Boross F. László, olykor Boros F. László vagy Boross László, írói álnevein: Bfl., BFL., B. F. L., Winow, F. L. (Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.)A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938–53 – Boross F. László magyar újságíró, pártmunkás.
Élete Boross Rezső és Katscher Viktória gyermeke. Az első világháború idején behívták katonának, később pedig bekapcsolódott a forradalmi szocialisták munkájába. Ekkortájt került közel Kassák köréhez, s barátkozott meg Hajdu Pállal, Lékai Jánossal. Budapesten 1918-ban megszerezte jogi doktori oklevelét. A KMP és az Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik alapító tagja volt, később pedig a KIMSZ egyik vezetője lett. 1919 elejétől kezdve májusig szerkesztette az Ifjú Proletár című lapot. Időközben 1919 februárjában letartóztatták a többi vezető kommunistával együtt, s 1919. március 19-én engedték szabadon. A kommün alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás-propagandaosztályát vezette, s munkatársa volt a Vörös Ujságnak.
1919. július 10-én Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Vida Margittal, Weisz Imre és Boross Laura gyermekével,A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 2967/1919. folyószám alatt. akitől 1920-ban elvált.A budapesti királyi törvényszék 29.36.664/1920/2. számú ítélete. A tanácskormány lemondása után letartóztatták, és 1920. június 4-én nyolc év börtönre ítélték. A következő évben szovjet–magyar fogolycsere-akciónak köszönhetően kiváltották, és Németországba távozott. 1921-ben az Inprekorr helyettes szerkesztője, moszkvai tudósítója, egészen 1933-ig. Ekkor a Szovjetunióba ment, és a Komintern sajtóosztályának élére került, ahol egészen 1938-as letartóztatásáig megmaradt. Időközben belépett az SZKP-ba (1937-ben kizárták), és publikált a Sarló és Kalapács és a Rundschau című lapokban. 1938. március 12-én kémkedés hamis vádjával letartóztatták, majd 1938. május 22-én halálra ítélték, és június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. április 30-án rehabilitálták.
Művei Reise durch hundert Kollektivwirtschaften (Moszkva, 1934)
Műfordítása Karl Radek: A szocializmus fejlődése a tudománytól a valóságig. (Kommunista Könyvtár, 8., 1–2. kiad., Bp., 1919)
Jegyzetek
Források
További információk Boross F. László: Világnézet és elszántság (Szociálpolitikai Szemle, 1918. 8. évf. 8. sz. 164-166. o.) Boross F. László: Az Athanázbál (Nyugat, 1914. 13. szám)
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Komját Irén: A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története. Bp., 1977
Kategória:KIMSZ-tagok Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:Kellemesiek Kategória:A Vörös Ujság vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kategória:Butovóban kivégzett személyek Kategória:Forradalmi szocialisták Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban