Perth (IPA: ) Nyugat-Ausztrália fővárosa és legnagyobb települése. Egyúttal Ausztrália negyedik legnépesebb városa: a legutóbbi becslések szerint mintegy 1,9 millióan élnek a perthi metropolisz területén. A város a nyugat-ausztráliai Délnyugati Kataszteri Divízióhoz tartozik, míg Perth metropolisz területének a nagyobb része a Swan folyó parti síkján fekszik, ami egy keskeny földsáv az Indiai-óceán és a Darling Scarpnak nevezett, a parti síkságból kisebb magasságba kiemelkedő dombvonulat között. A telepesek először Swan mentén fekvő területeket foglalták el, ennek megfelelően a város központi üzleti negyede és a kikötő (Fremantle) egyaránt a folyóparton helyezkedik el. Hivatalosan Perth városát számos önkormányzat alkotja, melyek külön-külön is több városrészre terjednek ki az északi Two Rockstól délen Rockinghamig, illetve a keleten, a szárazföld felé a The Lakes nevű településig.
Perthet James Stirling alapította 1829-ben, a település a Swan menti kolónia közigazgatási központjaként működött, majd 1856-ban városi rangot nyert (mára ez az eredeti cím a szűkebb értelemben vett City of Perth önkormányzati területre szállt át). A város a nevét az akkori brit gyarmati ügyekért felelős miniszter, Sir George Murray kívánságára szülővárosa, a skóciai Perth után kapta. A város népessége számottevően nőtt a 19. század második felében a nyugat-ausztráliai aranylázak következtében, ekkor nagy számban érkeztek telepesek elsősorban Ausztrália keleti tartományaiból. A második világháború alatt Fremantle-ben volt a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló tengeralattjárók egyik bázisa, az Egyesült Államok haditengerészetének Catalina hidroplánokból álló flottája a Matilda-öbölben állomásozott. A háborút követően a városba túlnyomórészt Nagy-Britanniából, Görögországból, Olaszországból és Jugoszláviából érkező bevándorlóknak köszönhetően gyorsan nőtt a népesség. Majd a 20. század végén és a 21. század elején ezt követte a gazdaság meglódulása a bányaipar több, időszakos fellendülése nyomán, ami Perthöt az államban és annak környezetében működő, több nagy bányavállalat regionális központjává tette.
Nyugat-Ausztrália fővárosaként Perthben található az állam Parlamentje és Legfelsőbb Bírósága, valamint a kormányzói palota, Nyugat-Ausztrália kormányzójának a rezidenciája. Perth a világ számára a „fény városaként” vált ismertté, 1962-ben ugyanis, amikor az amerikai űrhajós, John Glenn a földkörüli pályán lévő Friendship 7 fedélzetén elhaladt a város felett, a város lakói egyszerre világították ki házukat és az utcákat.(1970) Perth – a city of light Perth, W.A. Brian Williams Productions for the Government of WA, 1970 (Video recording) The social and recreational life of Perth. Begins with a 'mock-up' of the lights of Perth as seen by astronaut John Glenn in February 1962 Majd ugyanez megismétlődött 1998-ban: ekkor Glenn a Space Shuttle program részeként a Discoveryn repült el a város felett. Perth az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ kilencedik legélhetőbb városa, illetve 2010-ben a globalizációs és a világvárosokat érintő jelenségeket kutató tudományos hálózat, a Globalization and World Cities Research Network a világvárosok közé sorolta.Perth ranked as a "Beta–" class world city:
Történelem
Őslakos történelem Az európai gyarmatosítás előtt a területet a Noongar népcsoporthoz tartozó Whadjuk törzs tagjai lakták több mint 40 000 éven keresztül, amit a Swan felső szakaszáról előkerült, régészeti leletek igazolnak. Az ausztrál őslakosok e csoportja Nyugat-Ausztrália délnyugati szegletében élt, elsősorban vadászó–gyűjtögető életmódot folytatott. A Swan parti síkján lévő vizes–mocsaras terület különösen fontos volt számukra, kiemelt szerepet kapott a helyi mitológiában, egyúttal élelemszerző helyként szolgált. A Noongar népcsoport életében lényeges helyet foglaltak még el a környező szigetek: a Rottnest-sziget, Carnac-sziget és Garden-sziget, mintegy 5000 évvel ezelőtt ugyanis a tengerszint olyan alacsonyan állt, hogy gyalogszerrel is el lehetett érni a ma az Indiai-óceánból előbukkanó mészkősziklákat.
