thumb|Az oslói Nobel Intézet ad otthont a bizottságnak, amely elismeréseként a díjakat évente odaítéli.
A Nobel bizottság minden évben odaítéli egy személynek vagy egy szervezetnek a Nobel-békedíjat, aki vagy amely "a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért". A hat Nobel-díj egyike, amelyet Alfred Nobel 1895-ben hátrahagyott végrendelete alapján osztanak ki. A díjat Oslóban adják át minden évben december 10-én a norvég király jelenlétében. A békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem Stockholmban adnak át. A többi díjtól eltérően a békedíjat nem csak személy kaphatja, hanem szervezet is.
A Nobel-békedíj váltotta ki a legtöbb vitát az összes Nobel-díj közül. Annak ellenére, hogy Mohandász Gandhit ötször jelölték, végül soha nem nyerte el a díjat. Az 1948-as meggyilkolását követően a bizottság úgy döntött, hogy a díjat nem adja oda, azzal az indokkal, hogy abban az évben "nem volt megfelelő élő jelölt". 1961-ben Dag Hammarskjöld vált az egyetlen posztumusz békedíjassá, aki az átadóünnepség előtt halt meg pár hónappal. Az ezután hozott új rendeletek miatt egy újabb posztumusz díj valószínűsége erősen lecsökkent. 1973-ban Lê Đức Thọ vietnámi politikus visszautasította a békedíjat, mondván, hogy „nincs olyan helyzetben, hogy elfogadja a díjat, mert Vietnámban továbbra sincs béke”. Linus Pauling ez egyetlen Nobel-békedíjas, aki 1954-ben már elnyerte a Kémiai Nobel-díjat is. A legfiatalabb Nobel-békedíjas Malála Júszafzai, akit 2014-ben, 17 éves korában ért a megtiszteltetés.
Díjazottak 2022-ig 110 személynek és 27 szervezetnek ítélték oda a Nobel-békedíjat. Eddig 18 nőt ismertek el a békedíjjal, többet, mint bármely más Nobel-díjjal. A Nemzetközi Vöröskereszt háromszor (1917, 1944 és 1963), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa kétszer (1954 és 1981) vehette át a díjat. 19 alkalommal nem ítéltek senkinek Nobel-békedíjat, többször mint bármely más Nobel-díjat.