A 8. sakkolimpia 1939. augusztus 24. és szeptember 19. között Argentínában, Buenos Airesben került megrendezésre. Ez volt az első Európán kívül rendezett sakkolimpia, amely a közép- és dél-amerikai országok részvételének köszönhetően annak ellenére részvételi rekordot hozott, hogy az előző olimpia első két helyezettje, az amerikai és a magyar válogatott, valamint Jugoszlávia csapata nem vett részt rajta. Az „A” döntőbe jutott 16 csapat a Hamilton-Russell kupáért versengett, amelyet az előző négy hivatalos sakkolimpián az amerikai válogatott hódított el. A „B” döntő győztese számára a „Copa Argentína” lett felajánlva az argentin elnök, Roberto Ortíz által.

A sakkolimpiával egyidejűleg rendezték meg rekordlétszámú, húsz résztvevővel a női sakkvilágbajnokságot. A címet ezúttal is, immár kilencedszer, 19 játszmából 18 pontot szerezve az ezúttal már angol színekben versenyző Vera Menchik szerezte meg.

A sakkolimpia ideje alatt tört ki a II. világháború, amely némi zavart okozott a verseny menetében, de a csapatok vezetői és a szervezők közösen úgy döntöttek, hogy folytatják a küzdelmeket. Egyedül az egyébként „A”-döntőbe jutott Anglia válogatottja nem folytatta a versenyt, és utazott haza.

A II. világháború miatt a következő sakkolimpiára csak 1950-ben került sor.

A résztvevők Az olimpiai csapatversenyre minden eddigi olimpiánál több, 27 ország csapata nevezett, 133 versenyzővel. A csapatok 5 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket. Ez alkalommal külön is értékelték az „A” és a „B” döntőben legjobb eredményeket elérő versenyzőket.

A versenyen Németország csapatában játszott az annektált Ausztria két élversenyzője, Erich Eliskases és Albert Becker. A megszállt Csehország versenyzői Cseh–Morva Protektorátus néven indultak. A versenyen két világbajnok is szerepelt: az első alkalommal olimpián részt vevő Kuba válogatottjában Capablanca, a francia csapat éltáblásaként az egyéni világbajnoki címét visszahódító Aljechin. A holland csapat azonban nélkülözte a világbajnoki cím elvesztése miatt demoralizálódott Max Euwét.

A verseny lefolyása A részt vevő csapatok nagy száma miatt a versenyen a sakkolimpiák történetében első alkalommal elődöntőkre kerül sor. A résztvevőket négy csoportba sorolták, és minden csoportból az első négy helyezett jutott az „A” döntőbe, míg a többiek a „B” döntő mezőnyét alkották.

A mérkőzések mind az elődöntőkben, mind a döntőkben körmérkőzéses formában folytak. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért.

A háború kitörése miatt több esetben sor került konfliktusra a csapatok között, ami azt eredményezte, hogy nem voltak hajlandók leülni egymás ellen. Ezért a német–lengyel, a német–francia, a német–palesztin, a cseh–morva – lengyel, cseh–morva – francia, valamint az argentin–palesztin mérkőzések eredményét játék nélkül 2–2-es eredményként könyvelték el.

Az amerikaiak és a magyarok távollétében a lengyelek voltak a nagy esélyesek. A versenyt végül szoros küzdelemben, fél pont előnnyel az osztrák éljátékosokkal megerősített német válogatott nyerte, mögöttük a lengyelek végeztek a második helyen, és Észtország szerezte meg a bronzérmet.

A verseny utóélete A világháború kitörése miatt nagyon sok játékos döntött úgy, hogy Argentínában marad, vagy más dél-amerikai országba távozik. Köztük olyan nevek voltak, mint a lengyel Miguel Najdorf és Paulin Frydman, a német válogatottban szereplő két osztrák játékos, Erich Eliskases és Albert Becker, a svédek éljátékosa, Gideon Ståhlberg, valamint a női világbajnokságokon többször is 2. helyezést elért Sonja Graf és a francia Paulette Schwartzmann.Az Európába vissza nem tért versenyzők névsora:

A Hamilton–Russell kupa Argentínában maradt egészen 1950-ig, a következő sakkolimpiáig.

