méter. A falak habarcsba rakott mészkőből vannak. A bórafalak megépítése előtt a több mint 200 km/órás sebességgel dühöngő bóra két alkalommal is felborította a vasúti kocsikat.
Előrejelzése
A bórának vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. "felhősapkák", valamint az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. Nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat. A legkeményebb bórák a Kvarnergg területén, a Velebit-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő. Erőssége elérheti a 200 km/h-t is.
Az eddig mért legnagyobb szélerősségű bórák
HelySebesség m/sSebesség km/hA szélvihar idejeMontenegró 42,9 m/s151,2 km/h (1978. január 5.)Trieszt 64,2 m/s231,5 km/h (1994. október 29.)Krki híd 65,8 m/s 237 km/h (2013. november 11.)Ciklona TeodorKrk sziget 69,0 m/s 248,4 km/h (1994. október 29.)Split 48,5 m/s 172,8 km/h(1994. október 29.)Makarska 69,5 m/s 250,2 km/h (1996. január 26.)Dalmát partok (átlag)33,0 m/s 118,8 km/h (2004. november 15.)Dalmát partok (széllökések)60,0 m/s 216,0 km/h (2004. november 15.)Split, Marjan-hegy (széllökések)49,17 m/s 177,0 km/h (2019. február 23.)Tombolt a bóra, Splitben új szélrekord született
Jegyzetek
Források A Pallas nagy lexikona Révai nagy lexikona (III. kötet, 536. oldal) Az eddig mért legnagyobb bórák a Wikipédia német nyelvű "Bora" szócikkéből átvett adatok.
További információk Dr. Gábli Cecília: Plinius a szelekről
Kategória:Szelek