bélyegkép|jobbra|350px|Részlet a Nihonsoki egyik Heian-kori példányából.
A Nihonsoki (japánul: 日本書紀, Hepburn-átírással: Nihonshoki, magyarul: Japán krónikája) vagy Nihongi (japánul: 日本紀, magyarul: Japán krónika) japán történelemkönyv, a Kodzsikivel együtt a japán történelem két klasszikus krónikájának egyike. Bár a Kodzsiki régebben született, mint a Nihonsoki, a kettő közül a Nihonsoki a pontosabb és részletesebb. A Nihonsoki Japán őstörténetének leghiánytalanabb áttekintését nyújtja, így az évek során a történészek és a régészek számára nélkülözhetetlen történelmi forrásá vált.
A krónikát i. sz. 720-ban fejezték be. Véglegesítését Toneri herceg, Temmu császár fia felügyelte, és nagyban segítette Ó no Jaszumaro, korabeli nemes és a Kodzsiki egyik főszerkesztője. A Nihonsokit Gensó császárnőnek ajánlották.
Keletkezés és tartalom Végleges formája 720-ban született meg Tonari herceg szerkesztői felügyelete alatt, Ó no Jaszumaro segítségével. Császári parancsra készült, célja a központi császári hatalom megerősítése volt. A történetek megerősítik a népet abban a tudatban, hogy a császáruk isteni eredetű. Kínai nyelven jegyezték le, a Japánban zajló eseményeket egészen 697-ig, Dzsitó császárnő (ur. 686-697) uralkodásának végéig követi. Formája történeti jellegű írás pontos dátumozással és nevekkel. Forrásait tekintve kínai és koreai feljegyzések adatait is tartalmazza, ebből következően nem csak a szigetországbeli, hanem az azon kívül zajló eseményekről is szót ejt. A kínai hatások erősen kivehetőek, ezt mutatja a kínai írás, a forma, és utalás pl. a konfuciánus elvekre.
Fejezetek 30 fejezetből áll. Az első fejezet mitológiai hangvételű, a teremtésmítoszt meséli el: a Japán szigeteket istenek hozták létre, akik közül kettő - A férfi Izanagi és a női Izanami - alászállt az égből, hogy a feladatot elvégezze. Ők hozták létre a többi kami-t (istenek vagy természetfeletti erők) is, akik a tengert, folyókat, szelet, fákat és hegyeket befolyásolják. Ezek közül két istenség, a Napistennő, Amateraszu Ómikami, és bátyja, a Vihar Istene háborúztak egymás ellen, amelyből Amateraszu emelkedett ki győztesként. Tőle származtatják magukat a japán császárok. Az ő leszármazottja Dzsinmu, az első császár, a Dzsinmut követő uralkodók pedig szintén az ő leszármazottai. A további fejezetek a császárokról szólnak. A hangsúly nem a történelmi tényeken, hanem a császárok tettein, az erkölcsös uralkodó érdemein, a rossz uralkodó hibáin van. Más országokkal való diplomáciai kapcsolatokat is leír.