A verseny eredményei Elődöntők Első csoport H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + −

Pont 1—2 16px 2 3 3½ 2½ 4 3½ 5 0 1 18½ 1—2 23px Cseh–Morva Protektorátus 2 16px 2½ 3½ 3 4 3½ 5 0 1 18½ 3 1 1½ 16px 3 2½ 2½ 3 4 2 0 13½ 4 ½ ½ 1 16px 3 3½ 4 3 3 0 12½ 5 1½ 1 1½ 1 16px 3½ 2½ 2 4 0 11 6 0 0 1½ ½ ½ 16px 2½ 1 5 0 5 7 ½ ½ 1 0 1½ 1½ 16px 0 6 0 5

Második csoport H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + −

Pont 1 16px 1½ 3½ 2½ 3 3 4 5 1 0 17½ 2 2½ 16px 2½ 2 3 2½ 3½ 5 0 1 16 3 ½ 1½ 16px 2½ 3 3 3½ 4 2 0 14 4 1½ 2 1½ 16px 2 3 3½ 2 2 2 13½ 5 1 1 1 2 16px 3 2 1 3 2 10 6 1 1½ 1 1 1 16px 3 1 5 0 8½ 7 0 ½ ½ ½ 2 1 16px 0 5 1 4½

Harmadik csoport H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 + −

Pont 1 16px 2½ 3 2½ 2½ 3½ 4 6 0 0 18 2 1½ 16px 1½ 3 2½ 4 4 4 2 0 16½ 3 1 2½ 16px 2 2½ 3½ 3½ 4 1 1 15 4 1½ 1 2 16px 2 4 3 2 2 2 13½ 5 1½ 1½ 1½ 2 16px 3½ 3 2 3 1 13 6 ½ 0 ½ 0 ½ 16px 3 1 5 0 4½ 7 0 0 ½ 1 1 1 16px 0 6 0 3½

Negyedik csoport H. Ország 1 2 3 4 5 6 + −

Pont 1 16px 1 2½ 2½ 4 4 4 1 0 14 2 3 16px 1½ 2½ 2 4 3 1 1 13 3 1½ 2½ 16px 1 3½ 2½ 3 2 0 11 4 1½ 1½ 3 16px 1 3 2 3 0 10 5 0 2 ½ 3 16px 2½ 2 2 1 8 6 0 0 1½ 1 1½ 16px 0 5 0 4

Az „A” döntő végeredménye A dőlt betűvel jelzett eredmények játék nélkül kerültek rögzítésre. H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 + −

Pont 1 16px 2 2½ 3 3 3 3 2 2 2 3½ 2 3 2½ 2½ 9 0 5 36 2 2 16px 2½ 1½ 2½ 2 2 1½ 2 4 3½ 2 4 2½ 3½ 7 2 5 35½ 3 1½ 1½ 16px 2 1½ 3 1½ 2½ 2 2 3 3 3½ 3½ 3 7 4 3 33½ 4 1 2½ 2 16px 3½ 1½ 1½ 1½ 2 3 3½ 3 2½ 1½ 4 7 5 2 33 5 1 1½ 2½ ½ 16px 3½ 2½ 1½ 2 2½ 2½ 3½ 3 3½ 2½ 9 4 1 32½ 6 23px Cseh–Morva Protektorátus 1 2 1 2½ ½ 16px 3½ 3½ 2½ 2 3 2½ 2 3½ 2½ 8 3 3 32 7 1 2 2½ 2½ 1½ ½ 16px 2 3 2½ 2½ 3½ 3 2½ 2½ 9 3 2 31½ 8 2 2½ 1½ 2½ 2½ ½ 2 16px 1½ 2 2 3 2 2½ 4 6 3 5 30½ 9 2 2 2 2 2 1½ 1 2½ 16px 2½ 3 1 1½ 2½ ½ 4 5 5 26 10 2 0 2 1 1½ 2 1½ 2 1½ 16px 2 1 2 2 4 1 6 7 24½ 11 ½ ½ 1 ½ 1½ 1 1½ 2 1 2 16px 3 3 2½ 2½ 4 8 2 22½ 12 2 2 1 1 ½ 1½ ½ 1 3 3 1 16px 1½ 2½ 1½ 3 9 2 22 13 1 0 ½ 1½ 1 2 1 2 2½ 2 1 2½ 16px 2 3 3 7 4 22 14 1½ 1½ ½ 2½ ½ ½ 1½ 1½ 1½ 2 1½ 1½ 2 16px 2½ 2 10 2 21 15 1½ ½ 1 0 1½ 1½ 1½ 0 3½ 0 1½ 2½ 1 1½ 16px 2 12 0 17½

A „B” döntő végeredménye H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 + −

Pont 16 16px 2½ 2 3 2½ 3 3½ 2½ 2 4 3 8 0 2 28 17 1½ 16px 3 2 3 3 2 3½ 3½ 3½ 3 7 1 2 28 18 2 1 16px 2½ 1½ 3 4 2 3½ 3½ 4 6 2 2 27 19 1 2 1½ 16px 3 2 3½ 3½ 2½ 3 4 6 2 2 26 20 1½ 1 2½ 1 16px 3 4 2½ 3½ 3½ 3 7 3 0 25½ 21 1 1 1 2 1 16px 3 2½ 3 3½ 3 5 1 4 21 22 ½ 2 0 ½ 0 1 16px 2½ 3 3 3 4 5 1 15½ 23 1½ ½ 2 ½ 1½ 1½ 1½ 16px 1½ 2½ 2½ 2 1 7 15½ 24 2 ½ ½ 1½ ½ 1 1 2½ 16px 2 2½ 2 6 2 14 25 0 ½ ½ 1 ½ ½ 1 1½ 2 16px 2½ 1 8 1 10 26 1 1 0 0 1 1 1 1½ 1½ 1½ 16px 0 10 0 9½

Az egyéni legjobb pontszerzők Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel a döntőben elért eredmények alapján.

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Pont||Játszmaszám||Százalék |+1. tábla |- |20px||José Raúl Capablanca||||8½||11||77,3 |- |20px||Alekszandr Aljechin||||7½||10||75 |- |20px||Vladimirs Petrovs||||9½||13||73,1

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Pont||Játszmaszám||Százalék |+2. tábla |- |20px||Heinz Foerder||||7½||10||75 |- |20px||Miguel Najdorf||||7½||10||75 |- |20px||Erik Lundin||||8½||13||65,4

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Pont||Játszmaszám||Százalék |+3. tábla |- |20px||Ludwig Engels||||9½||11||86,4 |- |20px||Paulin Frydman||||9||12||75 |- |20px||Jacobo Bolbochán||||9½||13||73,1

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Pont||Játszmaszám||Százalék |+4. tábla |- |20px||Gunnar Friedemann||||10||13||76,9 |- |20px||Lodewijk Prins||||7½||11||68,2 |- |20px||Teodor Regedziński||||6||10||60

{| class="wikitable" !H.||Versenyző neve||Ország||Pont||Játszmaszám||Százalék |+5. játékos (1. tartalék) |- |20px||Isaías Pleci||||9½||13||73,1 |- |20px||František Zíta||23px Cseh–Morva Protektorátus||7½||11||68,2 |- |20px||Enrique Reed Valenzuela||||7½||12||62,5

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei Németország Erich Eliskases (+7 −2 =5) Paul Michel (+3 −0 =11) Ludwig Engels (+12 −0 =4) Albert Becker (+6 −3 =3) Heinrich Reinhardt (+5 −4 =3)Lengyelország Ksawery Tartakower (+7 −3 =7) Miguel Najdorf (+12 −2 =4) Paulin Frydman (+11 −2 =4) Teodor Regedziński] (+6 −3 =4) Franciszek Sulik] (+4 −2 =1)Észtország Paul Keres (+12 −2 =5) Ilmar Raud (+7 −5 =5) Paul Schmidt (+2 −5 =6) Gunnar Friedemann (+11 −3 =3) Johannes Türn (+3 −3 =4)

A szépségdíjas játszmák A verseny bulletinje szerint a szépségdíjas játszmáról később születik döntés, sajnos azonban arra vonatkozóan nincs információ, hogy odaítélték-e a díjat, és ha igen, akkor kinek.

Jegyzetek

Források OlimpBase Krzysztof Puszczewicz: VIII Olimpiada Szachowa - Buenos Aires 1939. Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974. Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14

További információk Tournament Review Frank Große: Die Geschichte der Schacholympiade – Teil 3: Vor dem Zweiten Weltkrieg (1931 – 1939)

1939 Sakkolimpia Kategória:Argentína sportélete