A forát a mezőgazdaságban használt rovarölő szer levéltetű, , drótféreg, százlábú, cserebogárpajor, mocskospajor és a fiatal növényeket károsító más kártevők ellen. Kukoricában, őszi gabonában, cukorrépában, burgonyában, napraforgóban, szójában és csemetekertekben alkalmazzák.
Alkalmazás A 10%-os granulátumot 15–25 kg/ha adagban juttatják ki.
A forát viszonylag gyorsan (14 nap alatt) elbomlik, de két fő bomlásterméke, a forát-szulfoxid és a forát-szulfon – melyek hatása jóval erősebb, mint magának a forátnak – jóval tovább (28 napig) a növény szöveteiben marad, vagyis hosszú távú védelmet biztosít. 83 nap után sem a forát, sem bomlástermékeinek maradványait nem sikerült kimutatni a növényi magokban, maghéjakban vagy hüvelyekben.
Veszélyek
+ LD50-értékek (mg/tskg) állat szájon át bőrön át patkány 1,0 5,7 egér 3,5–6,59 nyúl 5,2 tengerimalac 20 20–30
Erős méreg, halakra és vadakra veszélyes. I. kategóriás szer, csak a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi szolgálatok engedélyével lehet megvásárolni. Csak nagyüzemben használható. Szisztematikus, fumigáns (levegőben füstként terjedő) és kontakt hatása is van.
A kolinészteráz enzimet gátolja, mely az idegvégződésekben található, és az izmok és az idegrendszer kapcsolatát biztosítja. A forátmérgezés tünetei a belélegzés vagy bőrre jután után néhány perccel vagy akár 12 órával jelentkezhetnek. A melegben vagy sérült bőrön keresztül gyorsabb a felszívódás, és a fiatalabbak érzékenyebbek, mint az idősebbek.
A mérgezés tünetei: homályos látás, összpontosítási képtelenség, fáradtság, hányinger, hányás, szabálytalan szív- és tüdőműködés, remegés, erős izzadás, nyál- és könnyfolyás, zavartság, görcsök. Nagy adagnál a halált a légzőrendszer bénulása okozza.
Többszöri kis mennyiségű forát akár három hónapig is elraktározódik a szervezetben a májban, vesében, tüdőben, agyban és a mirigyek szöveteiben. A szerrel dolgozók gondolkodása és reakcióideje lelassul, memóriazavarok és szorongás léphet fel.
Az állatkísérletek során nem találtak szaporodást befolyásoló (reproduktív), magzatkárosító (teratogén), mutagén, rákkeltő vagy szervkárosító hatást, a nőstény patkányra és az embrióra azonban viszonylag kis mennyiségben (0,5 mg/tskg) mérgező volt.
A forát sokáig megmarad a talajban (és fel is szívódik a növények gyökerein keresztül). A csapadék kevéssé mossa el. Vízben könnyen bomlik, különösen lúgos közegben. A vízi bomlástermékek nem mérgezőek.
Lebomlás A talajbaktérium két módon bontja el a forátot. A metabolizmusra más élőlények is képesek (lehetnek).
bélyegkép|300px|none|Forát lebontás, első útvonal
Az első útvonalban szereplő vegyületek: forát szulfoxid (ChemSpider) forát szulfon (ChemSpider) A másodikban:
dietil-tiofoszfát (ChemSpider) dietil-foszfát (ChemSpider) etil-foszfát (ChemSpider) etil-alkohol foszforsavbélyegkép|503px|none|Forát lebontás, második útvonal
Fizikai/kémiai tulajdonságok Sárga, jellegzetes szagú folyadék. Kémiailag a ditioortofoszforsavPhosphorodithioic O,O,S-acid (ChemSpider) észtere.
Vízben gyakorlatilag nem oldódik. Elegyedik sok szerves oldószerrel: xilol, szén-tetraklorid, dioxán, , dibutil-ftalát, növényi olajok, etanol, éter, alifás szénhidrogének.
Készítmények Thimet 10 G
Jegyzetek
Források FORÁT (IPCS) Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 2. kötet, 164. oldal. Talajfertőtlenítő szerek (Agrároldal, lexikon) Phorate (Extoxnet) Phorate Pathway Map (University of Minnesota)
További információk Védett madarakat mérgeztek meg (A.K.S.D. Kft., Zöld hírek, 2004.02.26.)
Kapcsolódó szócikkek növényvédő szerek listája
Kategória:Növényvédő szerek Kategória:Szerves foszforvegyületek Kategória:Észterek Kategória:Tioéterek Kategória:Tioészterek