Fejezetek: 1. fejezet: Kami no Yo no Kami no maki 2. fejezet: Kami no Yo no Shimo no maki 3. fejezet:(Dzsinmu császár) Kan'yamato Iwarebiko no Sumeramikoto 4. fejezet: (Szuizei császár) Kamu Nunakawamimi no Sumeramikoto (Annei japán császár) Shikitsuhiko Tamatemi no Sumeramikoto (Itoku japán császár) Ōyamato Hikosukitomo no Sumeramikoto (Kósó császár) Mimatsuhiko Sukitomo no Sumeramikoto (Kóan japán császár) Yamato Tarashihiko Kuni Oshihito no Sumeramikoto (Kórei császár) Ōyamato Nekohiko Futoni no Sumeramikoto (Kógen japán császár) Ōyamato Nekohiko Kunikuru no Sumeramikoto 5. fejezet: (Szudzsin császár) Mimaki Iribiko Iniye no Sumeramikoto 6. fejezet: (Szuinin császár) Ikume Iribiko Isachi no Sumeramikoto 7. fejezet: ( Keiko császár) Ōtarashihiko Oshirowake no Sumeramikoto (Szeimu császár) Waka Tarashihiko no Sumeramikoto 8. fejezet: (Csúai császár) Tarashi Nakatsuhiko no Sumeramikoto 9. fejezet: (Dzsingú császárnő) Okinaga Tarashihime no Mikoto 10. fejezet: (Ódzsin császár) Homuda no Sumeramikoto 11. fejezet: (Nintoku császár) Ōsasagi no Sumeramikoto 12. fejezet: (Ricsú császár) Izahowake no Sumeramikoto (Hanzei császár) Mitsuhawake no Sumeramikoto 13. fejezet: (Ingjó császár) Oasazuma Wakugo no Sukune no Sumeramikoto (Ankó császár) Anaho no Sumeramikoto 14. fejezet: (Júrjaku császár) Ōhatsuse no Waka Takeru no Sumeramikoto 15. fejezet: (Szeinei császár) Shiraka no Take Hirokuni Oshi Waka Yamato Neko no Sumeramikoto (Kenzó császár) Woke no Sumeramikoto (Ninken császár) Oke no Sumeramikoto 16. fejezet: (Burecu császár) Ohatsuse no Waka Sasagi no Sumeramikoto 17. fejezet: (Keitai császár) Ōdo no Sumeramikoto 18. fejezet: (Ankan császár) Hirokuni Oshi Take Kanahi no Sumeramikoto (Szenka császár) Take Ohirokuni Oshi Tate no Sumeramikoto 19. fejezet: (Kimmei császár) Amekuni Oshiharaki Hironiwa no Sumeramikoto 20. fejezet: (Bidacu császár) Nunakakura no Futo Tamashiki no Sumeramikoto 21. fejezet: (Jómei császár) Tachibana no Toyohi no Sumeramikoto (Szusun császár) Hatsusebe no Sumeramikoto 22. fejezet: (Szuiko császárnő) Toyomike Kashikiya Hime no Sumeramikoto 23. fejezet: (Dzsomei császár) Okinaga Tarashi Hihironuka no Sumeramikoto 24. fejezet: (Kógjoku császárnő) Ame Toyotakara Ikashi Hitarashi no Hime no Sumeramikoto 25. fejezet: (Kótoku császár) Ame Yorozu Toyohi no Sumeramikoto 26. fejezet: (Szaimei császárnő) Ame Toyotakara Ikashi Hitarashi no Hime no Sumeramikoto 27. fejezet: (Tendzsi császár) Ame Mikoto Hirakasuwake no Sumeramikoto 28. fejezet: (Temmu császár, 1. rész) Ama no Nunakahara Oki no Mahito no Sumeramikoto, Kami no maki 29. fejezet: (Temmu császár, 2. rész) Ama no Nunakahara Oki no Mahito no Sumeramikoto, Shimo no maki 30. fejezet: (Dzsitó császárnő) Takamanohara Hirono Hime no Sumeramikoto (Kaika császár) Wakayamato Nekohiko Ōbibi no Sumeramikoto
A Nihonsoki és a Kodzsiki hasonlóságai A Nihonsoki 7 évvel a Kodzsiki után készült el, és rögtön népszerűbbé vált elődjénél. A két mű között rengeteg hasonlóság és átfedés van, azonban a Kodzsikit inkább vallási, a Nihonsokit pedig történelmi szövegként kezelik. Mindkettőhöz ugyanazokat a forrásokat használták fel (Császári feljegyzések (Teiki 帝紀), Ősi mitológia (Kudzsi 旧辞), Teremtéstörténet (Hondzsi 本辞) de a Nihonsoki ezeken kívül kínai és koreai feljegyzéseket is használt, és jóval hosszabb mint a másik. Jobban érvényesül benne a kínai hatás is.
Jegyzetek
Források
Kategória:Japán történelme Kategória:Japán irodalmi művek