Krisztus Egyházai leggyakrabban Krisztus Egyházaként ismert, autonóm protestáns keresztény gyülekezetek laza társulása. Szerte a világon képviseltetik magukat. Jellemzőik középpontjában Isten Igéjének (Biblia) abszolút tekintélye és az újszövetségi kereszténység eredeti formájában való visszaállítása áll. További jellemzők közé tartozik a hívők alámerítéssel történő megkeresztelkedése, amely kulcsfontosságú az üdvösség szempontjából, az úrvacsora ünneplése és a gyülekezeti közösségi szervezet. Sok egyház nem felekezetinek vallja magát.
A mozgalom története a XVIII. századi Amerikában zajló Második Nagy Ébredésig (1790-1870) nyúlik vissza, amelyet leginkább csak az ebből a mozgalomból létrejött gyülekezetek képviselői hívnak Restaurációs mozgalomnak. Ennek célja a hagyománykövetéssel, illetve a reformációval/egyházi reformokkal szemben a bibliai kereszténység és az első századi egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása volt. Barton W. Stone és Alexander Campbell vissza akart térni az újszövetségi egyház egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat, hangsúlyozva a gyülekezetek függetlenségét. E mozgalomból létrejött gyülekezetek Krisztus Egyházainak nevezték magukat, melyek világszerte pár millió taggal és összesen 40 000 független egyházközösséggel rendelkeznek. A mozgalom egyik fő jellegzetessége, hogy a mozgalom gyülekezeteiben tiltott az istentiszteleteken való hangszerhasználat, ezért a gyülekezeti énekeket a helyi gyülekezetben a gyülekezeti alkalmakkor hangszerkíséret nélkül éneklik, a tagok és/vagy az egyházkórus. Egy vitatott vallásgyakorlatuk az, ha valaki más gyülekezetbe járt korábban és ezt követően felnőttként csatlakozik hozzájuk azt mindenképpen újrakeresztelik, függetlenül attól, hogy milyen keresztény felekezethez tartozott korábban.Douglas A. Foster The Encyclopedia of the Stone-Campbell Movement E mozgalom az Egyesült Államokban főként arról ismert, hogy az istentiszteletein kizárólag hangszerkíséret nélküli, a cappella énekeket adnak elő. Magyarországon, Krisztus Gyülekezete néven Debrecenben, valamint Krisztus Egyháza néven Budapesten található egyházközösségük.Hungary Directory of the churches of Christ
Elnevezésének eredete
Bár hívták őket Kembelitáknak is (Campbellites),The Merriam-Webster Collegiate Dictionary describes the term as "sometimes offensive." Merriam-Webster, I. (2003). Merriam-Webster’s collegiate dictionary. (Eleventh ed.). Springfield, MA: Merriam-Webster, Inc. Entry on "Cambellite." a "Krisztus Egyháza" elnevezés a leggyakrabban használt név, az e mozgalomból létrejött gyülekezet megnevezésére.Douglas Allen Foster and Anthony L. Dunnavant, "Churches of Christ", in The Encyclopedia of the Stone-Campbell Movement: Christian Church (Disciples of Christ), Christian Churches/Churches of Christ, Churches of Christ, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2004, , Alexander Campbell] szerint a visszaállítási mozgalom céljai között szerepelt, hogy "minden bibliai dolognak bibliai neve legyen" ami egy korai szlogenjévé vált a visszaállítási mozgalomnak.Douglas Allen Foster and Anthony L. Dunnavant, "Slogans", in The Encyclopedia of the Stone-Campbell Movement: Christian Church (Disciples of Christ), Christian Churches/Churches of Christ, Churches of Christ, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2004, , E mozgalom általában kerüli azoknak a neveknek a használatát amelyek emberekhez kapcsolódnak, nem Krisztushoz (például Lutheránus, Kálvinista) vagy egy konkrét doktrínához vagy teológiai nézőponthoz illetve vallásgyakorlati sajátossághoz. Például Baptista Egyház. Mert abban hisznek, hogy Krisztus egy egyházat alapított, és a felekezeti nevek használata a keresztény egyházak megosztottságát szolgálják.V. E. Howard, What Is the Church of Christ? 4th Edition (Revised) Central Printers & Publishers, West Monroe, Louisiana, 1971 Véleményük szerint az egyszerű keresztények közösségét nevezik "Krisztus Egyházának", ahogyan Pál is nevezte az első századi egyházakat a Rómaiakhoz írt levelében, mikor a korabeli egyházak üdvözletét közvetítette a római gyülekezetnek;
Szervezeti felépítés
Gyülekezeti autonómia
A Krisztus Egyházai-mozgalomnak (képviselőik szerint) szándékosan nincs központi székhelye, vezetősége, vagy olyan más szervezeti struktúrája, mely a helyi gyülekezetek felett áll.Samuel S. Hill, Charles H. Lippy, Charles Reagan Wilson, Encyclopedia of Religion in the South, Mercer University Press, 2005, (, ) E helyett a helyi gyülekezetek teljes mértékben függetlenek egymástól. A helyi gyülekezetek, a közösségi alkalmak, összejövetelek rendezése céljából (templomok helyett) jellemzően modern stílusú egyházépületeket építenek és tartanak fent a gyülekezet számára. A gyülekezetek (országos és nemzetközi szinten is) egy olyan hálózatot alkotnak, melyben minden gyülekezet saját belátása és döntése szerint, spontán módon működik együtt a hálózat többi gyülekezetével.
