Vajda Árpád (Rimaszombat, 1896. május 2. – Budapest, 1967. október 25.) magyar sakkozó, nemzetközi sakkmester, kétszeres sakkolimpiai bajnok hivatalos olimpián és kétszer nyert aranyérmet nem hivatalos sakkolimpián, magyar bajnok, nemzetközi versenybíró, szakíró. A jog- és államtudományok doktora, rendőrkapitány, a Magyar Sakkszövetség vezetőségi tagja.
Élete Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Érettségi után rendőrségi díjnokként kezdett dolgozni és párhuzamosan jogot tanult. 1916 és 1918 között katona volt, azután ismét a rendőrségnél dolgozott. 1921-ben a Budapesti Tudományegyetemen avatták jog- és államtudományi doktorrá.
1927–35 közt a Budapesti Főkapitányságon, a Pesterzsébeti Kerületnél majd a VII. kerületi Kapitányságon fogalmazó, 1936-ban címzetes kapitány volt. 1937-ben a pestszenterzsébeti kerületi kapitányságra került, tényleges kapitányi ranggal, 1942–44 között ugyanott tanácsos, a kapitányság harmadik embere. Pesterzsébet történetének legeredményesebb sportolója.
A II. világháború után a rendőrség állományában maradt, ami nem volt kis dolog, hiszen alig néhány régi rendőrtisztet vettek át. Ő azonban nemcsak, hogy távol tartotta magát a korábbi politikai mozgalmaktól, hanem esetenként segítségére volt azoknak, akik erre rászorultak. Ezt méltányolták.
A sakkal 1967-ig, haláláig kapcsolatban maradt.
"A Csili Művelődési Központ Helytörténeti Klubjának egyik találkozóján nemrég felmerült, hogy az 1940-es évek híres sakkolimpiai bajnokáról, dr. Vajda Árpád rendőrkapitányról nevezzenek el utcát Pesterzsébeten. Juhász Lajosné alpolgármester kifejtette, hogy az önkormányzat nyitott a kezdeményezésre és várja a lakosság megkeresését ezzel kapcsolatban".
Sakkpályafutása Kilencéves volt, amikor Maróczy Géza sikerei nyomán megismerkedett a sakkal. Tízévesen már fejtette a napilapok rovataiban megjelenő feladványokat, 15 évesen már nyilvános sakkversenyen is indult.
Két alkalommal is megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első budapesti Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi B-főtornát (1922). 1921-ben a bécsi vegyes mesterversenyen szerezte meg a mesteri címet.
1928-ban Havasi Kornél és Steiner Endre előtt megnyerte a magyar bajnokságot.
Az 1949-ben megrendezett Moszkva-Budapest sakkmérkőzés résztvevője. 1950-ben szerezte meg az új, egységes FIDE minősítési rendszer szerinti nemzetközi mesteri címet.
1954-től nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett.
Sakkszervezői, vezető tevékenysége 15 évesen, nyitrai gimnazistaként már a Magyar Sakkszövetség tagja volt, sőt az 1911-ben első ízben megalakuló Magyar Sakkszövetség kongresszusán is részt vett. 1913-ban költöztek Erzsébetfalvára, onnan kezdve a Budapesti Sakk-kör tagja volt. Diákként a könyvtár kezelője, később a kör vezetői közé tartozott, föloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke.
1921-től az újjáalakult Magyar Sakkszövetség vezetőségében választmányi tag, később tanácstag. Csapatkapitány, FIDE delegátus is volt. A háború alatt visszavonult, majd utána 1945 és 1949 között a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége (MADOS) szövetségi kapitánya és társelnöke, 1949 után a Sakkszövetség elnöki tanácsának tagja volt.
Olimpiai szereplései Hat hivatalos olimpián 73 partit játszott magyar színekben és 41,5 pontot szerzett. Összesen 2 alkalommal nyert aranyérmet és 2 alkalommal ezüstérmet a magyar csapattal. Ezzel az olimpiai érmek számát tekintve Steiner Endrével és Havasi Kornéllal holtversenyben vezeti a képzeletbeli örökranglistát! Ha ehhez még hozzávesszük a három, 1924-es, 1926-os és az 1936-os nem hivatalos sakkolimpiákon szerzett két arany és egy ezüstérmét, akkor teljesítménye mindenképpen a legfényesebbek lapokra írja a nevét.
