Henryk Adam Aleksander Pius SienkiewiczA név magyar kiejtése: Henrik Sinkievics. Itt meghallgatható. (Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5. – Vevey, 1916. november 15.) irodalmi Nobel-díjas lengyel író.
Élete Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskában született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Kongresszusi Lengyelországban. Szülei Józef Sienkiewicz és Stefania Cieciszowska. Apai ágról tatár (pontosabban lipek) gyökerekkel bírt. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult.
1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyermekük született, majd Maria megbetegedett tbc-ben, és 1885-ben meghalt.
Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a 17. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Odesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte).
1895-ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt. Mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Kereszteslovagokat. 1904-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki.
1905-ben irodalmi Nobel-díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem „kiemelkedő epikai munkásságáért”.
A világháború kitörésekor Vevey-be (Svájc) költözött. Itt Ignacy Jan Paderewskivel együtt megszervezte A Háború Lengyel Áldozatait Segítő Bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ben visszavitték Lengyelországba.
Művei bélyegkép|200px|jobbra|Henryk Sienkiewicz szobra Słupskban bélyegkép|200px|jobbra|A Keresztes lovagok című regénye 1902-es magyar kiadásának borítója bélyegkép|200px|jobbra|A Volyodyjovszki úr (A kis lovag) című regénye 1902-es magyar kiadásának borítója A trilógia (Trylogia): Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem,„Ogniem i mieczem” magyar kiejtése: ognim i mjecsem 1884) Özönvíz (Potop, 1886) A kislovag (Pan Wołodyjowski,„Pan Wołodyjowski” magyar kiejtése: pán volodijovszki 1888) A harmadik (Ta trzecia, 1888) A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894) Quo vadis (1895) Kereszteslovagok (Krzyżacy,Krzyżacy magyar kiejtése: Ksözsácö 1900) A dicsőség mezején (Na polu chwały, 1907) Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy,„W pustyni i w puszczy” magyar kiejtése: vpusztini ivpuscsö 1912)
Magyarul 1919-ig A harmadik. Elbeszélések; ford. Gelsei Gyula; A Nagyvilágból, Makó, 1900 (A nagyvilágból) Quo vadis? Regény. 1-2.; ford. Erényi Nándor; Márkus Ny., Bp., 1901 Quo vadis? Történeti regény Nero császár korából, 1-2.; ford. Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1901 Quo vadis? Regény Nero császár idejéből; ifjúsági és családok számára készült ford., a szerző életrajzával, bev., jegyz.; Pesti Ny., Bp., 1901 Őt kövessük és egyéb elbeszélések; Magyar Hírlap, Bp., 1901 A keresztes lovagok. Történeti regény a XV. századból, 1-2.; Pesti Könyvny., Bp., 1902 Polgár és nemes. Regény; Vass, Bp., 1902 A harmadik; Magyar Hírlap, Bp., 1903 Volyodyjovszki úr / A kis lovag. Regény, 1-2.; ford. Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1902 Dráma a falun / Művészszerelem; ford. Ilosvai Hugó; Révai-Salamon Ny., Bp., 1903 Nyomorból a halálba; ford. Róna Béla; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1903 Quo vadis? Regény Nero császár korából / Menjünk hozzá!.... novella Krisztus Urunk korából; ford., bev. Zigány Árpád; Légrády, Bp., 1903 A pognebini hős; Válogatott Írók Tára, Bp.–Szabadka, 1904 Vízözön. Regény; Budapesti Hírlap, Bp., 1905 (Özönvíz címen is) Kisebb elbeszélések, 1-2.; Pesti Ny., Bp., 1905 Szétforgácsolt erők. Regény; Magyar Hírlap, Bp., 1906 (A Magyar Hírlap regénytára) A szeretet rabja; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907 A hős; ford. Bányai Károly; Budapesti Hírlap Ny., Bp., 1911 A dicsőség mezején. Regény; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1911 Forgó szél. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1912 (Legjobb könyvek) Tűzzel-vassal. Regény, 1-2.; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1915 Falusi tragédia. Regény; ford. Tomcsányi János; Franklin, Bp., 1916 Lengyel elbeszélők; Sienkiewicz, Stasiak et al.; ford. Bányai Károly; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár) Sivatagban – őserdőben; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1918 (Sivatagon és vadonban címen is) Lengyel elbeszélők / Sienkiewicz, Stasiak et al.; ford. Bányai Károly; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár) Hánia; Érdekes Újság, Bp., 1919 (Legjobb könyvek) Monte Carlo. Regény; ford. Bányai Károly; Kultúra, Bp., 1919 (A Kultúra regénytára)