Mozgalmon belüli irányzatok
Bár a többségi (fővonalbeli) Krisztus Egyházainak helyi gyülekezetei sok hasonlóságot mutatnak egymással, az egyházak között jelentős eltérések vannak. A legfőbb közös pont az a teológiai megközelítés, hogy helyre kell állítani az újszövetségi egyházat, annak "módszertani eljárásait", egyházi szervezeti felépítését, az istentisztelet formáját, és az egyház működésének módját. Ebből adódóan a legtöbb nézeteltérés a helyi egyházak között módszertani okok miatt keletkezett. Melynek alapja annak mérlegelése, hogy hogyan lehet ebben a modern korban helyreállítani legvalóságosabb formában a primitív őskeresztény egyház jellemzőit.
A gyülekezetek háromnegyede 87%, a fővonalbeli irányzathoz tartozik, a tagok által írt Stone-Campbell mozgalom enciklopédiája című mű szerint. A többi gyülekezet négy csoportba sorolható, azon belül az egyik legnagyobb csoportot az úgynevezett "nem intézményes" Krisztus gyülekezetei képezik.
Nem intézményes Krisztus gyülekezetei
Körülbelül 2055 gyülekezet tartozik ebbe a kategóriába. Ebbe a csoportba tartozó gyülekezetekre jellemző, a fővonalbeli irányzathoz képest, hogy nem üzemeltetnek oktatási intézményeket. A fővonalbeli Krisztus Egyházai ugyanis jellemzően aktívan részt vesznek valamely (a Krisztus Egyházai által alapított) felsőoktatási intézmény üzemeltetésében.Church of Christ Affiliated Colleges and Universities
Nem tematikusan tanítók csoportja A második legnagyobb csoportba azok a gyülekezetek tartoznak, amelyek ellenzik a tematikus bibliatanítást és ezért nem tartanak olyan gyülekezeti alkalmakat, amelyeken téma szerinti kigyűjtött biblia-idézeteket tartalmazó tanítások hangzanak el. Who are we? BOBBY ROSS JR. | The Christian Chronicle 2013 március 30 Szerintük a Biblia üzenete torzul azzal, ha a lelkész egy adott témához gyűjt össze kiragadott idézeteket, így a saját elképzeléseit támassza alá a Bibliával. E helyett ők a Biblia egy adott részét olvassák fel fejezetről-fejezetre és értelmezik azt. Ez a csoport összesen 1100 gyülekezetből áll.
Istentiszteleten úrvacsorát nem tartók csoportja A harmadik csoport jellemzője, hogy a fővonalbeli irányzattal szemben, nem tart úrvacsorát az istentiszteleteken (hozzávetőlegesen 550 gyülekezet.) (Ebben a kategóriában van némi átfedésben azokkal gyülekezetekkel, amelyek nem üzemeltetnek oktatási intézményeket.)
Több tanító fontosságát hangsúlyozók csoportja
A negyedik csoport jellemzője, hogy hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy több vezető tartson prédikációkat, tanításokat a gyülekezeti alkalmakon, ne csak egy. Ezek az egyházak ellenzik azt az amúgy a fővonalbeli irányzatra jellemző vallásgyakorlatot, hogy rendszeresen csak egy lelkipásztor beszél (prédikál, vagy tanít) a helyi gyülekezeti eseményeken illetve vezeti a gyülekezeti alkalmakat és a gyülekezetet. Ebbe a csoportba 130 gyülekezet tartozik bele.