+ Olimpiai szerepléseiÉvOlimpiaHelyszínTáblaGyőzelemVereségDöntetlen%HelyezésegyéniHelyezéscsapat 1924 Első nemhivatalos sakkolimpiaOlimpBase: Sakkolimpia Párízs, 1924 Párizs () 5 2 6 61.5 4 20px|Ezüstérem 1926 Második nemhivatalos sakkolimpia[ http://www.olimpbase.org/1926x/1926in.html#hun OlimpBase: Sakkolimpia Budapest, 1926] Budapest () 2 1 0 1 75 20px|Aranyérem 1927 1. sakkolimpiaOlimpBase: 1. Sakkolimpia London, 1927, Magyarország London () 3 5 3 5 57.7 19 20px|Aranyérem 1928 2. sakkolimpiaOlimpBase: 2. Sakkolimpia Hága, 1928, Magyarország Hága () 3 6 1 9 65.6 9 20px|Aranyérem 1930 3. sakkolimpiaOlimpBase: 3. Sakkolimpia Hamburg, 1930, Magyarország Hamburg () 3 7 3 4 64.3 25 20px|Ezüstérem 1931 4. sakkolimpiaOlimpBase: 4. SakkOlimpia Prága, 1931, Magyarország Prága () 3 4 4 7 50 12 10 1933 5. sakkolimpiaOlimpBase: 5. Sakkolimpia, Folkestone, 1933, Magyarország Folkestone () 3 4 3 4 54.5 8 5 1936 Harmadik nemhivatalos sakkolimpiaOlimpBase: Nemhivatalos sakkolimpia München, 1936, Magyarország München () 7 5 0 10 66.7 20px|Aranyérem 1937 7. sakkolimpiaOlimpBase: 7. Sakkolimpia Stockholm, 1937, Magyarország Stockholm () 1t 0 2 2 25 20px|Ezüstérem
Olimpiai eredményeinek emlékét a világon egyedülálló sakkolimpiai emlékmű is őrzi Pakson.
Kiemelkedő versenyeredményei Néhány kiemelkedő szereplése: 1. helyezés: London, B-főtorna (1922) 2. helyezés: Portsmouth, A-főtorna (1922) 2. helyezés: Budapest, Budai Sakkozó Társaság karácsonyi versenye (1923) 1. helyezés: Budapest, Angol–Magyar bank versenye (1924) 2. helyezés: Budapest, Budai Sakk Egylet versenye (1924) 1-3. helyezés: Budapest, olimpiai előkészítő verseny (1924) 4-6. helyezés: Amatőr világbajnokság, Párizs (1924), (a későbbi világbajnok Max Euwével holtversenyben). 3-5. helyezés: Kecskemét (1927) az előversenyen; az összesített eredmény szerint a 6. helyen végzett a nagyon erős mezőnyben, amelyet Aljechin nyert meg. 1. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (magyar bajnokság) (1928) 5-6. helyezés: Siesta-verseny, Budapest (1928) 1-2. helyezés: Ramsgate, nemzetközi verseny (1929) 1. helyezés: Szolnok, vegyes mesterverseny (1932) 2. helyezés: Salgótarján. (1952)
Játékereje A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2608 volt 1930. januárban, amellyel akkor 16. volt a világranglistán. A világranglistán ez volt a legelőkelőbb helyezése is, amelyet 1929 november és 1930 január között tartott. A legmagasabb egyénileg teljesített performance-értéke 2633 volt, amelyet 1929-ben a Budapesten rendezett nemzetközi versenyen ért el.
Megjelent művei A prágai sakkolimpiász: beszámoló 44 játszmával, Magyar Sakkvilág, Kecskemét, 1932. Die Haager Turniere des Weltschachbundes (FIDE) 1928 : hundert ausgewählte Partien
1922 és 1950 között a Magyar Sakkvilág főmunkatársa, a Magyar Sakkélet 1951-1967 között számos tanulmányát közölte.
Díjai, kitüntetései A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Sport Érdemérem arany fokozata (1956)
Jegyzetek
Források – a versenyeredmények egy része
– a versenyeredmények egy része, valamint a performance adatok Magyar Életrajzi Lexikon Pesterzsébet honlap
További információk Magyar sakktörténet 2. kötet, Sport, Budapest, 1977. (össz. kiadás), (2. kötet) Földeák Árpád: 12 sakkolimpia, Budapest, 1958.
Játszmái a 365chess.com-on Шахматный словарь / гл. ред. Л. Я. Абрамов; сост. Г. М. Гейлер. — М.: Физкультура и спорт, 1964. — С. 213—214. — 120 000 экз. Шахматы : энциклопедический словарь / гл. ред. А. Е. Карпов. — М.: Советская энциклопедия, 1990. — С. 53. — 100 000 экз. —
Kategória:Magyar sakkbajnokok Kategória:Magyar sakkolimpiai bajnokok Kategória:Magyar sakkírók Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar rendőrök Kategória:Pestszenterzsébetiek Kategória:Rimaszombatiak Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek