Hadnagy Bálint (Valentinus Hungarus, Magyar Hadnagy Bálint) (1460-as évek– 1537 után) székely származású pálos rendi szerzetes, a rend történetírója, asztrológus. Ő az első pálos szerzetes, akinek 1511-ben kiadott műve nyomtatásban ránk maradt.

Élete és munkássága Munkáiban magára következetesen „Bálint atyaként” hivatkozik. A Hadnagy lehet családnév, de lehet egyúttal személyjelző név is, amelyet Bálint atya úgy szerezhetett, hogy mielőtt a pálos rendbe lépett, katonai pályán mint hadnagy működött.Fraknói Vilmos: Hadnagy Bálint munkái (Egy hasonmással). Magyar Könyvszemle 1901. 117. o. A krakkói egyetemen szerezte ismereteit,Kisbán Emil: A magyar pálos-rend története. 2. köt. Bp., 1940. 331. o. 1490-től a pálos rend budai Szentlőrinc kolostorában élt, ahol 1507-ben már mint hitszónok működött. 1507-ben Lórándházi István, a rend legfőbb vezetője (generális perjele), akinek titkára volt Hadnagy Bálint, azzal bízta meg, hogy készítse el Remete Szent Pál hiteles életrajzát, amelyet 1507. november 18-án be is fejezett. Ez különböző kiegészítésekkel 1511-ben Velencében nyomtatásban is megjelent. E részben kompilált, részben eredeti fogalmazású művébe Szent Jeromos Szent Pál-életrajzán kívül beleszőtte a szent testének a budaszentlőrinci kolostorba való átvitelét, ünnepének olvasmányait, a csodákat, valamint Jézus életéről szóló elmélkedéseket, imákat, Mária tiszteletére írt beszédet, zsoltárokat is.Magyar Katolikus Lexikon Kiegészítései közül említést érdemelnek a Szent Pál életéből vett breviáriumi olvasmányok és a budaszentlőrinci sírnál történt csodák jegyzéke. Folytatta Gyöngyösi Gergely rendtörténeti munkáját (Vitae fratrum). 1532-1536 között pálos rendfőnök volt. Művei méltó emléket állítanak a közép­kori pálosok szellemi életének és egyszersmind imádságos lelkületének.

