Kérdő névmás

A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban. Vonatkozik általában élőre (személyre, egyéb élőlényre), élettelenre (tárgyra, anyagra, elvont fogalomra), ilyenek tulajdonságára vagy mennyiségére.Bokor 2007, 232. o.Grevisse – Goosse 2007, 936. o.Avram 1997, 180–183. o.Bărbuță 2000, 117–118. o.

Az egyik ilyen névmás (a magyarban a hányadik) a fenti entitások egyikének sorszámnévvel vagy az utolsó szó által megnevezett, sorozatban elfoglalt helyére kérdez.

Egy másik kérdő névmás (a magyarban a mi) olyan ige tárgyaként, mint a csinál vagy a tesz, cselekvésre vonatkozik, pl. – Que fait Marie ? – Elle dort. ’– Mit csinál Marie? – Alszik.’

Magyar grammatikákban Bokor 2007 főnévi, melléknévi és számnévi kérdő névmásokat különböztet meg. Kugler – Laczkó 2000 a számnévieket a melléknéviek közé sorolja, viszont határozószói kérdő névmásokat is számon tart,Kugler – Laczkó 2000, 168. o. amelyeket Cs. Nagy 2007 kérdő határozószóknak tekint.Cs. Nagy 2007, 331. o. Nyelvtől függően egyes főnévi névmások melléknévi használatúak is, egyes melléknéviek pedig főnévi értékűek is lehetnek.

A kérdő névmások kétféle kérdésben vannak jelen: független kérdésben, amely egyszerű mondat, és függő kérdésben, amely összetett mondatban mellékmondat, és amelyet a kérdő névmás vezet be.

Egyes kérdő névmásokat nem kérdő jellegű felkiáltó mondatban is használnak.

A főnévi és főnévi használatú névmások ugyanazokat a mondattani funkciókat tölthetik be, mint a főnevek. Nyelvtől függően ezt esetraguk, helyük, a velük társított névutó vagy elöljárószó révén teszik. Magyar grammatikák szerint a melléknévi névmásoknak jelzői funkciójuk van.P. Lakatos 2006, 168. o. Egyes grammatikákban nem elemzik őket mondattanilag.Például Grevisse – Goosse 2007 szerint determinánsok (738. o.), mint a névelők, és nem szerepelnek a melléknévi jelzőt kifejező szavak között (405. o.).

A magyar nyelvben A magyarban egyetlen olyan kérdő névmás van, amely csak főnévi lehet. A többi lehet úgy főnévi, mint melléknévi használatú. Főnévi használatban felvehetik a többes szám jelét, a birtokjelet, a birtokos személyjeleket és 14 esetragot, valamint névutóval is használatosak.Szende – Kassai 2007, 93–95. o. Melléknévi használatban változatlan alakúak, mint a jelző általában.

Ki? A ki csak személyre kérdező főnévi névmás. Példák: Ki a vállalat igazgatója?;Erdős 2001, 5. Névmások oldal. Kik a kedvenc zeneszerzőid?; Kit láttál tegnap este az étteremben?;Rounds 2001, 134–135. o. Kije ő nekem?;Ki mellett ülsz?Részleges szinonimája a kicsoda (a ki a csoda rövidülése), amely Szende – Kassai 2007 szerint a fesztelen nyelvi regiszterhez tartozik: Nem tudod, kicsoda járt itt?ÉrtSz., kicsoda szócikk.

Mi? A mi is főnévi kérdő névmás, amely élettelenre vonatkozik, de lehet melléknévi használatú is:Mi ez?;Mik azok a kezedben?;Mire gondolsz?;Mi újság?

Ennek is van a csoda főnévvel összetett szinonimája, amely gyakrabban melléknévi értékű, mint mi, főleg felkiáltó mondatban: Micsoda házak vannak Pesten!ÉrtSz, micsoda szócikk.

Az alábbi kérdőszók melléknévi névmások, de amint nincs utánuk az őket alárendelő főnév, főnévi használatúakká válnak.

Melyik? A melyik olyan entitásra kérdez, amelyet a címzettnek ki kell választania több közül. Főnévi használatban gyakran felvesz személyes birtokjeleket. A választékos nyelvi regiszterben egyes számú alakja mely. Ebből származik a sztenderd nyelvváltozati többes számú alakja. Példák: Melyik mosóport ajánlja?; Az országnak mely részében volt eső?;ÉrtSz, mely szócikk. Melyek azok a hibák?; – Ettem a tortából. – Melyikből?;Szita – Görbe 2010, 236–238. o. Melyikőtök jön le velem a pincébe?

Milyen? A milyen csak tulajdonságról kér információt. Melléknévi használattal bővítménye lehet melléknévnek és határozószónak is, beleértve felkiáltó mondatban is. Főnévi értékkel tárgyesetben kiesik a szóvégi n. Példák: Milyen cipőt keres?; Milyen gyorsan fut?;Rounds 2001, 178. o. Milyen gyorsan fut!; Milyen szép ez a virág!; Milyen az új autótok? – Vettem egy kabátot. – Milyet vettél?E névmásnak két összetett szinonimája van, a miféle és a mifajta, pl. Miféle filmet szeret? Mekkora? A mekkora csak méretre kérdez:Mekkora a lakása?;Mekkorát nőtt tavaly óta?ÉrtSz, mekkora szócikk.

Hány? A hány megszámlálható élő és élettelen entitások mennyiségére (számára) vonatkozik:Hány elem kell a fényképezőgépbe?;Öt diák van a csoportban. Hánnyal beszéltél már? Mennyi? A mennyi is mennyiségről kér információt, de megszámlálhatatlan élettelenre vonatkozóan:Mennyi tejet akarsz a kávéba?;– Kenyeret kérek. – Mennyit? Hányadik? A hányadik egy entitás sorozatban elfoglalt helyére kérdez:Hányadik megállónál kell leszállni?;Hányadik lettél a versenyen?ÉrtSz, hányadik szócikk.

Az angol nyelvben Az angolban mindegyik kérdő névmás nem és szám szerint változatlan, akár főnévi, akár melléknévi használatú.Eastwood 1994, 24., 28–31. és 36. o. nyomán szerkesztett szakasz.

A who a magyar ’ki’ megfelelője. Ezen az alakon kívül van még egy birtokosra kérdező és egy grammatikai tárgyra vagy határozóra kérdező alakja. A tárgyra kérdező elöljárószó nélküli, a másik elöljárós. Példák:Who can give me some help? ’Ki tud segíteni?’;Whose is this umbrella? ’Kié ez az esernyő?’;Whom did you invite? ’Kit hívott/hívtak meg?’ (választékos); szokásos regiszteri változata: Who did you invite?;To whom were you talking? ’Kihez beszélt?’ (választékos); szokásos változata: Who were you talking to?What a ’mi’ főnévi névmásnak felel meg, és ekkor élettelenre vonatkozik. Azonban megfelel a ’melyik’-nek is főnévi és melléknévi értékkel, valamint a ’milyen’-nek melléknévi használattal, főleg felkiáltásban. Ekkor személyre is vonatkozhat. Példák:What do you do in the evenings? ’Mit csinálsz esténként?’;Egyszerűsítés céljából a továbbiakban mellőzük a magyar udvarias megszólításban használt igealakokat.What sport do you play? ’Milyen sportot űzöl?’;What idiot wrote this? ’Miféle idióta írta ezt?’;What will be the best train? ’Melyik lesz a legjobb vonat?’What lovely flowers! ’Milyen szép virágok!’

Which csak ’melyik’-nek felel meg:Which biscuits taste the best? ’Melyik keksznek van a legjobb íze?’Which is the best route? ’Melyik a legjobb út?’;There are lots of books here. Which do you want? ’Van itt egy csomó könyv. Melyiket akarod?’

A francia nyelvben A franciában csak egy melléknévi névmás van, amely csak ilyen használatú, és nemben meg számban egyezik az alaptagjával. Megfelel neki főnévi névmás, de némileg különböző alakban. Ez szintén egyezik nemben és számban azzal a főnévvel, amelyikre vonatkozik. Egyik kérdő névmás sem ragozható. Határozói funkcióban elöljáróval használtak, tárgyként és állítmány névszói részeként pedig anélkül.

A qui a magyar ’ki’ megfelelője. Alanyként nyomatékosíthatja az est-ce qui (szó szerint ’ki az, aki’), tárgyként és határozóként pedig az est-ce que csoport. Példák:Kalmbach 2017, 536–537. o. alany: Qui / Qui est-ce qui sait le hongrois ? ’Ki tud magyarul?’; állítmány: Qui sont ceux-là ? ’Kik azok’; tárgy: Qui / Qui est-ce que tu choisiras ? ’Kit fogsz választani?’; határozó: Pour qui achète-t-elle ce livre ? / Pour qui est-ce qu’elle achète ce livre ? ’Kinek veszi (ő) ezt a könyvet?’ (nőnemű alany).

A que (hangkivetéssel magánhangzóval kezdődő szó előtt qu’) az egyik ’mi’ jelentésű névmás. Nem kötelezően vagy kötelezően használt est-ce qui-vel vagy est-ce que-vel attól függően, hogy mire vonatkozik:Kalmbach 2017, 538–539. o. valódi és egyben grammatikai alany – kötelezően est-ce qui-vel: Qu’est-ce qui a fait ce bruit ? ’Mi okozta ezt a zajt?’; személytelen ige valódi alanya:Grammatikai alanya az il ’ő’ személyes névmás, amely ez esetben csak a személytelenség morfémája. Qu’est-il arrivé ? / Qu’est-ce qui est arrivé ? ’Mi történt?’; tárgy: Que s’est-il acheté ? / Qu’est-ce qu’il s’est acheté ? ’Mit vett (ő) magának?’ (hímnemű alany).

