A Juhászlegény, szegény juhászlegény Petőfi Sándor Alku c. versének első sora. A verset Szalkszentmártonban írta 1845. szeptember 25–26. között.Petőfi Sándor összes költeményei (OSZK) Népdalként és cigánynótaként éneklik, a balladaszerűen tömör szöveget három versszakkal kiegészítve.Hortobágyi pásztor- és betyár-nóták A vers balladaként és lírai dalként számos változatban ismert a népművészetben.Katona Imre 1965: "Alku" típusú népdalaink. Ethnographia LXXVI, 557-570; Jagamas János - Faragó József 1974: Romániai magyar népdalok. Bukarest, 369-370; Tóth Ferenc: Újabb adatok Petőfi Alkujának folklorizációjához. Hungarológiai ITK 23-24, 41-48; Fehér Sándor - Fehér Pindes Ivett 2012 (szerk.): Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra, 91, 94-95. Népszerű pásztordalként Gömörben is.Ujváry Zoltán 1977: Gömöri népdalok és népballadák. Miskolc, 52. Zenéjét Egressy Béni szerezte.Egressy Béni, Galambos Benjámin (OSZK)Lakatos István: Az erdélyi magyar zenei élet (Erdélyi Magyar Adatbank) A dallam első felét Daróczi József már 1790 táján lejegyezte Erdélyben.Szabolcsi Bence válogatott írásai (Google könyvek)
Szövege, kottája és dallama
Juhászlegény, szegény juhászlegény! Tele pénzzel ez a kövér erszény; Megveszem a szegénységet tőled, De rá'dásul add a szeretődet.
„Ha ez a pénz volna csak foglaló, S még százennyi lenne borravaló, S id'adnák a világot rá'dásnak, Szeretőmet mégsem adnám másnak!”
Jegyzetek
Források Juhászlegény, szegény juhászlegény kotta (OSZK) Alku (Wikiforrás)
Felvételek Balkan Studio (YouTube) Cselényi József pásztortánc (YouTube) Dandás Gyula tárogató, 0'0''–2'05'' (DailyMotion) Solymosi Szilveszter (YouTube)
További információk Balladatár (Kriza János Néprajzi Társaság)
Kategória:Magyar népies dalok Kategória:Petőfi Sándor művei Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok