A Licht (magyarul: VilágosságBoyden, Matthew. Az opera kézikönyve, 578. o. vagy FénySadie, Stanley. Opera, 300. o.) Karlheinz Stockhausen német zeneszerző hét operából álló ciklusa, melyben minden darab a hét egy napjának felel meg. Az operakompozíciót 1977 és 2003 között írta a zeneszerző. Stockhausen a mai Gesamkunst képviselője, hiszen a komponáláson kívül ő tervezi a színpadképet, a díszleteket, a jelmezeket, valamint ő írja a librettót, melynek szövege mitikus szövegektől kezdve a zeneszerző saját írásait foglalja magába.http://www.c3.hu/scripta/balkon/98/10/22kora.htm

A mű keletkezésének története

Az 1960-as években Stockhausen „az egész világ közös zenéjéről” beszélt, mint jóslatról, amelynek beteljesítését 1977-ben elkezdett művének komponálásában látta. A Licht a zeneszerző első próbálkozása volt az opera műfaj területén. Miután bejelentette a ciklus tervét, minden 1977-től keletkezett újonnan készült művének a hatalmas operaalkotásba való elhelyezésére törekedett (akár elektronikus, akár akusztikus darabról legyen is szó) a ciklus 2003-as befejezéséig bezárólag.

A műben Stockhausen zeneszerzői törekvéseinek különböző stílusai és technikái egyesülnek.Stanley, John. Klasszikus zene, 250. o.

Licht-ciklus

A Licht a legnagyobb szabású operakompozíció, Richard Wagner: A Nibelung gyűrűje tetralógia óta. A Licht minden darabja független mű, de igazi jelentősége a teljes ciklus összefüggésében tárható fel. Az alkotás egy metafizikai összefüggéseket feszegető eposz, melyet a mitológiai és vallási utalások sem egyszerűsítenek le, de lényegében az egyesülésről, az anyagi és a szellemi szféra közötti harcról szól. A ciklus központi alakja Mihály arkangyal (az emberi nem védelmezője), Éva (kozmikus őstanító) és Lucifer (az intellektus szélsőséges híve). Zenei értelemben véve is elképesztően bonyolult a darab, de minden résznek van egy három hangjegyből álló vezérmotívumszerű gerince, melyek egy-egy szereplőt és a hozzájuk tartozó hangszert kötik össze. Mihályhoz a trombita, Luciferhez a harsona, valamint Évához a fuvola kapcsolódik. A Licht mindenféle mércével mérve nehezen befogadható: egyes esetekben túl hosszú, nehezen kibontakozó darabok állnak előttünk, gyakran monoton és a cselekmény értelme sem tárulkozik fel könnyedén elsőre. Ugyanakkor a ciklus hangzása párját ritkító és a háború utáni Európa kockázatvállaló intellektusának pályája összegződik benne.Boyden, Matthew. Az opera kézikönyve, 578-579. o. A ciklus csúcspontja az a nap (Sonntag aus Licht: Vasárnap), amelyben a mű minden zenei és drámai eleme egyesül.

A ciklus részei

A nagyszabású ciklus hét operát foglal magába, benne minden darab a hét egy-egy napját képviseli: Hétfő (Montag aus Licht) Kedd (Dienstag aus Licht) Szerda (Mittwoch aus Licht) Csütörtök (Donnerstag aus Licht) Péntek (Freitag aus Licht) Szombat (Samstag aus Licht) Vasárnap (Sonntag aus Licht).

Stockhausen elmondása szerint a ciklusnak nincs se eleje, se vége, ahogy egy hétnek sem. A hét napjai is mindig újra követik egymást, ami egy véget nem érő spirál metaforájaként vagy az örök körforgásban érhető tetten.Stockhausen, Karlheinz. 1989b. Texte zur Musik, vol. 6, edited by Christoph von Blumröder. DuMont Dokumente, 156. Cologne: DuMont Buchverlag

A hét napjai megfeleltethetőek az ókorban ismert égitesteknek, melyek száma szintén hét: Hétfő - Hold Kedd - Mars Szerda - Merkúr Csütörtök - Jupiter Péntek - Vénusz Szombat - Szaturnusz Vasárnap – Nap.Stockhausen, Karlheinz. 1989b. Texte zur Musik, vol. 6, edited by Christoph von Blumröder. DuMont Dokumente, 152-53. Cologne: DuMont Buchverlag

Ősbemutató

A teljes alkotás 29 órát vesz igénybe, de az operaciklus egyhuzamban való előadására még nem adódott lehetőség. Az operák színrevitele problémát okoz, hiszen Stockhausen utasításai szerint röppenő rakétákat, helikoptereket vagy éppen négy méter magas ceruzahegyezőt kellene színpadra vinni.Burrows, John. A klasszikus zene, 482. o.

