Jane Marple, avagy Miss Marple Agatha Christie több regényének szereplője. A kitalált St. Mary Meadben él (a falu nevének jelentése: Szűzmáriarét). Christie anyai nagyanyjáról mintázta, aki „szintén rózsaszínű és fehér öreg hölgy volt, s bár a legvédettebb viktoriánus életet élte, mindig úgy tűnt, hogy közeli ismerőse az emberi gonoszság mélységeinek. (…) Derűs kedélye ellenére mindig mindenről és mindenkiről a legrosszabbat feltételezte, és az általában – majdhogynem ijesztő pontossággal – be is bizonyosodott.”Hadnagy–Molnár: 139., 219.
Első ízben A kedd esti klub című novellában szerepelt, amely a The Royal Magazine-ben jelent meg 1927-ben. Az első regény, amelyben megjelent, az 1930-as Gyilkosság a paplakban volt. Az írónő 2008-ban megtalált, magnószalagra rögzített visszaemlékezései szerint nem volt szándékában további regényekben szerepeltetni. A róla szóló regények és elbeszélések a világ 27 nyelvén jelentek meg.
Életrajzát Anne Hart írta meg The Life and Times of Miss Jane Marple című, 1985-ben megjelent könyvében.
A szereplő megszületése és fejlődése Önéletrajzában Agatha Christie Miss Marple megformálását egy korábbi művéhez, Az Ackroyd-gyilkossághoz (1926) kapcsolja: „Valószínűleg Miss Marple azért született meg, mert nagy örömöt okozott nekem Caroline, Dr. Sheppard nővérének megformálása Az Ackroyd-gyilkosságban. Abban a könyvben ő volt a kedvenc szereplőm: egy savanyú, de kíváncsiskodó vénlány, aki beleüti az orrát mindenbe, aki mindent tud, és mindent hall”.Christie: 496-497. A továbbiakban így írt róla: „Miss Marple hatvanöt-hetvenéves korában „született meg”, ami ugyanolyan szerencsétlen körülménynek bizonyult, mint Poirot esetében, hiszen még nagyon sokáig velem maradt – ha lett volna bennem egy kis előrelátás, akkor első detektívemül egy koraérett iskolás fiút választottam volna, aki azután nyugodtan öregedhetett volna velem együtt”.Christie: 499. Első ízben A Kedd Esti Klub című novellában szerepelt, amely a The Royal Magazine-ben jelent meg 1927 decemberében. A vénkisasszony 1930-ban debütált először regényben (Gyilkosság a paplakban), ezt követően pedig a Tizenhárom rejtély című novellagyűjteményben bukkant fel két évvel később, de regényben csak 1942-ben, a Holttest a könyvtárszobában című műben. Mivel népszerűsége Hercule Poirot-éval vetekedett, az ezt követő évtizedben egyre több esetben bukkant fel. Az utolsó nyomtatásban megjelent eset idején 110 éves lett volna, figyelembe véve az első megjelenés óta eltelt időt.Bunson: 317.
Miss Marple előképe Anna Katherine Green amerikai írónő 1897-ben megjelent Az az ügy a szomszédban című detektívtörténetének főszereplője volt. Amelia Butterworth éles elméjű vénkisasszony volt, aki kellő tapintattal terelgette a bizonytalan nyomozót az eset megoldása felé. A regény egyébként Agatha Christie egyik gyerekkori kedvence volt, nyolcévesen olvasta föl neki Madge nővére.Hadnagy-Molnár: 140.
A Marple név először Agatha Christie jegyzetfüzetében egy Mr. Quin-novella (A halott Harlequin) kapcsán jelent meg, még mint Marple Hall. Az írónő is járt abban a komor, cheshire-i kúriában, amely ezt a nevet viselte. Ő maga vallott róla, hogy innen kölcsönözte a nevet.
Leszámítva az első regényt (Gyilkosság a paplakban), ahol a későbbi regényektől eltérően elég rosszmájúnak mutatkozik, Miss Marple jelleme nem változik a Christie-regényekben. Az életkora előrehaladtával előjönnek egyes öregkori bántalmak, amelyek megnehezítik hobbijainak gyakorlását, de egyénisége mit sem változik. Változik viszont a művekben játszott szerepe: a kezdetben kissé komikus vénkisasszonyból Nemezis és az ártatlanok védelmezője lesz.
Egyénisége és családja Életrajza
Miss Marple fiatalkori éveiről keveset tudni, leszámítva az egyes regényekben előforduló apró megjegyzéseket, utalásokat. Alakja először akkor bukkan fel, amikor már 65-70 éves és a Gyilkosság a paplakban című regényben nyomoz. A Nem csalás, nem ámítás című műben maga Miss Marple is elismeri, nehéz elképzelni, hogy „valamikor az öregek is fiatalok voltak, copfot hordtak, tizedes törtekkel meg kötelező olvasmányokkal bajlódtak”.Nem csalás, nem ámítás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, HU , 30. oldal
A Nem csalás, nem ámítás regény információiból kikövetkeztethető, hogy Jane Marple valamikor az 1870-es években született. Ritkán beszél az apjáról és anyjáról, de a különböző utalásokból nyilvánvaló, hogy nagyanyjáról olyan benyomása maradt, hogy úri hölgy lehetett. Az írásokban különböző fontos események kerülnek megörökítésre. Az egyik az az esemény, amikor tizennégy éves korában Londonba látogatott Helen nénikéjével és Thomas bácsikájával, s ez idő alatt a Bertram Szállóban laktak. A második tizenhat éves korában történt, amikor Firenzében tanult egy darabig egy lánynevelő intézetben. Ekkor még azt tervezte, hogy a leprások közé megy nővérnek.Nem csalás, nem ámítás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, HU , 11. oldal Ott tartózkodásakor ismerkedett meg Carrie Louise és Ruth Martinnal, két amerikai lánnyal, akik jó barátnői lettek, és azok is maradtak sok év elteltével is. Miss Marple segített megoldani egy gyilkossági ügyet, amely Carrie Louise birtokán történt a Nem csalás, nem ámítás című regényben. Carrie Louise és Ruth Martin együtt összesen hatszor mentek férjhez, ám Miss Marple mindvégig hajadon maradt, az igazi falusi vénkisasszony klasszikus megtestesítője. Fiatal korában számos kérője akadt, ám senki nem tudta elnyerni örökre a szívét. Az is kikövetkeztethető, hogy valamikor szeretett táncolni, mint azt megjegyzi a Rejtély az Antillákon című regényben. Mivel „hosszú időn át ápolónőként dolgozott”,Tizenhárom rejtély, Magyar Könyvklub, Budapest, 1995, HU , 129. oldal van némi ismerete a vegyszerekről és gyógyszerekről, ám gyakorlatilag semmit sem tudni arról, hogy mi történt fiatal kora és a detektív évei közötti időszakban.Bunson: 313. Valaha volt egy udvarlója, akit a szülei eltanácsoltak. Évekkel később újra összetalálkozott vele – igazán rettenetes ember lett belőle.A Bertram Szálló, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985, , 19. oldal Egy másik fiatalember viszont – akit a család partiképesnek talált – unalmasnak bizonyult.Rejtély az Antillákon, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, , 171. oldal
Tekintve korát és múltját, Miss Marple napi tevékenységét a ház körüli teendők töltötték ki. Kedvenc időtöltése a kötögetés.A Bertram Szálló, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985, , 43. oldal Ezt a hobbiját egyúttal félrevezetésnek is szánta, miközben a tanúkat kihallgatta. Szeretett ezen kívül kertészkedniNemezis, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999, , 15. oldal (japánkertet is épített),Gyilkosság a paplakban, Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978, , 184. oldal és a madarakat figyelni.Gyilkosság a paplakban, Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978, , 99. oldalA kristálytükör meghasadt, Magyar Könyvklub, Budapest, 1998, , 10. oldal Mindkét hobbi hasznosnak bizonyult a szomszédai megfigyelésekor, illetve abból a szempontból, hogy így rajta tarthatta a faluban zajló történéseken a szemét. Tevékenységeit számos betegség korlátozta. Krónikus bronchitisben és tüdőgyulladásban szenvedett, és ez utóbbiból csak azután gyógyult ki, miután követte a régi orvosa, Dr. Haydock tanácsait, aki szerint „egy jó kis szaftos gyilkosság kellene”. Egészségügyi problémái hallatán unokaöccse, Raymond West különféle dolgokkal próbálja lekötni a figyelmét, például befizet neki egy utat a Karib-tengerre, és felfogad mellé egy házvezetőnőt. Miss Marple nem szerette az egyik ápolónőjét, Miss Knightot. Két további emlékezetes segítője Cherry Baker és a rettenthetetlen Lucy Eylesbarrow volt.Bunson: 314.
