bélyegkép|Fáy család címere bélyegkép|Fáy család vektoros címere Az Abaúj vármegyéből származó fáji Fáy család az oklevelekben igazolható legrégibb magyar nemes családok egyike. Őse Rugacs, aki állítólag székely származású vitéz volt, és a Szentföldön esett el II. András oldalán (1217-ben). Egyes legendák szerint Bánk Eldóra volt a neje, Bánk bán nőtestvére. Illetve egyes családi történetek szerint hazatért a Szentföldről sebben és végül hazájában hunyt el. Legenda szerint kabar vagy besenyő vér csörgedezett ereikben.

Története

Rugacs fiai, Don és Barnabás 1241-ben, a muhi csatában úgy mentették meg a futó IV. Bélát, hogy kidőlt lova helyett egyikük saját lovát adta alája, míg maguk a holttestek közé lapulva várták be a mongol hadak elvonulását. A családnak utóbb nyert címere azt a jelenetet örökíti meg, mikor az egyik fiú a király elé vezeti fehér paripáját. A családi jelmondat "Resurgite patriam!" azaz Segítsétek meg, támasszátok fel a Hazát!

A király 1243-ban Abaúj vármegye „Fay” nevű falvának odaajándékozásával jutalmazta meg hűségüket. Később itt épített egy kastélyt is a család grófi ága. A király a birtokadományt 1262-ben újabb falvakkal egészítette ki, és ezt fia, V. István is megerősítette. Don fia Orbán, 1292-ben már Fáynak nevezte magát. A fáji Fáy kastély ma a Magyar Állam tulajdona és részlegesen látogatható.

A család egyike az eredeti "kutyabőrrel" igazolható legrégebbi magyar nemesi családoknak. Az levéltárban mind az 1243-as mind az azt megerősítő 1251-es királyi oklevél eredetije megtalálható, amit Ghyczyné Fáy Tünde leszármazott kutatott fel.

A családnak birtokai voltak Fáj községben, Sátán, Ecséden, Pécelen, Gombán, Alsóvadászon, Irotán,

A Fáy Család ma a Fáy Társaság egyesületen keresztül tartja egymással a kapcsolatot, a családi egyesület közel 30 éve működik, és sikeres.

Csipke Múzeumot létesített Fáy Dániel és családja vezetésével. A Múzeum Terény községben (Nógrád-vármegye) működik , látogatható, ahol az Edvi Illés rokon családban kidolgozott Hunnia csipke és a magyar csipkekészítés hagyományait mesterségbeli tudását ápolják Fáyné Tornóczki Judit szakmai irányításával. rendszeresen vannak csipke szakmai napok, és kézműves vásárokon is jelen vannak.

A Fáy Család több leszármazottja, rokona tagja volt a Máltai és a Johannita Lovagrendnek. Maga a gróf és fia is máltai lovagok voltak , ezért is az amalfi (máltai) nyolcágú kereszt a kastély főbejárata feletti timpanonban. A Kastély tetején található félhold története is legendás egyes források szerint a török időkből származik egy szomszédos település elpusztult templomtornyából került át, mások szerint törökországi követ volt az egyik Fáy és ezért került fel, ennek emlékére a félhold, egy biztos muzulmánok nem voltak a Fáyak között.

A Családi egyesület a Fáy Andrásról elnevezett iskolákkal (5 db) is tartja a kapcsolatot.

A Fáy Család az OTP Bank Nyrt.-vel korábban tartotta a kapcsolatot Fáy András takarékpénztári tevékenységével kapcsolatosan, lévén, hogy "a nemzet mindenese" ( aki többet írt, mint Széchenyi István s Kossuth Lajos együttvéve) volt az első nem-osztrák takarékpénztár megalapítója ( 1839), de amikor Horn Gyula volt kormányfőt, pufajkást kitüntették Fáy András díjjal -melyet a kommunizmus alatt meghurcoltak, vagyonából kiforgattak, kitelepítettek, börtönbe zártak emlékezetéért alapítottak, - a Család tiltakozott, és ezzel a jó kapcsolat megszűnt.

Az OTP Bank Nyrt. fáji Fáy András Kálvin téri emlékművének felállításakor és az altemplomban annak helyreállításán és "nemzeti emlékhely"-é avatásán sem volt jelen Fáy András halálának 150. éves évfordulója alkalmából. Fáy András a Kálvin téri református templom ( amely a 2. legnagyobb református templom) altemplomában lett temetve el.

A család nevezetesebb tagjai

Fáy Ferenc kassai kapitány volt I. Ulászló idején. Fáy III. István 1584-ben abaúji követ volt. Ezután a Portánál is járt küldetésben; öccsét, Pétert ott fejezték le. István fiai: András: kapitány Fáy IV. István abaúji alispán és csapatvezér, akitől a család tovább származott.

A Fáyak mindig élénken részt vettek a törökök elleni küzdelemben, és Abaúj, Ung, Ugocsa és Szatmár vármegyét mint fő- és alispánok szolgálták. A családi sírboltot a Fáj határában található Papi pusztán építették fel.

IV. Fáy István fia, Fáy László (?–1690) gróf Wesselényi Ferenc nádor tanácsosa. 1657-ben Pest-Pilis-Solt vármegye, majd 1662-ben Abaúj vármegye esküdt ülnökeként tesznek róla említést. Felesége az Abaúj vármegyei családból származó Monoky Kata. A Wesselényi-féle rendi szervezkedésbe 1666-ban kapcsolódott be. 1667–1668-ban a Királyi Tábla esküdt ülnöke volt. 1670-ben I. Rákóczi Ferenchez csatlakozva támogatja a felső-magyarországi felkelést. 1670 júliusában Kassán elfogták, egy évvel később a pozsonyi rendkívüli törvényszék fő- és jószágvesztésre ítélte. Bár kegyelmet kapott, de ez csak I. Lipót 1673-ban kibocsátott kegyelmi levelével vált véglegessé. A kegyelem révén birtokainak a felét kapta vissza.

IV. Fáy István másik fia, Fáy V. István (?–1710) borsodi alispán, murányi várkapitány haláláig II. Rákóczi Ferenc híve maradt.Zrínyi József: Fáy Dávid, egy magyar hithirdető élete

Az egyik ág jó ideig szoros kapcsolatot tartott a református egyházzal. A katolikus hitre Fáy V. István fia, Fáy Gábor tért vissza — felesége, Diószeghy Irma azonban református hiten maradt. Az ő fiuk, Fáy Dávid jezsuita misszionárius lett Brazíliában. "A misszió" 1986, rendezte: Roland Joffe, zene: Ennio Morricone ; főbb szereplők:  Robert de Niro, Jeremy Irons, Aidan Quinn és Liam Neeson az ő életútját is feldolgozta. A film elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját, és három Oscar-díjat is kapott a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb operatőri munka díját. A film, de egyébként a valóság szerint is a XVIII. században, Dél-Amerika esőerdőjének mélyén Gabriel jezsuita atya és Dávid missziós állomást rendez be. Munkájában támogatja egy hajdani rabszolgakereskedő, Rodrigo Mendoza, aki szakított korábbi életével és menedéket keres az Amazonas menti törzsek közösségében, sőt a jezsuita rendbe is belép. A bennszülöttek elfogadják a jezsuitákat és a készülő telepet, ám a kapzsiság és a hatalomvágy sötét erői -a spanyol-portugál hatalmi gyarmati törekvések- alattomos támadást indítanak ellenük. Veszélybe kerül tisztaságuk, jóhiszeműségük, ártatlanságuk. Itt már kevés az ima ereje. Itt már karddal kell küzdeni... Végül a missziót elpusztítják és Fáy Dávid aki ezen filmben is felelevenített missziós állomáson élt és dolgozott végül Pombal márki börtönében hal meg Portugáliában. . Fáy Gábor leszármazottjai közül többen megyei főispánságig jutottak. Unokája Ágoston ugocsai főispán 1809-ben grófi rangot szerzett; az ő unokája volt Fáy István zeneszerző és műgyűjtő, az utolsó Fáy gróf. Az ő leánya, Fáy Mária grófnő báró Mesko Jakabhoz ment feleségül, az ő lányuk pedig gróf Zichy Rezsőhöz, így az egykori grófi kastély leányágon öröklődött tovább.

A család másik ága még a 16. században Pest vármegyébe költözött. Ebből az ágból származott Fáy András, a hírneves író.Fáy Ignác: A fáji Fáy család származási táblája (1860, egy nagy íven); Nagy Iván: Magyarország Családjai, IV., 125-134.

Fáy András bélyegkép|Fáy András

Fáy András (fáji), író, a magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legmunkásabb tagja, szül. Kohányon, Zemplén vármegyében született 1786. május 30-án, és Pesten halt meg 1864. július 26-án. Szülei Fáy László földbirtokos és Szemere Krisztina voltak, maguk is előkelő kálvinista magyar nemesi családok ivadékai.

Ő volt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalakításának ötletadója.