Önálló művei A krakkói egyetemi könyvtár ősnyomtatványai között volt egy 1497-ben megjelent asztrológiai munkája. Ebből mára a címlapon kívül csak egy lapja maradt ránk.Wladyslaw Wislocki: Incunabula typographica Bibliothecae Universitatis Jagellonicae Gracoviensis. Krakkó, 1900. 532. o. A címlap élén a következő mondat áll : Jupiter dominus anni, Mars particeps. Alatta fametszetben Jupi­ter és Mars alakja, azután Krakkó város képe és a cím: Practica anni M. CCCC. XCVII. fratris Valentini ordinis heremitarum sancti Augustini, artium baccalarii famosissimi. A nyomtatás éve és helye nincs megjelölve, de nagy valószínűséggel 1496 végén Krakkóban nyomtatták. A második levélen, mely csak hiányosan maradt fönn, jóslatok állnak. Többek között a krakkóiaknak a pestis pusztí­tását helyezi kilátásba, a budaiakat pedig azzal ijeszti, hogy városuk lázadások színhelye lesz. E két töredék folytán nyugodtan kalendá­riumnak, mégpedig 16. századi kalendáriumaink közvetlen előzményének tekinthetjük. Vi­ta divi Pauli priori heremite. első kiadása Krakkó (?), 1507, második kiadás: Velence, 1511 (ennek egyik példánya ma a római Biblioteca Angelica-ban található). A könyv 1507. évi kiadása mindeddig nem került elő, noha állítólag ezt ismerték, használták.Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. Tanulmányok Budapest múltjából. 1936. IV. 89. o. Több fametszet is található benne, az egyiken egy páncélos lovag, a másodikon Szent Pál halála (lásd a galériát). Az utóbbi kép azért készült, hogy Szent Pált a hagyományokhoz híven ábrázolja és ellentmondjon azoknak, akik őt ujjatlan tunikában ábrázolták. A kép ugyanis Szent Pált pálmaháncsból font ruhában mutatja be, úgy hogy a Szent a pusztában élt. Ez a háncsból készült ruha attribútuma maradt a világ hiúságát megvető remetének, amelyhez a Szent ábrázolásánál szigorúan ragaszkodtak. Továbbá az első, Szent Pál életét tárgyaló részben, amely nyolc fejezetre oszlik, a fejezetek egy-egy álló vagy fekvő képpel vannak díszítve. A hatodik kép Szent Antal látogatását és a hollóhozta kenyérrel való megvendégelését ábrázolja, a nyolcadik képen pedig az a jelenet van megörökítve, amint Szent Antal az oroszlánok által vájt gödörbe temeti Szent Pált.Kelényi B. Ottó: 91. o. Translacio sancti Pauli. Ez a Vi­ta divi Pauli priori heremite egyik részeként került kinyomtatásra, amelyben Remete Szent Pál tetemeinek Egyiptomból Konstantinápolyba, innen 1240-ben Velencébe és innen 1381-ben Budára átvitelét, itt a budai királyi kápolnában, majd a Pálos rend budaszentlőrinci kolostorában helyezését írja le és a budaszentlőrinci kolostorban történt csodás gyógyulások jegyzőkönyvét (mirákulumok) ismerteti. Ezek közül négy eset történt a szent remetének budai sírjánál. Két gyermeket súlyos betegen hoztak oda szüleik és fel­ gyógyulva vittek haza. Egy pesti süket tanuló hirtelen hallását nyerte ott vissza. A szent ereklye őre mérges kígyómarás követ­kezményeitől szabadult meg a Remete Szent Pál koporsóját fedő üveglap érintésénél. Említésre méltó, hogy az Acta Sanctorum kiadvány első kötetében, melyet Bollandus 1643-ban bocsátott közre, Remete Szent Pál régi élet­rajzai után következő Historia translacionis ex fide digno codice descripta fejezet szövege teljesen megegyezik Hadnagy Bálint írásával.Ioannes Bollandus: Acta Sanctorum. I. kötet, 608-609. o. Sarbak Gábor: Miracula Sancti Pauli primi heremite. Hadnagy Bálint pálos rendi kézikönyve, 1511; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2003 (Agatha)

Irodalom Fraknói Vilmos: Hadnagy Bálint munkái (Egy hasonmással). Magyar Könyvszemle 1901. 113-125. o. Kisbán Emil: A magyar pálos-rend története. 2. köt. Bp., 1940. 331. o. Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. Tanulmányok Budapest múltjából. 1936. IV. 87-110. o. Sarbak Gábor: Hadnagy Bálint pálos szerzetes kézírása az Egyetemi Könyvtár egyik ősnyomtatványában. Magyar könyvszemle, 111. évf. 2. sz. 164-169. o. Sarbak Gábor: Miracula Sancti Pauli Primi Heremite. Hadnagy Bálint pálos rendi kézikönyve, 1511. Agatha XIII. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003. Pálos rendtörténeti tanulmányok I. Varia Paulina I. Fráter György Alapítvány, Pilisszántó, 1994. Sarbak Gábor: Hadnagy Bálint: Remete Szent Pál gyógyító csodái Horváth Gábor: O Frater Gregori! En curavit me Sanctus Paulus! Gguarigione e visione per l’intervento di San Paolo Primo Eremita di Budaszentlőrinc. In: Deliberationes, IV. évf. 1. sz., 2011. 51-82. Horváth Gábor: Remete Szent Pál budaszentlőrinci szentélye és szarkofágja. In: Episcopus, Archiabbas Benedictinus, Historicus Ecclesiae. Tanulmányok Várszegi Asztrik 70. születésnapjára. Bp. 2016. 213-224.

Jegyzetek

További információk PANNON RENESZÁNSZ. A HUNYADIAK ÉS A JAGELLÓ-KOR (1437-1526), Encyclopaedia Humana Hungarica 04. Magyar Katolikus Lexikon A pálos rendtörténet. villanyspenót.hu

Kategória:Magyar pálos szerzetesek