Magó Károly, Magó István Károly (Jászfényszaru, 1858. január 9.A jászfényszarui r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 6/1858. folyószám. – Jászfényszaru, 1924. augusztus 25.)Jászfényszarui állami halotti anyakönyv 117/1924. községi iskolai tanító.
Élete
Jászfényszaruban született, ahol apja, Magó István jómódú iparos volt. Édesanyja Sevelya Mária. A gimnázium két osztályát Gyöngyösön végezte, később még két évig járt a gimnáziumban a budapesti piaristáknál. A négy osztály végzésével a budai állami tanítóképzőintézetbe vétetett fel állami segéllyel. A három évi tanfolyamot 1877-ben végezte, majd Nagyrédére ment segédtanítónak. Innét 1878-ban Szentágotára (Fejér megye) került, ahol két évig működött. Eközben 1879-ben letette a tanítóképesítő vizsgát, 1881-ben pedig a középiskolák alsó osztályaira képesítő tornatanítói oklevelet szerzett. 1881 szeptemberében Pusztaszentgyörgyön (Komárom megye) lett önálló tanító. 1884. október 1-jén Cziráky Antal gróf meghívására Börgönd pusztára (Fejér megye) ment, ahol egyúttal mint gazdasági segédtiszt működött. 1893 augusztusában Székesfehérvárra választatott községi iskolai tanítónak és tornatanárnak. 1895-ben az Öreg utcai iskolától a palotavárosi II. ker. iskolához helyezték át.Székesfehérvár és Vidéke, 1895. augusztus 17. / 99. szám, 1. old.
Az okszerű méhészet terén kifejtett buzgalmának elismeréseül az 1887-ben Székesfehérváron tartott méhészeti kiállításon valamint az 1892-ben Budapesten tartott általános méhészeti kiállításon mézterményeiért, 1894-ben pedig a Martonvásáron tartott gazdasági és házi ipar eszközkiállításon tartott előadása- és a méhészeti eszközöknek egyszerű megmagyarázásért elismerő oklevelet nyert. 1905-ben mint rácalmási igazgató-tanító a rácalmási ifjúsági egyesület megalapítása körül kifejtett érdemeiért a vallás és közoktatásügyi minisztertől 100 korona jutalmat kapott.Székesfehérvár és Vidéke, 1905. április 13. / 43. sz., 3. old. 1907-ben a méhészet terjesztése és népszerűvé tétele körül 100 koronás pályadíjat nyert.Magyar Méh, 1907. december / 12. szám, 622. old. 1912-től a rácalmási polgári olvasókör elnöke,Fejérvári naptár képekkel 1912. évre. Kalauz Fejérvármegye és Székesfehérvár város közönsége részére. 170. old. 1917-ben az állami iskolagondnokság jegyzője volt.Fejérvári naptár képekkel 1917. évre. Kalauz Fejérvármegye és Székesfehérvár város közönsége részére. 111. old. 67 éves korában hunyt el Jászfényszarun, felesége Temleitner Rozália volt.
Szépirodalmi, közgazdasági és tanügyi cikkeket írt a Fehérvári Hiradóba (1881-től); ugyanezen évben mint a fehérmegyei tanítótestület tagja terjedelmes tanulmányt írt: Az olvasókönyv mint a népiskolai tanítás központja címmel, mely a Néptanodában jelent meg; ettől fogva állandó munkatársa volt ezen lapnak, 1891-93/4-ben jelentek meg cikkei. Írt még a Komáromi Lapokba, a Jászvidékbe és a székesfehérvári helyi lapokba, publikált a Székesfehérvári iparos tanonciskola értesítőjében (1898/9: Iparos mestereink a hazafias nevelés szolgálatában).
Jegyzetek
Források
Vaday József: Magyar Tanférfiak Ezredéves Albuma. Békés-Csaba, 1896. XVIII. kötet, Maácz János–Myskovszky Tibor, Budapest, 1999. 292. hasáb. Online elérés
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek Kategória:Jászfényszaruiak