Böngérfi János, Bingenheimer (Pest, 1859. április 1. – Budapest, 1950. január 16.) fővárosi nép- és ipariskolai tanító, pedagógiai és ifjúsági író.
Életpályája Korán árvaságra jutván az országos protestáns árvaházban nevelték fel. Az algimnáziumot a budapesti evangélikus főgimnáziumban végezte; innét a budai állami tanítóképzőbe került, ahol tanítói oklevelet nyert. Egy évi vidéki tanítóskodás után a polgári iskolai tanító-képző nyelv- és történelmi szakcsoportját hallgatta, ahonnan ismét vidékre ment tanítónak. 1881-től a fővárosban működött. A népnevelők budapesti egyesületének választott tagja, régebben jegyzője, majd titkára volt.
Irodalmi működését 1878-ban kezdette, midőn a vidéki lapokban (Orosháza és Vidéke) jelent meg tőle nehány vers és tárczaczikk; ezután a paedagogiai szakirodalomnak szentelte magát. Értekezései s tanulmányai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Népnevelők Lapja és Néptanoda (1882-től), Ált. Tanügyi Közlöny (1882.), Néptanítók Lapja és Magyar Paedagógai Szemle (1883-tól), Paed. Plutarch (1886-88.), Felső nép- és Polg. Isk. Közlöny (1888.), Evang. Népiskola (1889-től), Magyar Állam (1889. aug. 20.), Pesti Napló (1890. 212. sz.), Nevelés (1890.), Nemzeti Iskola (1890-től főmunkatárs) és Magyar Protestáns Néptanító (1891. Péter Pál álnév alatt).
Munkái A testi büntetés kérdéséhez. Pécs, 1887. (Különny. Néptanodából.) Vajdafy Gusztáv élet- és jellemrajza. Pozsony, 1888. (Különny. a Paed. Plutarchból.) Weisz B. F. élet- és jellemrajza. Uo. 1886. (Paed. Plutarch I. 3. 4.) Melháné-Szaák Lujza élet- és jellemrajza. Pozsony, 1888. (Különny. a Paed. Plutarchból.) Vezérkönyv a magyar fogalmazás tanításához. Bpest, 1889. (Pályanyertes mű.) Magyar nyelvgyakorló, a népiskola II-VI. oszt. részére. Uo. 1890. négy rész. (Peres Sándorral együtt.) ÁBC és Olvasókönyv az alsófokú ipariskolák számára. Uo. 1890. két rész. (Első díjat nyert pályamunka.) Vezérkönyv az elemi iskolai történetiráshoz. Uo. 1890. (Dicséretet nyert pályamunka.) Az elemi iskolai történettanítás. Uo. 1890. (Megdicsért pályamunka.) Harc a szabadságért. Bp., 1905. Népiskolai nyelvtanaink története. Bp., 1908. Legendás magyar múlt. Mondák, Bp., 193 S. Végzet. Drámai költemény, Bp., 193 S. Nevelés I-II. Bp., 1939-40. A vén tölgy. Versek, Bp.. 1940.
Álnevei és jegyei Gallus, Könyves, Cunclator, B., B. J., B-i., -r., -n. (1882-től a szaklapokban)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek