Hettesheimer Ernő (Zombor, 1888. január 16. – Debrecen, 1953. december 20.) középiskolai tanár, tartalékos tüzérségi százados.Református Dóczi leánygimnázium és internátus. Debrecen, 1940„Hettesheimer Ernő emléklapos tüzérségi százados, az ezüst és bronz Signum Laudis, ezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt tulajdonosa, tanulmányi felügyelő, az Országos Közoktatásügyi Tanács tankönyvbírálója. Előadást tartott a második szülői értekezleten ,,Az iskolai kirándulások nevelő értéké"-ről.” 45. o.
Élete, munkássága
Szülei Hettesheimer Henrik és Jordán Fanni. Középiskoláit szülővárosában végezte. A budapesti tudományegyetemen, ahol az Eötvös József Collegium tagja volt, 1911-ben szerezte meg a magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet, amit később a franciával egészített ki. Egyetemi évei alatt tanult Münchenben és Strasbourgban is. Tanári pályáját 1911-ben kezdte a zombori felsőkereskedelmi iskolában. 1913. január 15-től a debreceni református felsőbb leányiskola (utóbb Dóczi Leánygimnázium) tanára lett. Kezdeményezésére alakult meg a leánygimnázium önképzőköre. 1914-ben magyar irodalomból doktorált. 1914-től frontszolgálatot teljesített, és csak 1918 után tért vissza a katedrára. 1918-ban Fiumében feleségül vette Fazekas Margitot. Házasságukból nem született gyermek. A háborús élmények egész későbbi életére és pedagógiai munkájára meghatározó hatással voltak.
Tanítványai úgy emlékeztek rá, mint aki soha nem szidott meg egyetlen renitens növendéket sem, és a nem megfelelően készülő diáknak sem kellett tőle tartania. Diákjai ha kérték, elmaradt az órán a felelés, és a tanár úr (Monsieur, ahogy szólítani kellett) csak mesélt. Azok közé a tanárok közé tartozott, akikhez bánatukkal is fordulhattak a diákjai. Növendékei sorsát a gimnáziumból való távozásuk után is figyelemmel kísérte, többekkel levelezett, bátorította, tanácsokkal látta el őket. Nagy kiránduló volt, a leánygimnáziumi növendékeket több tucatszor vitte több napos bükki, ausztriai túrákra a tanév végén. Itt az esti tábortűznél olvasott fel nekik harctéri naplójából. Ekkor értették meg a lányok sokszor gyengeségnek hitt elnézésének okát: „Ennyi borzalom után legyen jó a mi életünk – semmiféle büntetés, legfeljebb enyhe szidás. De tőle ez is jólesett.”Fogarassy Zoltán: A debreceni Református Dóczy Leánynevelő Intézet története (1838-2013)
Emellett azonban rendkívüli szakmai felkészültséggel rendelkezett, szaktárgyai nemzetközi eredményeit is figyelemmel kísérte. Nemzetközi kongresszusokon is részt vett, A Modern Nyelveket Tanító Tanárok Egyesületének titkára volt. Felettes hatóságai rendszeresen tankönyvbírálói, szakfelügyelői feladatokkal bízták meg. 1944/45 fordulóján az elmenekült professzorokat helyettesítette a francia és a német tanszékeken, majd az 1945/46-os tanévben a német nyelv lektora volt. A Leánygimnázium igazgatója így jellemezte: „Tanári munkája értékben, minőségben szinte egyedülálló. A modern nyelveknek, különösen a franciának országos viszonylatban is egyik legkiválóbb mestere. Szakvezető munkája súlyát, felelősségét még jobban emeli szociális téren végzett. hivatalos felszólítást soha nem váró munkája.”
37 év szolgálat után, 1948 szeptemberében vonult nyugdíjba, abban az évben, amikor iskolája, a Dóczi Leánynevelő Intézet is elvesztette önállóságát. Helyettesként, óraadóként azonban továbbra is tanított a Kollégium leánygimnáziumában, de magántanítványokat nyugdíjasként is fogadott.
Emlékezete
Szabó Magda, Kossuth-díjas írónő, aki maga is a Dóczi Leánygimnáziumban érettségizett (1935), Abigél című regényének Kőnig tanár urát mintázta franciatanáráról,Szabó Magda: Merszi, Möszjő akinek alakját a regényből készült tévéfilm-sorozatban Garas Dezső játszotta kiválóan. A Kőnig tanár úr által viselt sál is Hettesheimer Ernő valós alakjáról került a regénybe-filmbe.
Az író egy másik regényében – Für Elise (2002) – is megjelenik Hettesheimer mint Förstler franciatanár, becenevén Franszoa vagy Möszjő. Egyik publicisztikájában – Merszi, Möszjő (2000) – Szabó Magda részletesen bemutatja a franciatanár személyiségét, tanítási módszerét.
Hettesheimer Ernő unokahúga elküldte az írónak a tanár első világháborús hadinaplóját.
Emlékét ma a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában a nevét viselő tanterem őrzi.
Kitüntetései Bronz Signum Laudis Ezüst Signum Laudis Ezüst Vitézségi Érem Károly-csapatkereszt
Jegyzetek
Források
Fogarassy Zoltán: A debreceni Református Dóczy Leánynevelő Intézet története (1838-2013). Pedagógusok arcképcsarnoka, 2004 Szabó Magda: A holtig haza. Termékeny sivatag. Kívül a körön c. kötetben, 1980 Szabó Magda: Merszi, Möszjő. 2000 Szabó Magda: Für Elise. Bp., Jaffa Kiadó, 2016
Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Magyar némettanárok Kategória:Magyar franciatanárok Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar tüzérek Kategória:Zomboriak Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei