Sebestyén Károly, született Schosberger Károly,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63515/1890 Névváltoztatási kimutatások 1890. év 10. oldal 25. sor névvariáns: Schlossberger (Kaposvár, 1872. július 10. – Budapest, Józsefváros, 1945. január 5.) színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem) igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).

Életútja Schosberger Mór lókereskedő és Krausz Róza fiaként született zsidó származású családban. Középiskoláit Kaposváron, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és a latin nyelvből és irodalomból. 1895 októberében a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban a klasszika-filológia helyettes, 1897 májusában rendes tanára lett. 1912-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, közben igazgató-helyettese, 1928–1930 között igazgatója volt. Elméleti tárgyakat: „esztétikát, dramaturgiát és költészettant tanított az általa képviselt konzervatív irodalmi irány szellemében.”Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet, 406. o. 511. o. (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001)

Már egyetemi hallgató korában több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban. 1898 elejétől 1903 végéig a Magyarország című napilap színházi és irodalmi referense, 1904-től a Budapesti Hírlap szerkesztőségének tagja, majd a Pester Lloyd belső munkatársa volt.

Irodalomtudós, műfordító, évtizedeken át színikritikus volt egy személyben. Filozófiai és esztétikai tanulmányokat írt, főként a klasszikus hagyományokat kedvelte. „Két fő szerelme volt: a klasszikus ókor és Shakespeare; a görög filozófia és a dráma.”Gedő Gyula: Sebestyén Károly In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (270. o.)

A holokauszt áldozatai között tartják számon, de halála körülményeit nem említik.

Családja Kétszer nősült. 1895. október 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Bak Hedviggel (1872–1922). Második házastársa Mezey Géza és Engel Friderika lánya, Gizella volt, akivel 1925. május 30-án kötött házasságot.

Sebestyén György (Georges Sebastian) francia karmester apja, Sebestyén Ede újságíró, fordító, zenei szakíró bátyja.

Munkái Könyvfejezetei, szerkesztett művei

Cikket írt (Troilus és Kressida) a Beöthy Zsolt születésének hatvanadik fordulójára megjelent emlékkönyvbe (Budapest, 1908), Emlékkönyv Alexander Bernát 60-ik születése napjára című műbe (Budapest, 1910, Shakespeare római tragédiái), és a Magyar Shakespeare-Tár (Budapest, 1908–1909) első kötetébe is (Az Atheni Timon).

Szerkesztette Zöldi Mártonnal Az Otthon Könyvtára című sorozatot. Munkatársa volt a Tolnai világlexikona c. műnek. Fejezeteket írt A zsidók egyetemes története című szintézisbe is (A magyar zsidók története. 1301–1526. Kohn Sámuel nyomán összeállította Sebestyén Károly; A szombatosok története Erdélyben. Kohn Sámuel nyomán írta Sebestyén Károly).

Önállóan megjelent könyvei, füzetei

Back Izrael: Imádságos könyv zsidó hajadonoknak. A megboldogultnak irodalmi hagyatékából sajtó alá rendezte Sebestyén Károly. Budapest, 1894. A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből. Budapest, 1895. Hajnalodik. Versek. Budapest, 1895. A görög gondolkodás kezdete Thalestől Sokratesig. Az összes töredékek forditásával. Budapest, 1898. (Filozófiai Írók Tára) Ünnepi költemény 1848. március 15-ike félszázados évfordulójára. A Naschitz-féle nyilv. felsőbb leányiskola ifjúságának írta Sebestyén Károly. Budapest, 1898. Julianus. Drámai költemény. Budapest, 1899. A római irodalom története. Szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból. Budapest, 1902. A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből. Budapest, 1902. (Filozófiai Írók Tára) Az ó-kor története középiskolák használatára. Egy színnyomatú melléklettel, 4 térképpel és számos, a szövegbe nyomott ábrával. Budapest, 1905. (Létmányi Nándorral) Shakespeare Athéni Timonja. Budapest, 1906. A római költészet történetének vázlata. 6 előadás. Budapest, 1908. (Népszerű Főiskolai Tanfolyam kiadványai) Henry Morton Stanley, a nagy afrikai kutató önéletírása. Átdolgozta: Sebestyén Károly. Budapest, 1912. (Karriérek) A színpad három évezreden át. Budapest, 1913. A primitív népek zenéje. Budapest, 1914. Napnyugati séták. Budapest, 1916. (Olcsó Könyvtár) Fischoff Emil emlékezete. Budapest, 1916. Herakleitos. Budapest, 1917. Dramaturgia. A drámai műfajok története és elmélete. Budapest, 1919. Makai Emil. Budapest, 1919. (Népszerű Zsidó Könyvtár) Shakespeare és az angol reneszánsz. Budapest, 1920. Emlékek és tanulmányok''''. Budapest, 1921. A római irodalom kistükre. Budapest, 1923. Summa vitae. Visszatekintés egy életre I–II. Budapest, 1927. (Korunk Mesterei) Alexander Bernát. Budapest, 1934. Ilonkától – Izoldáig. Regény. Budapest, 1935. Shakespeare kora, élete, művei. Budapest, 1936. Munkák és napok. Sebestyén Károly válogatott tanulmányai''. Budapest, 1941.

Halála után megjelent újabb kiadások: A cinikus filozófia. Budapest, 1994.

Műfordításai Scarborough György: Ki volt? Dráma 3 felvonásban. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, é. n. (1900 k.) Henrik Ibsen: Perr Gynt. Drámai költemény. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1903. Sutró Alfréd. Az acélkirály. Színmű 4 felvonásban. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1907. (Magyar Könyvtár) Sudermann Hermann: Énekek éneke. Regény. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1911. Edward Knoblock: A faun. Vígjáték 3 felvonásban. Angolból fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1913. Terramare Georg: Odysseus öröksége. Tragédia 3 felvonásban. A színpad részére átdolgozta: Sebestyén Károly. Budapest, 1915. Romain Rolland: Danton. Forradalmi dráma. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1920. Friedrich Schiller: Az orléans-i szűz. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1921. Johann Wolfgang von Goethe: Clavigo. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, 1923. Nietzsche Frigyes: A vidám tudomány, szemelvényekben. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, é. n. (Modern Könyvtár) Pater Walter [Horatio]: A renaissance. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, é. n. (Világkönyvtár) Bataille Henry: A fáklyák. Színmű 3 felvonásban. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, é. n. (Fővárosi Színházak Műsora) Bennet Arnold: A megdicsőült. (The great adventure.) Furcsa komédia 4 felvonásban. Fordította Sebestyén Károly. Budapest, é. n. (Fővárosi Színházak Műsora) Jegyzetek

Források

99. o., hozzáférés ideje: 2014-09-22

; 8. kötet. A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)

További információk Sebestyén Károly Dramaturgiá-jának jellemzése. In: Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001) Drámaelméletek? Dramaturgiák? c. fejezet (511. o.) Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927. Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.

Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor Kiadása, 1930. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei''. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.

Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar kritikusok Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Magyar Shakespeare-fordítók Kategória:Shakespeare-kutatók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Kaposváriak Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Pester Lloyd vezetői, újságírói