Ozsváth András (Békéscsaba, 1929. augusztus 19. – Budapest, 2015. október 20.) magyar sakkozó, FIDE mester, kétszeres olimpiai ezüstérmes nemzetközi levelezési mester, nyolcszoros magyar bajnok csapatban, Budapest-bajnok, sakkszakíró, újságíró, edző, Ozsváth Attila hegymászó és Ozsváth András István teniszező édesapja.

Temetése 2015. november 6-án a Deák téri evangélikus templomban volt. A Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekintette.

Élete és sakkpályafutása Gyermekkorát Erdélyben, Marosvásárhelyen töltötte, 1948-ban a Békési Gimnáziumban érettségizett.

A sakkozással 16 éves korában, Marosvásárhelyen ismerkedett meg a Vas- és Fémmunkások sakk-körében.

1949-ben, 20 évesen Budapestre költözött, és a Famunkások Sportegyesületében (Fások) kezdett sakkozni. 1950-ben 3 évre bevonult katonának, és a Kispesti AC jogutódjaként megalakult Honvéd SE-hez került. Ez idő alatt megszervezte a „Tisztek, hozzátartozók és polgári alkalmazottak” sakk körét. A HSE Tömegsport irányítója, szervezője volt, amely 1953 szeptemberétől sakk körré alakult. A Központi Tisztiházban működő nagy létszámú sakk kör vezetője, oktatója, szervezője, a Honvéd újság sakkrovatvezetője volt.

A 3 éves katonai szolgálata után az Építők csapatában játszott, ahol I. osztályú minősítést szerzett. Először 1954-ben mesterjelöltként jutott be a magyar bajnokság döntőjébe. 1958-ban, 1962-ben és 1965-ben is bajnoki döntős volt. 1957-ben az Egyetértés SC vegyes mesterversenyén megszerezte a mesteri címet, 1980-ban FIDE mesteri címet szerzett.

1960-ban Budapest bajnoka lett. 1961-től 1988-ig, 27 évig játszott igazolt versenyzőként a Honvéd csapatában. Összességében 38 évig volt csapatának edzője, szervezője. Nyolcszor nyert bajnokságot a Bp. Honvéd és utód szerveinek színeiben. 1988-ban a rotterdami BEK döntőn a Honvéd Ozsváth András vezetésével második helyet szerzett. 1968-1982 között többször szerepelt a magyar válogatottban. 1968-ban 1. táblásként volt tagja a Baráti Hadseregek Sakkcsapatbajnokságán 4. helyezést elért, valamint az 1970-ben ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak.

1977-ben mesteredző minősítést szerzett. Levelezési sakkozóként kétszeres (1977, 1982) olimpiai ezüstérmes csapat tagja. 1977-ben levelezési nemzetközi mester lett.

1994-ben a moszkvai sakkolimpián az 5. helyet szerzett női válogatott csapat kapitánya.

Játékereje A FIDE Élő-pontszámítása szerint 2158 pontja van. A pontszámítás során figyelembe vehető utolsó játszmáját 2010. májusban játszotta, jelenleg inaktív. Legmagasabb Élő-pontszáma 1971. júliusban 2510 volt, amellyel akkor a 71. helyen állt a világranglistán.

Sakkújságíróként 1953-tól a Honvéd Újság sakkrovatának vezetője volt. Már 1955-ben jelent meg publikációja a Magyar Sakkélet című lapban. A lapnak 17 éven át volt szerkesztője, majd főszerkesztője. 1995-től a Sakkélet című lap felelős szerkesztője.

Megjelent könyvei, publikációi A sakkoktatás módszertana – kézirat; szerkesztette Ozsváth András (1966) Harcászat 64 mezőn, Zrínyi Katonai Kiadó (1972) Világunk 64 mezőn (minikönyv), (2000 számozott), szerzői kiadás, Budapest, 1978 Hungaroil ’85, Budapest, 1985 Nemzetközi sakk nagymesterverseny (II. Hungaroil-Honvéd) (1986) Második levelezési sakkbajnokságunkat az óhazának megköszönjük! (Bottlik Ivánnal közösen), Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató, Budapest, 1999

A Sakkéletben megjelent publikációinak listáját az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tartalmazza.

Díjai, elismerései A testnevelés és sport érdemes dolgozója (1965) Mesteredző (1977) Maróczy Géza-díj (1994) Maróczy-bronzplakett (1994) Pro Civibus díj Caissa lovagja (2009)

Jegyzetek

Források Ma 85 éves Ozsváth András Ozsváth András 85 éves

OlimpBase

További információk Marad az asztal mellett Játszmái a 365chess.com-on chess-db adatbázis Magyar Sakkszövetség adatlapja A Magyar Sakkszövetség nekrológja

Kategória:Magyar sakkozók Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar sakkírók Kategória:Magyar sakkedzők Kategória:Békéscsabaiak