Rapaics Raymund vagy RajmundMindkét keresztnévvel jelentek meg munkái. 1945 előtt a Raymund, 1945 után főként a Rajmund formát használták a kiadók, ám írásainak döntő hányada 1945 előtt jelent meg. Kutatáskor mindkét névformára érdemes rákeresni. (Nagyenyed, 1885. február 15. – Budapest, 1954. március 19.Budapest XII. kerületi halotti anyakönyv 1954. március 19. 493/1954. folyószám. Feltüntetett neve: „Rapaics Rajmond”. Familysearch.orgGyászjelentése. OSZK – Pannon Digitális Egyesített Archívum) botanikus, biológus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1948).
Élete Egyetemi tanulmányait Budapesten és Wrocławban végezte. 1906-ban demonstrátori posztot nyert el a budapesti egyetem általános növénytani tanszékén, e tisztséget a következő évig töltötte be, amikor doktorátust szerzett. 1907-től 1911-ig tanársegéd volt a kassai, illetve a kolozsvári gazdasági akadémián, majd nyolc évre a debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia növénytantanára lett. A Tanácsköztársaság idején baloldali magatartást tanúsított, ami miatt 1919-ben kitették az állásából, sőt 1920-ban nyugdíjazták is. Ezt követően évekig magántisztviselőként tevékenykedett, mígnem 1926-ban az Állami Földtani Intézetben kapott munkát. 1929-től 1945-ig a Természettudományi Társulat könyvtárosa, 1945 után pedig annak egyik vezetője volt. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott.
Tudományos munkássága során egyaránt foglalkozott növényföldrajzi, növényrendszertani és társulástani (cönológiai) kérdésekkel, a társulástannak ő volt az egyik legelső magyar képviselője (a Növények társadalma című könyve az első jelentős magyar társulástani munka volt). Kezdetben vitatott növényrendszertani problémákat elemzett, és intenzíven foglalkozott a történelmi Magyarország növényföldrajzával is, melynek keretében összeállította az ország növényföldrajzi beosztását és flóratérképet szerkesztett. Tudományos ismeretterjesztő munkássága is jelentős: számos cikket és könyvet írt a növénytan és a biológia területéről. Egész életében foglalkoztatta a kultúrnövények története, de sokat foglalkozott a magyarországi biológia tudománytörténetével is. Legismertebb munkája a magyar Alföld ősi növényvilágáról írt szemléletes műve, melyben igyekezett cáfolni a korábban széles körben elfogadott puszta-elméletet, de több kritikusa szerint túlzott jelentőséget tulajdonított a kulturális behatásoknak.
Művei A sisakvirág-nemzetség rendszere. Systema Aconiti generis. Növénytani (Botanikai) Közlemények, 1907. 6. kötet, 5. füzet, 137–176. o. Magyarország növényföldrajza. Budapest, 1910. Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Selmecbánya, 1918 A növények társadalma. Bevezetés a növényszociológiába; Athenaeum, Bp., 1926 (Élet és tudomány) [https://real-eod.mtak.hu/7764/ A növény felfedezése; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1932. (A Magyar Szemle Kincsestára)]) Online. A magyarság virágai. A virágkultusz története; Természettudományi Társulat, Bp., 1932. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)] Online. [https://real-eod.mtak.hu/7725/ A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története; Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bp., 1934 (Népszerű természettudományi könyvtár) Online. A magyar gyümölcs; Természettudományi Társulat, Bp., 1940 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat) Online: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon; Egyetemi Ny., Bp., 1940. Online. MEK-OSZK A növényi vitaminok és hormonok; Természettudományi Társulat, Bp., 1941 (A természettudományok elemei) A növények és az ember; Egyetemi Ny., Bp., 1941 Termesztett növényeink eredete; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1943. (Kincsestár) Online. A magyar biológia története; Akadémiai, Bp., 1953 Rapaics Raymund: Az Alföld növényföldrajzi jelleme I-II. Erdészeti Kísérletek 20. 1918. 1−2. szám. 1−97.; 3−4. szám, 183−247. o. Újraközlése In: Másfél évszázad növényföldrajzi gondolataiból; szerk. Bartha Dénes, Oroszi Sándor; NYME Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Tilia, 12. kötet, Sopron, 2004. 79–198. o. Online.
Emlékezete 180px|bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben, 2013 (28/1-1-14) Személye és munkássága emlékét őrzi Móra Ferenc A magyarság virágai című esszéje (megjelent az író A fele sem tudomány című kötetében).
Források Magyar Életrajzi Lexikon https://web.archive.org/web/20160305075504/http://mta.hu/mta_hirei/rapaics-raymund-2111/
Jegyzetek
További információk Rapaics Raymund, a növényszociológia magyar úttörője... Literatúra, 1926. 4. szám Maucha Rezső: Rapaics Raymund. Biológiai Közlöny, 1954 Jávorka Sándor: Rapaics Raymund. Akadémiai Értesítő, 1954. 1. szám Haraszty Árpád: Rapaics Raymund. Botanikai Közlöny, 1954. 45. szám
Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar tudománytörténészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek