(i. e. 440-381) jelentős hadvezér, politikus és legista gondolkodó a hadakozó fejedelemségek korában. A hagyomány egy, a nevét viselő hadművészeti könyvet is tulajdonít neki, amelyet gyakorta legendás, A háború művészete című művével együtt emlegetnek.

Élete és tevékenysége i. e. 440-ben született. Ekkor Kínában, a Hadakozó Fejedelemségek korában a kisebb nagyobb államok vívták egymással szüntelennek látszó hegemón-háborúikat. A világ túlsó felén nem kevésbé véráztatta, zűrzavaros történelmi korszakban kortársai közt olyan kimagasló gondolkodókat, hadvezéreket éltek mint Xenophón (i. e. 430? - i. e. 355), Szókratész (i. e. 469 - i. e. 399), Platón (i.e. 427 - i. e. 347), vagy Lüszandrosz (i. e. 410 körül), a spártai hajóhad parancsnoka.

ben 衛 született, az aprócska, történelmi jelentőséggel alig bíró államban. Fiatalon keleti szomszédjába, Luba 魯, Konfuciusz szülőföldjére települt át, ahol is első tanulmányait folytatta, természetesen konfuciánus szellemben, és ahol Lu uralkodójának szolgálatában állt. Harmincéves kora körül, háta mögött egy dicsőséges győzelemmel, amelyben Lu hadvezéreként vereséget mértek az erős 齊 seregére, riválisai konspirációja miatt a három részre szakadt egykori 晉 fejedelemség 魏 államába távozott.

A jelentős konfuciánus hagyományokkal rendelkező ben, Menciusz 孟子 és 尉繚 szülőföldjén úgy látszott, végre kiteljesítheti képességeit. Előbb fejedelmet ( 魏文侯) szolgálta, aki kinevezte őt a Nyugati Folyó protektorának ( 西河守), vagyis annak a területnek a kormányzását, irányítását és felügyeletét bízta rá, ahol legkényesebb határai húzódtak. Nyugatról az egyre erősödő roppant 秦 állam kívánt terjeszkedni, míg keletről Han 韓 jelentette a „harapófogó” másik fogát ennek, az anyaországtól földrajzilag különálló területnek. sikerrel látta el feladatát, és fejedelmet több mint tíz évig, a fejedelem haláláig, i. e. 397-ig szolgálta.

A ben történt trónváltást követően, megmaradt az új uralkodó fejedelem ( 魏武侯) szolgálatában is. A neki tulajdonított, a nevét viselő 《吳子》 című műből megállapítható, hogy művét is a ben töltött kb. huszonöt esztendeje alatt írhatta valamikor.

ből végül is újabb konspiráció miatt dicstelenül kellett távoznia valamikor i. e. 384 és i. e. 386. között. Az ötvenes évei derekán járhatott, amikor kiváló hadvezéri képességeiről több ízben bizonyságot téve, számos sikeres háborúban és ütközetben valamint a magas politikában szerzett gyakorlattal, tapasztalattal a tarsolyában ban 楚 talált menedéket. államban ez idő tájt király ( 楚悼王) uralkodott, aki fogékonynak mutatkozott a nem csak hadvezérnek, de politikusnak egyaránt kiváló forradalmian bátor, legista szellemű reformjai iránt. Rövid időn belül miniszterré nevezte ki t, aki jelentős reformokat próbált életbe léptetni a patriarchális arisztokrácia ellen. Csökkentette a hivatalnokok számát, a hivatalokat és a jövedelmeket elvette azoktól, akiknek csak a harmadik őse kapta azokat hajdanán, az arisztokratákat pedig a lakatlan területek benépesítésére vezényelte ki, a határvidékekre. Valószínűleg egy állandó hadsereg megteremtésére is törekedett. Reformjai szerénynek tűnhetnek ugyan, de bizonyos értelemben valamennyi a patriarchális arisztokrácia érdekei ellen irányult, és a királyi hatalom megerősítését célozta. reformkísérletei azonban elbuktak, az őt pártfogoló király halálakor (i. e. 381.) a gyűlölködő arisztokraták a király holtteste mellett halálra nyilazták.

a legista szellemben végrehajtott politikai, gazdasági, közigazgatási és katonai reformok első jelentős képviselői közt tarthatják számon. Hasonló kísérletekre került sor ben, amelyek a szinténből elvándorolt 魏商鞅 nevéhez fűződnek, és amelyek végül, i. e. 221-ben az egységes Kína megteremtéséhez is vezettek.

Megjegyzések

Hivatkozások

Források 杜文玉 (szerk.). 《图说中国古代兵器与兵书》 ("A régi Kína fegyvereinek és katonai műveinek illusztrált története"). 世界图书出版, 西安, 北京, 广州, 上海 2007. Joseph Needham. Science and Civilisation in China. Chemistry and Chemical Technology. (Vol.5.) Military Technology: Missiles and Sieges. (Part. 7.) (Coll.: Robin D.S. Yates, Krzysztof Gawlikowski, Edward McEwen, Wang Ling). Cambridge University Press. 1994. Ralph D. Sawyer. The Seven Military Classics of Ancient China. (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. Tokaji Zsolt. Wuzi: A hadviselés törvényei. A Wuzi bingfa fordítása és történeti vonatkozásai. Budapest: ELTE–BTK, Orientalisztikai Intézet, Kínai szak. (Kézirat) Tokaji Zsolt. Vu-ce: A háború útja. (Ford., jegyz.: Tokaji Zsolt) Budapest, Terebess Kiadó. Szun-ce: A háború művészete. (Ford.: Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt) Cartaphilus Könyvkiadó, Budapest.

További információk

Kapcsolódó szócikkek Kínai hadtudományos irodalom Vu-ce Szun Pin Sang Jang

Kategória:Ókori kínai politikusok Kategória:Kínai katonák Kategória:Hadvezérek Kategória:Meggyilkolt politikusok