A mozgalom belüli csoportok közös jellegzetességei Ezek a csoportok általában a többségi konszenzussal létrehozott vallásgyakorlatoktól térnek el, nem pedig teológiai tanítástól, ezeket a különbségeket képviselő gyülekezetek jellemzően az átlagos taglétszámhoz viszonyítva alacsony taglétszámú gyülekezetek a mozgalmon belül. Az ex-Krisztus Egyháza tagok által készített kritikai weboldal szerint Krisztus Egyházainak 20%-a egy olyan "keményvonalat" képvisel,Ex Church of Christ support group melyben az egyházi vezetőség mentalitását pszichológiai szempontból visszaélőnek ítélték, tapasztalták az egyháztagok.Ex Church of Christ support group/Spiritual Abuse
Hitelvek és vallásgyakorlat Megváltástan Krisztus gyülekezetei általában azt tanítják, hogy a megváltás folyamata a következő lépésekből áll:
Megfelelő tanításban kell részesülni Hinni kell Meg kell bánni a bűnöket, el kell fordulni a korábbi életmódtól Meg kell vallani mások előtt, az abban való hitet, hogy Jézus az Isten fia Meg kell keresztelkedni a bűnök bocsánatára Hűséges keresztényként kell élni
Habár a mozgalomban nagy hagyománya van a gyülekezeti alkalmakon elhangzó üzenetekben az újszövetségi parancsolatok és követendő bibliai példák illetve minták hangsúlyozásának, továbbá a bűnök következményeit; a büntetést és a poklot hangsúlyozó "kénköves", indulatos hangvételű nyilvános prédikációknak, az 1960-as évek elején, sok Krisztus Egyháza prédikátor kezdett nagyobb hangsúlyt fektetni a kegyelem és a megváltás témákra a gyülekezeti alkalmakon.Richard Thomas Hughes and R. L. Roberts, The Churches of Christ, 2nd Edition, Greenwood Publishing Group, 2001, , , 345 pages
Hangszerhasználat nélküli istentisztelet
Krisztus Egyházai általában két évvel szolgálnak annak magyarázatára, hogy a Krisztus Egyházainak gyülekezetei miért nem használnak hangszereket az istentiszteleteken;Rubel Shelly, I Just Want to Be a Christian, 20th Century Christian, Nashville, Tennessee 1984, az egyik érv az arra vonatkozó történelmi bizonyíték hiánya, hogy a korai egyház használt hangszereket az istentiszteleteken, másrészt az állítják, hogy nincs a bibliában olyan rész mely bizonyítaná, hogy az első századi egyház használt hangszereket a templomi istentiszteleteken. Ezért "ez a mozgalom úgy döntött", hogy nem használ hangszereket az istentiszteleteken. Krisztus gyülekezetei létrejöttüktől kezdődően kizárólag hangszerhasználat nélküli istentiszteleteket tart. Az istentiszteleteken való hangszerhasználat eredetileg egy vitatott téma volt a Stone-Campbell mozgalom korai éveiben. Alexander Campbell ellenezte a hangszerek használatát, az istentiszteleteken. 1855-ben, számos egyház, mely része volt a Visszaállítási mozgalomnak, elkezdett orgonát, vagy zongorát használni az istentiszteleten, ez vezetett ahhoz a szakadáshoz, mely során a Krisztus Egyházai elkülönültek azoktól a csoportoktól melyek elnézték a gyülekezeti hangszerhasználatot.Wakefield, John C. (31 Jan 2014). "Stone-Campbell tradition, the". The Grove Dictionary of American Music, 2nd edition. Grove Music Online.
Egyéb teológiai irányzatok
Sok Krisztus Egyháza vezető állítja azt, hogy a Krisztus Egyházai csak a Bibliát követik és nem a "teológiát".
Története Amerikában Az alapvető ötlet az ősegyház visszaállításának igényét illetve a "keresztény egyszerűség" propagálását, azon problémák és hiányosságok hívták életre, melyek a korabeli egyházakat jellemezték. Úgy gondolták az egyház évszázadok alatt kialakult hibáit korrigálni lehet azzal, ha a primitív egyházra mint normatív modellre tekintenek.Douglas Allen Foster and Anthony L. Dunnavant, The Encyclopedia of the Stone-Campbell Movement: Christian Church (Disciples of Christ), Christian Churches/Churches of Christ, Churches of Christ, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2004, , 9780802838988, 854 pages, entry on Restoration, Historical Models of Az ősegyház helyreállítására való felszólítást a mozgalom korai prédikátorainak véleménye alapján a korábbi egyház-szakadások indokolták, melyen keresztül szerintük sérült az egyház eredeti tisztasága. Ezt a szakadást a katolicizmus fejlődésével, és a különféle keresztény felekezetek létrejöttével magyarázzák.
A korai visszaállítási mozgalom története