Csütörtök: 1981. La Scala Milan Szombat: 1984. La Palazzo Dello Sport (Milan) Hétfő: 1988. La Scala Milan Kedd: 1993. Leipzig Opera Péntek: 1996. Leipzig Opera Vasárnap: 2011. Oper Köln Szerda: 2012. Birmingham Opera

Az operák Csütörtök (Donnerstag aus Licht) A Csütörtök 1978-80 között keletkezett, melynek az ősbemutatójára 1981-ben a milánói Teatro alla Scala-ban került sor. Cselekmény I. felvonás: A Földre érkezik Mihály arkangyal, akit szülei az emberiség történelméből oktatnak, hogy lássa az emberi szenvedés okát. Mihály találkozik Holdévával (Mondeva), aki szintén egy égi látogató. Letesz egy zenei vizsgát, majd felfedező zeneútra indul a világ körül.

II. felvonás: A Föld tűnik fel a színpadon hatalmas gömbként, amelynek különféle kontinensein meg-megjelenik Mihály. Afrikában újraegyesül Holdévával.

III. felvonás: Mielőtt visszatérnek a csillagok közé, Mihály és Éva találkoznak. Éva ajándékokat ad Mihálynak és himnuszt énekelnek együtt, amit Lucifer szakít félbe. Mihály látványosan megküzd a sárkánnyal. A zenéről A Csütörtök a jóságról, a tanulásról és a bölcsességről szól. A színház előcsarnokában indul az opera, egy hipnotikus erőt árasztó előjáték képében, melyen keresztül elérünk a nézőtérre. Az előjáték anyagából rövidke jelenetek bontakoznak ki, ahol Mihályt tanulni látjuk: a nyelvek titkairól, a fizikai szerelem gyönyöreiről, az emberi létezés csapdáiról és az élet rövidségéről. Előre felvett hanganyag hallható és tizennégy szereplő látható (három énekes, nyolc zenész és három táncos), amelyek együttese egyedülállóan titokzatos atmoszférát hoznak létre. Hangzásvilágának különlegességét mutatja a Mihályt reprezentáló trombitaszóló, amely az előadótól elvárja, hogy a hangszert egy sor elektronikus szűrővel és tompítóval szerelje fel, melynek hatására az elektronikus és akusztikus hangzások szüntelenül keverednek és állandó hullámzásban vannak. A II. felvonás mágikus zenei részletei Mihály útját kísérik, mindig annak a régiónak megfelelő karakterrel, ahol az angyal éppen feltűnni látszik. Mihály és Éva szerelmi kettőse, a 20. századi opera legderűsebb pillanatai között eleveníthető fel. Az opera során megvalósul a Stockhausen által „térbeli komponálásnak” nevezett módszer (a nézőtéren több helyről szól a zene), ami szintén hozzájárul a mű bámulatba ejtő hatásához. Legkiemelkedőbb példája, amikor a fináléban a Mihály vezérmotívumát játszó trombitások, a terem mennyezete irányából szólalnak meg.Boyden, Matthew. Az opera kézikönyve, 581-582. o.

Szombat (Samstag aus Licht)

A Szombatot 1981-84 között írta a zeneszerző. 1984-ben mutatták be Milánóban, ahol a helyszínt a Palazzo dello Sport szolgáltatta. Cselekmény I. jelenet: Lucifer egy zeneszámról ábrándozik, amely az idő elpusztításáról szól. De végül is arra a megállapításra jut, hogy az Éva újjászületéséről szóló téma szépsége szinte biztos, hogy legyőzi az ő előadását, és ez olyannyira felzaklatja, hogy meghal.

II. jelenet: Kathinka, a macska zenél Lucifer elveszett szelleme emlékére, de Lucifer hamarosan visszatér a színre és körbetáncolja tombolva a zenekart. A zenekar lépcsőzetesen helyezkedik el a színpadon és elölről egy arcot formáz.

III. jelenet: Mihály érkezik csatához öltözve, akit Lucifer és Kathinka kinevet, folytatva táncukat. Egyik pillanatról a másikra, a zenekar tagjai elkezdenek fogyni, mert kiderül, hogy a zenészeket csak meghatározott időre szerződtették, és nem hajlandóak folytatni a munkát. A karmester őrjöng, de a rendet nem lehet helyrehozni, a jelenet káoszba torkollik.

IV. jelenet: Assisi Szent Ferenc egyik szövegének feldolgozása, amikor is szerzetesek szabadon engednek egy madarat egy rituális szertartás keretében, majd kókuszdiókat törnek fel a templom előtt. A zenéről

A Szombat központi témája a halál. A Tibeti halottaskönyv és Stockhausen háborús tapasztalatai szolgáltatják az alapját. Zenei nyelve jóval kevésbé összetett a ciklus többi operájához képest, az ötletek nem rejtőznek el a kontrapunktikus szövet rétege alá. Bár a témák így is eléggé újszerűen hatnak: szerkezetük mikrotonális, „vakkantások” és sikolyok tarkítják őket, és a természet valódi és imitált hangjai hallhatóak benne (pl. a nyitányban a rézfúvósok őserdei érzetet keltő fanfárhangzásokat hoznak létre). Stockhausen egész művére jellemző az ellentétek szembe állítása, itt például árnyalt zongoraszólókat és leheletfinom hangszeres futamokat állít a pogány eredetű hangzással szembe. Egy hasonló ellentét figyelhető meg a II. jelenetben, Kathinka macska fuvolaszólója képében, ami a provokatív „Lucifer táncát” ellenpontozza. „Lucifer tánca” egy vad, izgalmas zenekari szám fúvós együttesre, amely a Licht-ciklus csúcspontja, és a közbeiktatott zenekari „sztrájk” a legszellemesebb zenei tréfák közé tartozik (Haydn Búcsú-szimfóniája óta).Boyden, Matthew. Az opera kézikönyve, 582. o.

Hétfő (Montag aus Licht)

Az operát 1984-88 között komponálta a zeneszerző. Az ősbemutató helyszínéül a milánói Teatro alla Scala szolgált 1988-ban. Cselekmény I. felvonás: A hétfő a Nők napja, a Születés ünnepe. A felvonás a „Kilenc hónapos terhesség” című szakasszal kezdődik, majd tizennégy gyermek születése követi, akik közül hétnek állatfeje van, a másik hét pedig szürke hajjal rendelkezik. A gyermekekért három szoprán (három Éva) ad hálát a „születésáriában”, Lucifer pedig őrjöng és átkozódik.

II. felvonás: A második szülés ideje következik. Évát egy zongoradarab termékenyíti meg, amit egy törpepapagáj-fiú ad elő. Megszületnek az új gyerekek, a nők megmossák és felöltöztetik őket. Az egyik nő énekelni tanítja őket. Férfiak érkeznek és kapcsolatba akarnak lépni a Szív hölgyével (Éva egyik megjelenési formája), aki basszetkürtön játszik. A színpadot nők lepik el mindenfelől és figyelmeztetik a férfiakat, hogy egy idegen érkezett.

III. felvonás: A nők elszaladnak a Gyerekfogóért, aki fuvolázik, akárcsak a hamelni patkányfogó. A Gyerekfogó és a basszetkürt kettőse után, a Gyerekfogó a gyerekekhez fordul és elbűvöli őket játékával. A basszetkürtös a Szív hölgyévé változik át, a férfiak és a nők pedig eltávoznak a színről. A Gyerekfogó elrepül a gyerekekkel, akiknek a hangja madárdallá változik. A zenéről A Hétfő Éva napja, ezért szerepelnek a darabban elsősorban női hangok. Az opera a „nő, mint teremtő” előtt való tisztelgés, és a zeneszerző a „nyájától körülvett Földanya” képét szerette volna megformálni benne. A ciklus darabjai közül, a Hétfő az egyik leggazdagabb opera kifejezés szempontjából, melyet a szövegkönyvben szereplő rengeteg szokatlan hangkombináció és szójáték mutat, ezenkívül nagy létszámú kórust ír elő hozzá Stockhausen. A színpadon sok zenész, több kisebb kórus és hangszeres együttes is megtalálható, valamint az elektronikus hanghatások is széles skálán mozognak a mű során. A Licht-ciklusból a Hétfő zenéje a legkönnyebben befogadható, hiszen időnként nagyon közel kerül a hagyományos értelemben vett harmóniavilághoz, mellőzve a tőle megszokott elvont nyelvezetet. Amikor a gyermekek hangja madárdallá változik, a zeneszerző ragyogó szépségű zenévé írja át a hegyek, fák, virágok és csörgedező patak képét.Boyden, Matthew. Az opera kézikönyve, 579-580. o.

Kedd (Dienstag aus Licht)

Az opera keletkezése 1977-91 közé tehető, az ősbemutató pedig Lipcsében esett meg 1993-ban. Cselekmény I. felvonás: Mihály arkangyal és Lucifer között szellemi csata zajlik, mert Lucifer meg akarja állítani az időt. Éva, aki látja a jövendőt, békére szólítja fel őket. Lucifer és Mihály megegyeznek, hogy erejükhöz méltóbb csatában küzdenek meg egymással.