Tipikusan viktoriánus vénkisasszonySzunnyadó gyilkosság, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1991, , 22. oldal – magas, sovány, rózsás-fehéres arcú, porcelánkék szemű, hófehér hajú. Szelíden, kissé félénken viselkedik, de alapvetően hivatásos pletykafészek, nem is mindig a jóindulatú fajtából. Jellemző tulajdonsága a kíváncsiság – amit saját maga „érdeklődés”-nek nevez –, valamint szereti mások beszédét hallgatni.A Bertram Szálló, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985, , 67. és 205. oldal Igazságtisztelő és szavahihető személy, de szükség esetén meglepő hitelességgel tud hazudni.Rejtély az Antillákon, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, , 36. oldalNemezis, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999, , 247-248. oldal Az emberekben ritkán bízik meg, jóformán mindenkiről a legrosszabbat feltételezi, és véleménye szerint 90%-ban igaza van.A Bertram Szálló, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985, , 103. oldal Az anyjától és nagyanyjától örökölt hagyományokhoz tartja magát, melyek szerint egy igazi úrihölgy nem rémül meg és nem lepődik meg.Paddington 16.50, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988, , 12. oldal
Saját bevallása szerint ízlése „reménytelenül ómódi”: a festészetben Mr. Alma-Tademát és Frederic Leightont csodálja.Gyilkosság méretre, Magyar Könyvklub, Budapest, 1995, , 103. oldalGyilkosság meghirdetve, Magyar Könyvklub, Budapest, 1998, , 102. oldal Ugyanakkor nosztalgiával emlékezik a régi, szép időkre, a hagyományos angol életmódra (mint például a kihalófélben lévő ötórai tea és a hozzátartozó vajas sütemény). Ez leginkább A Bertram Szálló című regényben tűnik ki, amikor néhány napig a londoni, békebeli időkből fennmaradt patinás szállodában vendégeskedik.Hadnagy-Molnár: 55.
Ha bűnügy történik a közelben, nem nyugszik, amíg valamilyen formában közvetlen kapcsolatba nem tud kerülni a nyomozással: kötelességtudatból,Paddington 16.50, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987, , 24. oldalEgy marék rozs, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, , 104. oldal valakinek a kérésére,A láthatatlan kéz, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1993, , 209. oldalHolttest a könyvtárszobában, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000, , 16. oldalNem csalás, nem ámítás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, , 20. oldal vagy egyszerűen csak aggodalomból.Szunnyadó gyilkosság, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1991, , 54. oldal Az is előfordul, hogy a saját pénzéből is áldoz az ügy felderítésére.Paddington 16.50, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988, , 35. oldal Többször átveszi a kezdeményezést, és csapdát állít a gyilkosnak,A láthatatlan kéz, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1993, , 200-201. oldalPaddington 16.50, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988, , 238. oldalHolttest a könyvtárszobában, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000, , 194. oldal olykor a saját életét is kockára teszi,Nemezis, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999, , 239-241. oldal sőt egyszer saját kezűleg akadályoz meg egy újabb gyilkosságot.Szunnyadó gyilkosság, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1991, HU , 206. oldal A gyilkosságok felderítésében sokat segít hosszú élettapasztalata: az egyes embereket mindig falubeli ismerőseihez hasonlítja.Paddington 16.50, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988, , 130. oldalNem csalás, nem ámítás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, , 245. oldalHolttest a könyvtárszobában, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000, , 184. oldal A megfigyelőképessége jobb az átlagosnál, és feltűnően kiválóak az asszociációs képességei. Unokaöccse szerint az agya olyan, akár egy mosogatódézsa – Miss Marple véleménye szerint azonban a „mosogatódézsára nagy szükség van a háztartásban, és voltaképpen rendkívül higiénikus használati tárgy.”Paddington 16.50, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988, , 100. oldal Több bűnügyben jó hasznát veszi a fiatal lányokkal szerzett tapasztalatainak, ugyanis a Szent Ágnes árvaház neveltjeit szokta szobalánynak betanítani,Egy marék rozs, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, , 100. oldal és könnyen rájön, mikor áll szemben hazugsággal.Holttest a könyvtárszobában, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000, , 169-175. oldal
Rokonai, ismerősei