A mai Perth területét az 1827-ben, az európaiakkal való első kapcsolatfelvétel idején ott élő őslakosok Boorloonak nevezték. Boorloo a Yellagonga csoport Mooro elnevezésű földjeihez tartozott. Ez utóbbi közösség a Swan partján élő, együttesen Whadjuként ismert őslakos törzs egyike volt. A Whadjuk törzs egy legalább 13 törzsből álló népcsoport délkeleti, Noongar nevű – esetenként Bibbulmun elnevezésű – szociolingvisztikai tömbjét alkotta (saját nyelvükön a Noongar jelentése „az emberek”). 2006. szeptember 19-én az ausztrál szövetségi bíróság a Bennell v State of Western Australia FCA 1243 ügyben olyan döntést hozott, melyben elismerte a Noongar népcsoport ősi tulajdonjogát Perth metropolisz területére. Az ítéletet utóbb a fellebbviteli bíróság megváltoztatta.
Az első európaiak Európaiként a területet elsőként – legalábbis az írásos források tanúsága szerint – a holland hajóskapitány Willem de Vlamingh és legénysége pillantotta meg 1697. január 10-én. Aztán 1829-ig más európaiak is eljutottak Nyugat-Ausztrália partjáig, de Vlamingh megfigyeléseihez hasonlóan a területet barátságtalannak, és – ami még ennél is fontosabb – a letelepüléshez szükséges mezőgazdasági termelésre alkalmatlannak tekintették.Appleyard, R. T. and Manford, Toby (1979). The Beginning: European Discovery and Early Settlement of Swan River Western Australia, University of Western Australia Press.
Swan menti kolónia bélyeg|George Pitt Morison festménye, a Perth alapítása, 1829 történeti hitelességgel jeleníti meg Perth város alapításának hivatalos ceremóniáját
Habár a brit hadsereg már 1826-ban állomást létesített Nyugat-Ausztrália délnyugati partján, a mai Albany közelében lévő King George-tengerágnál – az a hír járta ugyanis, hogy a franciák a terület bekebelézésére készülnek –, végül Perth lett az első, európaiak által alapított, polgári település a kontinens nyugati harmadán. A brit gyarmat hivatalos megnevezése már 1832-ben Nyugat-Ausztrália volt, bár még sok éven keresztül inkább Swan menti kolóniaként emlegették a terület fő vízfolyása után.
A szárazföldet az újonnan érkező brit gyarmatosítók 1829. június 4-én pillantották meg – azóta minden év június első hétfőjén tartják Nyugat-Ausztrália megalapításának ünnepét. James Stirling kapitány még a Parmelia háromárbócos fedélzetén kijelentette, hogy Perth „szépségéhez foghatót fajtájában korábban ritkán látott”. Később, augusztus 12-én a város alapításának újabb szimbolikus aktusaként a második hajó, a Sulphur kapitányának a felesége, Helen Dance kivágott egy fát a leendő település helyén.
Egyértelmű, hogy Stirling a jövőbeli főváros számára a Perth nevet már jóval a település alapításának bejelentése előtt kiválasztotta, ugyanis az új gyarmat létrejöttét kihirdető, 1829. június 18-án, Fremantle-ben felolvasott nyilatkozat úgy végződik, hogy "saját aláírásommal és pecsétemmel ellátva Perthben, a mai 1829. június 18. napon. James Stirling, alkormányzó". A név eredetéről az egyetlen korabeli forrás John Fremantle augusztus 12-i naplóbejegyzése, mely szerint a "a város a Perth nevet Sir George Murray kívánságára kapta". Murray a skóciai Perthben született, és 1829-ben brit gyarmati ügyekért felelős miniszterként és a Brit Parlamentben Perthshire választókörzetet képviselő alsóházi tagként ténykedett. Murray tiszteletére a várost a skóciai Perth után keresztelték el.
1831-től kezdve a brit telepesek és a Noongar őslakosok közötti ellenségeskedések – elsősorban a szemben álló felek egyaránt nagy területekre kiterjedő, földhasználati gyakorlata ütközött egymással – számottevően fokozódott a kolónia növekedésével. A régió történelmének e véres szakasza zárásaként a britek felülkerekedtek az őslakos csoportokon, kivégezték a Midgegooroo Whadjuk vezetőt, akinek fia, Yagan 1833-ban vesztette életét, majd 1834-ben sor került az öldöklésbe torkolló pinjarrai csatára.
1843-tól, az őslakos vezető, Yellagonga halálát követően a törzs egysége bomlásnak indult, amit felgyorsított az, hogy az őslakosokat megfosztották a Perth elsődleges települési részeinek környezetében lévő földjeiktől. Olyan, a településtől északra fekvő mocsaras, tavakkal szabdalt területekre húzódtak vissza, mint a mai Hyde Park, akkori nevén Third Swamp vagy Boodjamooling. A Boodjamooling továbbra is a fő táborhelyet jelentette a perthi régióban maradt Noongar népcsoportbeliek számára, amin immár utazókkal, vándor árusokkal és más otthontalanokkal kellett osztozniuk. Az 1890-es évekbeli aranyláz idején hozzájuk nagy számban csatlakoztak az aranymezőkre tartó bányászok.
1850-től az olcsó munkaerő szűkében lévő gazdálkodók és üzletemberek kérésére fegyenceket kezdtek szállítani Nyugat-Ausztráliába is. Viktória brit királynő 1856-ban adományozott Perthnek városi rangot.
Az államszövetségben Az 1900-as népszavazást követően Nyugat-Ausztrália 1901-ben csatlakozott az Ausztrál Államszövetséghez. Az Ausztrália nyugati részén fekvő gyarmat utolsóként, és csak azt követően lépett be a föderációba, hogy számára a többi kolónia több engedményt és ígéretet tett, például hogy a kontinenst átszelő vasútvonalat építenek a dél-ausztráliai Port Augustából Kalgoorlie-ba, hogy Perthöt összekapcsolják a keleti államokkal.
1933-ban népszavazást tartottak Nyugat-Ausztráliának az Ausztrál Államszövetségtől való elszakadásáról, amin a szavazók kétharmada az elszakadás mellett voksolt. Mindazonáltal egy, alig valamivel a népszavazás előtt tartott választás megbuktatta a hivatalban lévő, „függetlenségpárti” kormányt, így azt a függetlenségi mozgalmat nem támogató kabinet váltotta fel. Ettől függetlenül az új kormány tiszteletben tartotta a népszavazás eredményét, és az állam függetlenségét feliratban kérte is az Egyesült Királyság állandó gyarmatügyi megbízottjától, aki azonban a kérést egyszerűen figyelmen kívül hagyta.
Perth fejlődését és viszonylagos jólétét, különösen az 1960-as évek közepétől kezdve, elsősorban annak köszönhette, hogy a város otthont adott az államnak a természeti erőforrások kiaknázására – az arany, vasérc, nikkel, bauxit, gyémánt, ritka ásványok és földfémek, valamint szén, kőolaj és földgáz bányászatára – alapozó iparához kapcsolódó szolgáltatásoknak. Miközben az ásványi anyagok és szénhidrogének kitermelése az állam más területein zajlik, Perthben a háttérszolgáltatások biztosítják a lakosság jelentős részének a munkáját és jövedelmét.
Földrajz Földtani és tájképi jellemzők Perth a Swan partján terül el; magát a folyót, Willem de Vlamingh, a Nyugat-Ausztrália partjaiig expedíciót vezető holland hajóskapitány és egyébként a Rottnest-sziget névadója keresztelte el 1697-ben az itt őshonos fekete hattyúról. A vízfolyást a terület őslakos népessége hagyományosan Derbarl Yerrigannak hívta. A városközpont és a kerületek többsége a Swan homokos és viszonylag sík karakterű parti síkján fekszik, a Darling Scarp dombvonulata és az Indiai-óceán között. Ezen a területen a talaj meglehetősen terméketlen. A szélesebb értelemben vett metropolisz az óceánparton, az északi Two Rocks és a déli Singleton között húzódik, e két településrész távolsága egymástól körülbelül 125 km. Az óceánparttól keletre tartva Mundaring mintegy 50 kilométer után érhető el. A perthi metropolisz teljes területe 5386,4 km².
bélyeg|Műholdkép Perthről
Perth nagy része eredetileg a nyugati Herdsman-tótól a keleti Claisebrook-öbölig húzódó édesvízi tavakkal, mocsaras területekkel szabdalt földsávon épült.