Fáy Antal Fáy Antal zenész Emődön, Borsod vármegyében született 1805. október 17-én, és Budapesten halt meg 1872. július 30-án. Az 1848 előtti időben közhivatalokat viselt, tevékenyen részt vett a megye politikai életében. Emellett rajongásig szeretvén a zenét, minden rendelkezhető idejét a zongorajátékra és a zeneszerzésre fordította. Mint zongoravirtuóz az 1840-es években nyilvános hangversenyekben is részt vett. Sok dalt, négyest, zongoradarabot adott ki, melyek azonban rendkívül nehéz, komplikált szerkezetüknél fogva nem igen váltak népszerűekké. Több népdala, magyar nótája átment a nép ajkára. Budapesten, hová élete utolsó éveiben tette át lakását, vendégszerető háza rendes gyülekezőhelye volt az íróknak és művészeknek. Leánya, Gizella Reményi Edének felesége volt.

Fáy Gusztáv főispán bélyegkép|Fáy Szeréna 1890-ben Fáy Gusztáv főispán 1814-ben született. 1836-ban táblabíróvá nevezték ki Gömör megyében, majd 1839-ben a putnoki járás szolgabírója, 1842-ben főszolgabíró, 1845-ben pedig másodalispán lett, és az maradt a szabadságharc alatt is. A Szabadságharc után visszavonult birtokára, ahol gazdaságának és családjának élt. 1861-ben a rima-szécsi kerület országos képviselőjévé választották, 1867-ben pedig Gömör vármegye alispánja lett. 1872-ben főispánná nevezték ki, 1886-ban ünnepelte tisztviselői állásra lépésének ötvenedik évfordulóját. 1889 végén főispán állásától megvált, utána Gömör vármegyében, nyustyai birtokán élt. 1895-ben hunyt el.

Fáy Gusztáv író Fáy Gusztáv, író és publicista, Fáy András fia. 1824-ben született Gombán, Pest vármegyében és Pesten halt meg 1866. május 19-én. Mint zeneszerző feltűnt az operaírás terén is. Első dalműve, a Fiesco című, csak sok nehézség legyőzése után kerülhetett színre a nemzeti színházban az 1850-es években, ami több évre elkedvetlenítette. Második dalműve, a Camilla -Ciprus frank királynője, szintén ott került színre a 60-as évek derekán, de az is csak rövid ideig tartotta magát, aztán letűnt a műsorról, minek jórészt abban volt az oka, mert az olasz operastílusnak lévén föltétlen híve, ez irány akkori sok kiváló termékével már nem kelhetett sikeres versenyre. A magyar zenéhez nem érzett erősebb vonzalmat, és e téren nem is fejtett ki behatóbb tevékenységet.

Fáy István Fáy István gróf, a máltai rend lovagja, 1809-ben született Sopron vármegyében, és 1862-ben halt meg. Szenvedélyesen szerette a zenét és vagyonának nagy részét e szenvedélye kielégítésére fordította. Széles propagandát csinált a mágnási körökben a hazai művészetnek. Sokat utazott külföldön. Szoros barátságban állt Liszt, Thalberg, Dreyschock és más virtuóz zenészekkel. Itthon pedig Erkel Ferenc, Doppler, Császár, Thern, Szénfy s más magyar zeneköltőkkel folytonos érintkezésben állott. Az 1850-es években mint író is sokat szerepelt, érdekes és tanulságos hírlapi cikkeket közölvén a magyar zene múltjából s a magyar zenét érdeklő aktuális kérdéseket is megvilágítva. Alapos képzettséggel bírt a zenében s zeneszerzéssel is sokat foglalkozott. Ő volt az első, ki Régi magyar zene gyöngyei címen több füzetet adott ki zongorára két és négy kézre átírva Lavotta, Csermák, Bihari, Ruzicska s mások hátrahagyott műveiből. Nagy improvizátor hírében is állott.

Fáy Lőrinc Fáy Lőrinc zenekedvelő és népdalszerző. Gombán, Pest vármegyében született 1827-ben, meghalt az 1880-as évek elején. Művei Erkel Gyula zongora-átiratában jelentek meg s terjedtek szét.

Fáy Szeréna Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház tagja. Erdőhegyen, Arad vármegyében 1865. december 24-én. Budapesten a színiképezdében tanult (1878-1881). Drámai tehetsége már itt annyira feltűnt, hogy amint iskoláit elvégezte, rögtön szerződtették a Nemzeti Színházhoz. Tragikai és drámai szerepköre volt. 1934. január 27-én hunyt el Budapesten.

Fáy Elek:

Magyarok őshona című írás szerzője, sírja Mályiban vagy Nyéken van a temetőben, őstörténet kutató

id.Fáy Aladár:

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen is képezte magát. Mesterei: Csók István, Révész Imre. Budapesten működött, 1923-1941 között az Iparrajziskola tanára volt. Csoportos kiállításokon mutatta be, gyakran ősmagyar alakokat ábrázoló alkotásait. 1941-ben könyve jelent meg A magyarság díszítő ösztöne címmel. Irodalom: Fáy Aladár élete és művészete (antológia), Bp. 1998.