Pecsétírásnak nevezik a kínai írás legkorábbi emlékeit képviselő, jóslócsontokon látható jóslócsont-írás későbbi változatát, amely már a -korból származó rituális bronzedények vésett feliratain is megjelenik. Jellemzően a -dinasztia korában használt úgynevezett nagy pecsétírás valamennyi változatának, illetve az i. e. 3. század végén, a -dinasztia idején végrehajtott, az írásmódok egységesítését célzó központi írásreform során megalkotott úgynevezett kis pecsétírásnak az összefoglaló neve.
Elnevezése Az írásfajta elnevezésének eredete bizonytalan. A leggyakrabban használt nevében ( 篆書) szereplő 篆 írásjegy jelentése: 'pecsét', míg a 書 ebben az összetételben 'írás' jelentéssel rendelkezik. A szakirodalom régen és ma is más elnevezéseken is hivatkozik rá, pl.:
篆文 – 'pecsét' + 'minta' = pecsétírás 篆體 – 'pecsét' + 'test' = pecsétstílus
Kialakulása Nagy pecsétírás
A kínai történetírói hagyomány szerint a számtalan változatban létezett írásjegyek első kanonizálását a -ház egyik uralkodója, 宣 király (i. e. 827–782) rendelte el, a feladattal pedig a „Történész” t ( 史籀) bízta meg. Így született meg a kínai írás „ írásának” nevezett változata, amelyet az utókor a „nagy pecsétírás” néven ismer és tart számon.
Kis pecsétírás
A Kínát i. e. 221-ben egyesítő állam uralkodója, a néven trónra lépő Első Császár az írást is szabványosítani kívánta ( 同文書). A szabványosított -pecsétírás ( 秦篆) kidolgozásával a főminiszterét, t bízta meg. az addig használatban lévő írásjegyek mintegy felét eltöröltette, a megmaradtak felét pedig nem csak grafikus formájukban, hanem akár struktúrájukban is átszerkesztette, s az új írás a kis pecsétírás nevet kapta.
A kis pecsétírás elvitathatatlan érdeme, hogy átgondolt, összefogott rendszert alkotott a kínai írásjegyek szabványosított formai megjelenítésére. A hátránya azonban, hogy ez még mindig magában hordozta a karcolással, véséssel kialakított formajegyeket, és ezért nehézkes volt az ecsettel történő írása. A kis pecsétírást a -dinasztia bukását követően a Han-korban az ecsetírásra kidolgozott, úgynevezett „kancellár írás” váltotta fel, és ezzel véget ért a pecsétírások kora.
Megjegyzések
Hivatkozások
Források C. Blunden - M. Elvin. A kínai világ atlasza. Budapest, Helikon 1995. Boltz, William G.. The Origin and Early Development of the Chinese Writing System. American Oriental Series, vol. 78. American Oriental Society, New Haven, Connecticut, USA. 1994. (átdolgozva 2003) Kwo Da-Wei. Chinese Brushwork in Calligraphy and Painting. Its History Aesthetics and Techniques. New York, Dover Publications, 1981. Miklós Pál. A sárkány szeme. Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába. Budapest: Corvina Kiadó, 1973.
Külső hivatkozások
írás Kategória:Hieroglif írás