A i csata a második kínai–japán háború egyik összecsapása volt 1938. június 11. – október 27. között. A csata tartomány székhelyének, nak a birtoklásáért zajlott. A kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg több mint egy millió katonát mozgósított a város védelmére, akik személyesen parancsnoksága alatt küzdöttek a japán császári hadsereg ellen. A közel négy és fél hónapig tartó ütközetben azonban a kínaiak elvesztették t, de a várostól nyugatra huzamosabb időre megállították a japán előnyomulást.
Előzmények A második kínai-japán háború 1937-es kitörését követően a japán csapatok gyors ütemben nyomultak előre Kína területén. Alig egy hónap leforgása alatt elesett Peking és , melynek következtében a teljes Kínai-alföld rövidesen a japánok kezére került. November végén japán megszállás alá került , majd decemberben, egy rövid ostrom után, a főváros, is, a kínai kormány kénytelen volt ba menekülni.
eleste után az ottani ipari létesítmények többségét a Jangce és Han folyók egybefolyásánál fekvő ba menekítették át, mely egyúttal a térség fontos vasúti csomópontjának is számított. Ennek következtében a Nemzeti Forradalmi Hadsereg hadvezetése számára a város megvédése prioritást élvezett, de az a japán haditervekben is kiemelt szerepet kapott, ugyanis a japán hadvezetés ennek bevételétől remélte a kínai ellenállás letörését.
A csata A japán szárazföldi csapatok elleni invázióját egy közel egy hónapig tartó légi hadjárat előzte meg, ezeknek a támadásoknak a zömét azonban a kínai légierő – a szovjet önkéntes légi hadosztály segítségével – sikeresen visszaverte. Június 11-én a szárazföldi csapatok is támadásba lendültek és már 13-án bevették a hoz közeli várost. Ezzel párhuzamosan a japán 11. hadsereg csapatainak zöme a Jangce déli folyása mentén próbált előrenyomulni a város irányába, július 23-án elérve ot. A kínai csapatok megkísérelték a város bevételének megakadályozását, de már július 26-án kénytelenek voltak a város feladására.
A Jangce folyótól északra a japán 6. hadosztály a Taj-tó térségében lépett támadásba, augusztus elejére elfoglalva a teljes területét, október 24-én már Hankou térségében jártak.
Október elejére, a japán előrenyomulás következtében bezárult az ostromgyűrű körül. A kibontakozó ostromban egyes források szerint a japánok mérges gázt is bevetettek a város védői ellen. A kínai csapatok október végéig folytatták az ellenállást, mikor azonban október 26-án elesett Hankou és is, október 27-én feladták a várost és visszavonultak a -folyó mögé, ahol feltartóztatták a japán előrenyomulást.
Következmények A i csatában részt vevő japán csapatok súlyos, 30%-os veszteséget szenvedtek, melynek következtében Kína középső területein jelentős mértékben lelassult a japán előrenyomulás, majd 1939 októberében térségében teljesen meg is állt, és a japán hadvezetés csak 1944-ben tudott a frontszakaszon újabb áttörést elérni.
A csata következményeként a japán hadvezetés kénytelen volt a Kvantung-hadsereg hét hadosztályát Kínába küldeni, ezáltal csökkentve a szovjet határ térségében állomásozó japán csapatok számát (mely fontos következményekkel bírt a szovjet–japán határkonfliktusok idején).
Források Stephen R. MacKinnon: Wuhan 1938: War, Refugees, and the Making of Modern China. Berkeley, University of California Press, 2008.
Jegyzetek
Kategória:A második kínai–japán háború csatái Kategória:1938 Kategória:Vuhan