1920–1944 Örvény; ford. Balla Mihály, bev. Béla Henrik; Révai, Bp., 1921 (Világszép regények) Vízözön. Regény; bev. Sik Sándor; Szt. István Társulat, Bp., 1923 (Özönvíz címen is) Quo vadis?; átdolg. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 1925 Quo vadis? Regény Krisztus urunk korából, 1-2.; ford. Zigány Árpád; Pallas, Bp., 1927 Éva főszerepben. Regény; Központi, Bp., 1943 (Csillagos regény) Fűszer és szerelem; ford. Takáts Iphigenia; Modern Könyvkiadóvállalat, Bp., 1943 Édesanyja szemefénye; ford. Bilevicz Franciska; Bodnár I., Bp., 1944 (Szórakoztató regények) Ralf kapitány naplója. Regény; Globus Ny., Bp., 1944 (Vasárnapi regénytár)
1945–
Kereszteslovagok, 1-2.; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 Válogatott elbeszélések; ford. Mészáros István, bev. Kovács Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (A világirodalom klasszikusai) A kenyérért. Novellák; ford. Kerekes György; Ifjúsági, Bukarest, 1957 (Tanulók könyvtára) Quo vadis?. Regény; ford. Mészáros István; Európa, Bp., 1957 Sivatagon és vadonban. Regény; ford. Mészáros István; Móra, Bp., 1959 (Sivatagban, őserdőben címen is) Tűzzel-vassal. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; röv. kiad.; Európa, Bp., 1960 Özönvíz. Regény, 1-2.; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Európa, Bp., 1962 (Vízözön címen is) A kislovag. Wolodyjowsky úr. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Európa, Bp., 1963 Quo vadis?; szerk., átdolg. Dér Gyula; Ecclesia, Bp., 1970 Polaniecki család. Regény; ford. Balla Mihály; Aquila, Debrecen, 1993 (Henryk Sienkiewicz művei) A dicsőség mezején; ford. Bányai Károly; Aquila, Debrecen, 1993 Örvény; ford. Balla Mihály; Aquila, Debrecen, 1993 (Henryk Sienkiewicz művei) A gravelotte-i hős; ford. Mészáros István; Merényi, Bp., 1994 A római patrícius; Fátum-ars, Bp., 1994 Szecsődi Leó: Quo vadis. Henryk Sienkiewicz regénye nyomán. Színdarab; Agapé, Szeged, 1998 Szecsődi Leó: Üveghegyen innen és túl. Henryk Sienkiewicz regénye nyomán. Színdarab; Agapé, Szeged, 1998 Quo vadis? Történeti regény Nero császár korából; ford. Szekrényi Lajos, átdolg. Elekes Szentágotai Blanka; Lektűr, Bp., 2002 Quo vadis; ford. Murányi Beatrix; Magyar Könyvklub, Bp., 2002 Őt kövessük! Kisregény; szöveggond. Kindelmann Győző; Szt. István Társulat, Bp., 2007
Magyar fordítói
Szekrényi Lajos r.k. pap Mészáros István Balla Mihály M. Hrabovszky Júlia
Műveiből készült ismertebb filmek (A Sivatagban, őserdőben két filmváltozatánál nincsenek feltüntetve a tévésorozatok, amelyeket mindkét esetben ugyanazok a stábok készítettek.)
1902 Quo vadis r: Lucien Nonguet 1912 Quo vadis r: Enrico Guazzoni 1915 Özönvíz r: Pjotr Csardinyin 1925 Quo vadis r: Gabriellino D’Annunzio és Georg Jacoby 1951 Quo Vadis? r: Mervyn LeRoy 1960 Keresztesek r: Aleksander Ford 1963 Tűzzel-vassal r: Fernando Cerchio 1969 A kislovag r: Jerzy Hoffmann 1973 Sivatagban, őserdőben r: Wladyslaw Slesicki 1974 Özönvíz r: Jerzy Hoffmann 1985 Quo Vadis (tévésorozat) r: Franco Rossi 1999 Tűzzel-vassal r: Jerzy Hoffmann 2001 Quo vadis r: Jerzy Kawalerowicz/ 2001 Sivatagban, őserdőben r: Gavin Hood
Jegyzetek
Források Életrajza a Nobel-díj honlapján Henryk Sienkiewicz Múzeum honlapja Henryk Sienkiewicz háza Oblegorekben Henryk Sienkiewicz műfordításokban Bábel Web Antológia
További információk Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban Kertész János: Mickiewicz, Paderewski, Sienkiewicz; Magyar Mikiewicz Társaság, Bp., 1943
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:Lengyel írók Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok Kategória:Emigráns lengyelek Kategória:Lengyel Nobel-díjasok Kategória:A Becsületrend lovagjai