A hemiparazita vagy félélősködő olyan parazita növény, ami természetes körülmények között a gazdanövényen élősködik, de emellett fotoszintézist is folytat. Előfordulhat, hogy csak vizet és ásványi anyagokat von el a gazdanövénytől, de a legtöbb félparazita növény a számára szükséges szerves anyagokat is részben a gazdanövénytől szerzi be.
A félélősködők további sajátossága a teljesen a gazdanövényre utalt holoparazitákkal szemben, hogy ritkán ragaszkodnak egyetlen gazdafajhoz. Például a fán lakó örökzöld fehér fagyöngy több mint 450 fásszárú növényen képes megtelepedni, hogy hausztóriumai (szívófonalai) segítségével vizet és ásványi anyagokat szívjon abból.Barney 1998 Egyes félparazita fajok még azonos fajú gazdanövényen is meg tudnak telepedni.Weber 1976
A hemiparazita növények meghatározását megnehezíti, hogy a termőhely jellege, illetve évszak szerint ugyanazon faj egyedei nagyon eltérőek is lehetnek.Campion-Bourget 1970 Ez a jelenség a szezonális polimorfizmus, avagy évszakos többalakúság. A szezonpolimorf fajok egyes fejlődési alakjait régen gyakran eltérő változatnak, vagy akár alfajnak tekintették.
Egyes félélősködök csak életük bizonyos szakaszában, például a szaporodás idején vannak gazdanövényre ráutalva, így például a csörgő kakascímer is csak „fakultatív” gyökérparazita, míg a teljes éltében gazdanövényre szoruló, és ugyancsak gyökérparazita Ausztrál-karácsonyfa, valamint a szárparazita fagyöngy is „obligát”, tehát az élősködő növény nem képes életciklusát befejezni a gazdanövénye nélkül.
Esetenként a gazdanövényre előnyös is lehet a félparazita jelenléte, amikor például hozzájárul a talaj javításához.Quested 2005
Példák hemiparazita növényekre Hemiparazita többek közt az Ausztrál-karácsonyfa, az örökzöld fehér fagyöngy. A hajtás- illetve gyökérparazita szantálfavirágúak rendjének fajai is többnyire félélősködők, mint a fakínfélék családjának számos faja, köztük a névadó fakín vagy sárgafagyöngy is.
Jegyzetek
Források Barney, C. W., F. G. Hawksworth, and B. W. Geils. Hosts of Viscum Album. European Journal of Forest Pathology 28, no. 3 (June 1, 1998): 187–208. doi:10.1111/j.1439-0329.1998.tb01249.x. Quested, Helen M., Terry V. Callaghan, J. Hans C. Cornelissen, and Malcolm C. Press. The Impact of Hemiparasitic Plant Litter on Decomposition: Direct, Seasonal and Litter Mixing Effects. Journal of Ecology 93, no. 1 (February 1, 2005): 87–98. doi:10.1111/j.0022-0477.2004.00951.x. Weber, Hans Christian. Über Wirtspflanzen und Parasitismus einiger mitteleuropäischerRhinanthoideae (Scrophulariaceae). Plant Systematics and Evolution 125, no. 2 (June 1, 1976): 97–107. doi:10.1007/BF00986775. Campion-Bourget, F. Etude de Formes Saisonnières Chez Rhinanthus L. Note Préliminaire Sur La Valeur Des Feuilles Intercalaires. Bulletin de La Société Botanique de France 117, no. sup1 (January 1, 1970): 243–49. doi:10.1080/00378941.1970.10838832.
További információk
Kategória:Parazita növények