Ez a névmás felkiáltó is, és ekkor milyen vagy mennyi a jelentése:Delatour 2004, 194. o.Ta fille, qu’elle est / qu’est-ce qu’elle est mignonne ! ’Milyen édes a lányod!’;Que de monde ! ’Mennyi ember!’

Függő kérdésben a que a sztenderd franciában alanyként a ce qui csoportra, tárgyként pedig ce que-re vált:Kalmbach 2017, 636. o.Je me demande ce qui te dérange dans ce film ’Azon tűnődöm, hogy mi zavar téged ebben a filmben’;Je ne sais pas ce qu’il veut comme cadeau ’Nem tudom, mit akar (ő) ajándékba’ (hímnemű alany).

A quoi is élettelenre vonatkozik, és az előbbivel ellentétben csak ez lehet mondatszó: Quoi ? ’Mi?’, ’Mit?’

Határozóként is használatos, mindig elöljáróval, különböző szerkezetekben, est-ce que-vel vagy anélkül, nyelvi regisztertől függően. A következő mondatok csak egyféleképpen fordíthatók le: ’Mire gondoltok/gondolnak?’:Kalmbach 2017, 540. o. szokásos: À quoi est-ce que vous pensez ?; választékos: À quoi pensez-vous ?; fesztelen: À quoi vous pensez ? / Vous pensez à quoi ?A fesztelen regiszterben tárgy is lehet: Il s’est acheté quoi ? ’Mit vett magának (ő)?’ (hímnemű alany).Kalmbach 2017, 539. o.

A quel, quelle, quels, quelles csak melléknévi használatú. Kontextustól függően ’melyik’ vagy ’milyen’ a jelentése:Kalmbach 2017, 542. o.À quel auteur pensiez-vous ? ’Melyik/Milyen szerzőre gondolt (ön)?’;Quelles couleurs préfère-t-elle ? ’Melyik/Milyen színek tetszenek neki jobban?’

Ez a névmás felkiáltó is: Quels jolis bouquets il y a chez ce fleuriste ! ’Milyen szép csokrok vannak ebben a virágüzletben!’

A lequel, laquelle, lesquels, lesquelles csak főnévi névmás. Összetett szó a határozott névelőből és a kérdő melléknévi névelőből. Ennek felel meg, de csak melyik jelentéssel. A le és a les névelői részek összeolvadnak az à és a de elöljárókkal. Példák:Delatour 2004, 184. o.Vous connaissez les sœurs Lenoir. Laquelle est la plus jeune ? ’Maga ismeri a Lenoir nővéreket. Melyik a legfiatalabb?’;Il y a deux menus; lequel est-ce que vous choisissez ? ’Két menü van; melyiket választja (ön)?’;Il y a trois guichets. Auquel dois-je m’adresser ? ’Három (hivatali) ablak van. Melyikhez forduljak?’;Il y a trois frères Legrand médecins. Duquel parlez-vous ? ’Három Legrand orvosfivér van. Melyikről beszél (maga)?’

A combien a ’hány’ és a ’mennyi’ megfelelője. Ezek melléknévi változatának a combien de felel meg:Kalmbach 2017, 545. o.Combien sont venus ? ’Hányan jöttek?’;Pendant combien de temps restera-t-il en France ? ’Mennyi ideig fog (ő) Franciaországban maradni?’ (hímnemű alany)

A combien felkiáltó is: Combien voudraient être à votre place ! ’Hányan szeretnének a maga helyében lenni!’Grevisse – Goosse 2007, 937. o.

A román nyelvben A román az egyedüli újlatin nyelv, amelyben vannak nyomai a kérdő névmások ragozásának.

A cine ’ki’-nek felel meg. Nincs többes számú alakja, de van két esetalakja, a cine és a cui. A cine alanyesetű, és tárgyesetűnek is tekintik, mivel tárgyi funkciót tölt be a pe elöljáróval. A részeshatározói funkción kívül a többi határozóét is ez az alak látja el több elöljáróval. A cui a részes esetű alak, és a birtokos esetű is, amely birtokosra vonatkozik. Példák:– Cine a venit? – Vasile ’– Ki jött meg/el? – Vasile’;A cui e cartea? ’Kié a könyv?’;Avram 1997, 329. o.– Al cui creion / Creionul cui a rămas pe masă? – Al lui Ion ’– Ki ceruzája maradt az asztalon? – A Ioné’;Mă întreb cui pot să povestesc ce s-a întâmplat ’Azon tűnődöm, hogy kinek mesélhetem el, ami történt’.Cojocaru 2004, 87–90.

Birtokos esetben a cui előtt ún. „birtokos névelő” áll, amikor független névmás, vagy amikor jelzőként áll a birtok előtt, de akkor nem, ha jelzőként a birtok után van. A birtokos névelő nemben és számban egyezik a birtokkal. Alakjai: al (hímnem egyes szám), a (nőnem e. sz.), ai (hn. többes szám), ale (nn. t. sz.).