írása tágabb értelemben a -dinasztia idején létezett, a kínai írás korai formájának, a nagy pecsétírás ritkábban használt megnevezése, szűkebb értelemben pedig a nagy pecsétírás egyik változata. Elnevezését, a -udvar hivatalnokáról, a „Történész” ( 史籀)-ról kapta, aki uralkodója megbízásából kanonizálta a kínai írás addigi írásjegyeit.

Megjegyzendő, hogy a dinasztia nevében szereplő 周 írásjegy nem azonos a „Történész” nevében szereplő 籀 írásjeggyel. A két szó csak a zenei hangsúlyt nem jelölő latin betűs átírás esetén tűnhet azonosnak, éppen ezért nem keverendők össze.

Története A kínai történetírói hagyomány szerint a számtalan változatban létezett írásjegyek első kanonizálását a hagyomány szerint a -ház egyik uralkodója, 宣 király (i. e. 827-782) rendelte el, a feladattal pedig a „Történész” vagy „Történetíró” t ( 史籀) bízta meg. Így született meg a kínai írás írásának ( 籀文) nevezett változata, amelyet az utókor a „nagy pecsétírás” néven ismer és tart számon. Az írásjegyek új stílusának formáját a „ kötete” ( 《史籀篇》) című gyűjtemény rögzítette, amelyet hagyományosan kb. i. e. 800 körülre datálnak, de a töredékekből ismert mű keletkezési idejét néhány modern kutató inkább helyezi a Hadakozó fejedelemségek vagy a -dinasztia korába.

Forrásai A „ írása” kifejezés először az i. sz. 100 körül összeállított etimológiai szótárban, a ben jelenik meg. A kínai írás korai formai változatainak és jelentéseinek vizsgálatához nélkülözhetetlen forrásnak számító mű szerzője, (kb. 58-kb. 147) azt állítja, hogy a „Történész” 15 kötetben/fejezetben ( 篇) összeállított műben szereplő írásjegyek valamelyes különböznek azoktól, az általa „ősi írásjegyeknek” ( 古文 nevezett karakterektől, amelyekkel például Konfuciusz írta a műveit, vagy amelyekkel a Tavasz és ősz krónika kommentárja, a íródott. Ezt követően pedig úgy hivatkozik rá, hogy a „Történész nagy pecsétírása” (), amelyekből a -kori írásreformátorok, és társai merítettek, és némi változtatás után az új írást elnevezték kis pecsétírásnak.

etimológiai szótára 223, állítólag a ből származó írásjegyet ismertet.

Hivatkozások

Források Imre Galambos: Orthography of early Chinese writing: evidence from newly excavated manuscripts. Budapest monographs in East Asian Studies I. Department of East Asian Studies, Eötvös Loránd University. Budapest 2006. ISB 978-963-463-811-7 Miklós Pál: A sárkány szeme. Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába. Budapest: Corvina Kiadó, 1973. Qiu Xigui. Chinese Writing. Translation of 文字學概論 by Mattos and Norman. Early China Special Monograph Series No. 4. Berkeley: The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California, Berkeley. .

Külső hivatkozások

Kategória:Kínai írás