Kerkafő (1889-ig Csöpinc, , vendül Čöpinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Salhoz tartozik.
Fekvése Muraszombattól 34 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a magyar határ mellett fekszik. Lakói többségében vend nyelvet beszélő szlovének. Határos Kétvölgy (Magyarország), Lakháza (Lucova), Marokrét (Markovci) és Magasfok (Trdkova) falvakkal.
Dülői: Bočkorecin Breg, Drejnin Breg, Drnjičin breg, Gorički Breg, Jurivin (Jürivin) Breg, Kuzmin (Küzmin) Breg, Na Proštiji, Smodin Breg, Špic Berg, Švenderin Breg, Vreje. A mezők és szántók a házak körül vannak. A föld elég terméketlen, rendkívül sok agyagot tartalmaz. Az 1980-as években még volt a falunak népi műemlék háza, azóta lebontották.
A faluból ered a Kerka folyó, amely Bajánsenyénél lép Magyarországra. 2007-ig, a schengeni határnyitásig közte és a szomszédos magyarországi Kétvölgy között állandó határátkelőhely üzemelt, amit 2002-ben Mádl Ferenc magyar és Milan Kučan szlovén államfő nyitott meg.
Története 1387-ben már említik Kereka superior névvel, hasonlóan a két szomszédos településsel Permisével és Ritkaházával (a tévesen Ritkaházát azonosítja Kerekával). A Kereka egyértelmű utalás a Kerka folyóra. 1395-ben Chapench névvel lelhetjük fel. 1414 "Chypencz," 1419-ben Chypinch, 1430-ban és 1457-ben "Chypyncz", valamint "Chypincz," 1462-ben Chepencz, 1465-ben Chypencz, 1472-ben pedig Chypyncz alakokban szerepel a korabeli forrásokban.Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890) További 1889-ig Csöpincz volt a neve, majd Kerkafőre módosították. Egyébként a templomi anyakönyvek szerint Csepincz, Czöpéncz, Csopincz, Csöpencz, Csöpénch, Csőpincz, Csöppincz alakokat is, amelyekből lehet a falu akkori szlovén (vend) nevére is következtetni.
A település neve egy ószláv személynévből eredhet, amely a Čępa. Magyarosított nevét a közeli Szalafő mintájára kaphatta, ugyanis utóbbi a Zala folyó forrására utal, míg itt a Kerka forrása található. Kiss Gábor és Zágorhidi Czigány Balázs figyelmen kívül hagyva annak tényét, hogy a Kerkafő mesterséges, tehát nem eredeti neve a falunak az 1395-ös Chapench név alatt történő említést magyar eredetűnek tartja, amelyet a Kerka folyóra, annak csekély vízhozamára, ennélfogva a csepegő/csöpögő melléknevekre vezeti vissza, amely megállapítás téves és nem helytálló.
A Széchy család felsőlendvai uradalmához tartozott, majd család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. A reformáció során a falu evangélikus lett és volt evangélikus temploma is, amely valójában Markócon (Marokrét) állt és áll ma is, alig néhány méterre Kerkafőtől. 1698-ban a csöpincinek nevezett templom már katolikusként létezett, s volt külön papja. Végül Felsőszölnök fiókegyházává vált, melyhez a falu évszázadokig tartozott egyházilag. Ebben a kápolnában is mondtak külön misét. Kossics József író feljegyezte, hogy nagyon nehezére esik az út Csöpinczbe, a misékre, mert nagyon távol van.
Vályi András szerint "CSÖPINTZ. Tót falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik hegyek között Mór vize mellett, határja soványos, kisebb tulajdonságaira nézve Andrecz falujához hasonló, harmadik Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Csöpincz, vindus falu, Vas vgyében, s dobrai uradalomban, 470 kath. lak., kopár kövecses határral."
Vas vármegye monográfiája szerint "Kerkafő, vend község 108 házzal és 679 r. kath. lakossal. Postája Felső-Szölnök, távírója Szt.-Gotthárd." Vas vármegye
1910-ben 812, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A 19. században még a Tótsági járás része volt, majd a trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1919-ben a határáig terjesztette ki a Vendvidéki Köztársaság az uralmát, amit néhány napon belül megdöntöttek, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 316 lakója volt. Ebben az évben március 28-án avatták fel a határátkelőt Kétvölgy és Kerkafő között.
Nevezetességei Határában található a Kerka folyó forrása.
Jegyzetek
Források
Dr. Jože Alojz – Janez Sraka: Prekmurci in Prekmurje (Chicago, 1984) Ivan Zelko: Historična topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500 (Pomurska Založba, Murska Sobota, 1982)
További információk Sal község hivatalos oldala Kerkafő Szlovénia térképén
Kategória:Muravidék települései Kategória:Vas vármegye települései