A Norvég Alap-ügy egy nemzetközi diplomáciai feszültséggé szélesedő konfliktus, ami 2014-ben alakult ki egyrészről a magyar kormány, másrészről a Norvég Alap és EGT Alap donor országai és az általuk az alap három programjának magyarországi kezelésével megbízott civilszervezetek között. A konfliktus forrása az volt, hogy a magyar kormány tisztviselői megvádolták a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó részének elosztását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan.
A fenti indokokra hivatkozva a magyar kormány egyrészről a saját ellenőrzése alá szándékozott vonni a norvég források kifizetését, áttéve azok egy részének lebonyolítását és finanszírozását a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez. A kormányzat ezen lépésére a Norvég Alap felfüggesztette magyarországi kifizetéseit, mert véleménye szerint ezzel a magyar kormány egyoldalúan változtatta meg a teljes Norvég Alap elosztási rendszerét. Vitatták, hogy a KEHI-nek lenne joghatósága ellenőrzést lefolytatni, végül Norvégia visszautasította a pártpolitikai tevékenységek finanszírozásának vádját is. Ennek kapcsán hosszas nyilatkozatháború és levelezés bontakozott ki Magyarország és Norvégia között. A nyilatkozatháború ideje alatt a magyar kormányzat megerősítve látta azon gyanúját, hogy a donorországok pénzéből kormányellenes tevékenységeket finanszíroztak, a norvég fél ugyanakkor többször kijelentette saját és az Ernst & Young vizsgálata alapján, hogy nem történt visszaélés.
A magyar kormány képviselői másrészről pénzügyi bűncselekmények elkövetésével vádolták a civil szervezeteket és ügyükben vizsgálatot kezdeményeztek. A 355/2011 (XII. 30.) Kormányrendelet 11§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Orbán Viktor miniszterelnök utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal soron kívüli vizsgálatot folytatott le, majd feljelentést tett. Az ügyészség elutasította a feljelentést, a KEHI pedig a később megkötött norvég-magyar megállapodás értelmében elállt a további fellebbezéstől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot tartott, melynek ideje alatt felfüggesztette a Norvég Alap által finanszírozott egyes szervezetek adószámát, valamint e vizsgálat keretében a rendőrség házkutatást tartott. Az adószám felfüggesztése az Alkotmánybíróság elé került, a házkutatást pedig utóbb törvénytelennek találta a bíróság, mivel a házkutatás idején bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható.https://444.hu/2015/01/29/a-birosag-szerint-torvenytelen-volt-az-okotars-elleni-hazkutatas Végül a NAV megszüntette az eljárását bűncselekmény hiányában.
A konfliktus ideje alatt Magyarország számos figyelmeztetést és kritikát kapott nemzetközi partnereitől, így az Európa Tanácstól, vagy az Amerikai Egyesült Államoktól, mivel úgy ítélték meg, hogy a kormány saját maga akarja eldönteni, hogy melyik civil szervezetet finanszíroz és melyet nem, ezzel pedig ellehetetleníti a hazai civil szektort. Kritizálták továbbá a kormányzati ellenőrzés tényét és módszereit is. Különösen éles visszhangot váltott ki Orbán Viktornak az ebben az időszakban elmondott, illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde.
A magyar kormány végül titkosnak szánt, de kiszivárgott alkut kötött a norvég féllel és vállalta, hogy az érintett civil szervezeteket a továbbiakban Magyarországon nem zaklatják a hatóságok, és tiszteletben tartják a korábbi megállapodásokat. Cserébe a magyar fél vétójogot kért a pénzek elosztását végző szervezet kiválasztásában. A vétójogot a magyar fél a saját állítása szerint megkapta, azonban ezt norvég részről nem erősítették meg. 2021 júliusában a norvég külügyminiszter megerősítette, hogy végül nem született megállapodás a felek között, így Magyarország a 2014–2021-es időszakra neki szánt 214,6 millió eurós támogatást (kb. 77 milliárd forint) nem kapja meg.
A magyar kormány egyoldalú lépése és vádjai A magyar kormány 2014 elején a donor országok jóváhagyása nélkül áthelyezte az alapok általa kezelt kilenc programjának lebonyolítását és monitorozását a tulajdonában álló Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-be.
thumb|150px|Móra Veronika 2006-ban Közvetlenül a 2014-es parlamenti választás után Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Vidar Helgesen norvég európai ügyi miniszternek írt levelében bírálta a Norvég Alapba tartozó Norvég Civil Támogatási Alap működését, azt állítva, hogy az annak lebonyolításával, a finanszírozó országok által megbízott Ökotárs Alapítvány „több szállal és nyíltan” kötődik egy magyar politikai párthoz, az LMP-hez. Állításait a sajtóban megjelent hírek támasztották alá, melyek szerint az LMP társelnöke, Schiffer András korábban tagja volt az Ökotárs Valódi Civil Partnerség-díját odaítélő kuratóriumnak; az alapítvány igazgatóját, Móra Veronikát (aki szintén tagja volt az LMP-nek) a párt jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába. Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs egyik alapítója úgy dolgozott az alapítványnak, hogy közben az LMP tagja, sőt a 2009-es EP-választáson a képviselőjelöltje is volt; Kaufer Virág, aki pályázati értékelőként vesz részt a konzorcium munkájában, az LMP-nek alapítása óta tagja, 2010 és 2012 között parlamenti képviselője.
Az érintettek a vádakat cáfolták és visszautasították. Így például kiderült, hogy amikor Schiffer András 2007-ben kapcsolatban állt az Ökotárs alapítvánnyal, az LMP még nem is létezett, míg más megvádolt személyek már azt megelőzően szakítottak a párttal, hogy az alapítványnál feladatot kaptak volna. Később az Index konkrétumok nélkül azt állította, hogy a Norvég Civil Alappal kapcsolatban lévő 50-60 értékelő között olyanokat is találhattak volna, akik életük korábbi szakaszában a Fideszhez kötődtek, ám a Miniszterelnökség róluk nem tett említést. Kiderült az is, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapnál az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai képviselték a kormányt.
A norvég miniszter válaszlevelében hangsúlyozta, hogy kormánya nem támogat semmilyen pártpolitikai tevékenységet (party political activity) Magyarországon, valamint leírta, hogy az alap magyarországi működtetőjét nyílt pályázat keretében választották ki.
Később Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt kérte, hogy Norvégia a magyar kormánnyal konzultáljon és a magyar kormány oszthassa ki a három ország által felajánlott összes pénzt, azaz a civil szervezetek által kezelt három program forrásait is. Az Ökotárs Alapítványra Csepreghy áttételesen „párthoz kötődő, szélhámos gittegylet”-ként utalt. Pár nappal később Lázár az alap működésének felfüggesztését és új működtető szervezet a magyar kormány bevonásával zajló kijelölését kérte egy újabb levélben.
Az Alap magyar állam által kezelt projektjeinek felfüggesztése A magyar kormány 2014 eleji egyoldalú lépését Izland, Liechtenstein és Norvégia elfogadhatatlannak tekintette és ellentétesnek nevezte a Norvég Alapok szabályaival, valamint a Magyarország illetve Norvégia, Izland és Liechtenstein között megkötött megállapodásaival. Ezért 2014. május 9-én az alap magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Nem függesztették fel ugyanakkor a kormánytól függetlenül működtetett programok, így például a Lázár és Csepreghy által támadott és felügyelet alá vonni szándékozott Norvég Civil Alap működését, ugyanakkor jelezték, hogy a döntés nincs kapcsolatban Lázár leveleivel.
Noha Lázár már első levelében, majd azt követően is folyamatosan igyekezett kormányközi tárgyalásokat kiharcolni, annak érdekében, hogy a norvég kormány vonja be a magyar kormányt a pénzosztásért felelős szervezetek kiválasztásába, május közepén Tove Skarstein norvég nagykövet jelezte, hogy nem zajlanak tárgyalások a két fél között, és Norvégia a magyar fél válaszára vár az alapok felfüggesztéséhez vezető egyoldalú lépésekkel kapcsolatban.
KEHI-vizsgálat Közel két héttel később Csepreghy bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi , hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal teljes körűen vizsgálja át a Norvég Alap pénzosztását. Az államtitkár szerint a vizsgálat célja kideríteni, hogy a „felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak”. Az államtitkár szerint a „teljes körű vizsgálat várhatóan három hónapot vesz igénybe, majd ezt követően kiderül, hogy az említett gyanú beigazolódik-e” és ha beigazolódik, akkor ez szerinte „megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják” a donor országokkal.
Válaszul a Norvég Alapot felügyelő, brüsszeli székhelyű Norvég Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója levelet küldött Lázár Jánosnak, amiben felhívta az államtitkár figyelmét, hogy a felek által aláírt megállapodás értelmében „a magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joga az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett”, amelyeknek forrásaihoz a magyar fél nem is járul hozzá. Csepreghy Nándor válaszul sajtótájékoztató keretében kijelentette, hogy a magyar kormánynak „nem csak lehetősége, hanem kötelessége is meggyőződni” arról, hogy az Európai Unió és a Norvég Alap közötti megállapodás szerinti célok érdekében kerülnek felhasználásra a források, vagy „egy szűken körülhatárolható politikai célok mentén”. Azt állította, hogy a Norvég Civil Alap magyarországi kezelő szervének kiválasztására kiírt pályázaton hat szervezetet anélkül zártak ki, hogy azok bármilyen szakmai anyagot beadtak volna. A helyettes államtitkár nem közölte, hogy kijelentéseit mire alapozza. A helyettes-államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány által indított vizsgálat a Norvég Alap mind a 12 programjára kiterjed, így a kormány „nem csak az általa nem kezelt, hanem az általa kezelt forrásokra is kiterjeszti ezt a vizsgálatot”.
Újságírói kérésre a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága május 30-án megnevezte azokat a szerinte problémás személyeket és szervezeteket, amik és akik részt vettek a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásával foglalkozó bírálóbizottságban vagy támogatást nyertek onnan és a kormány szerint baloldali kötődésűek, illetve összeférhetetlenek. A listán az ötven-hatvan bíráló közül kilencet tüntettek fel, sok esetben évekkel korábbi politikai tevékenységüket róva fel nekik, pl az Ökotárs-alapító Foltányi Zsuzsa (összesen 42,4 millió forintot nyertek a hozzá köthető szervezetek),illetve Kaufer Virág esetében. Móra Veronika bírálóbizottsági tag kapcsán emlékeztettek, hogy Móra annak a Védegylet Egyesület Tanácsadó Testületének a tagja, amely egyesület 135 074 € támogatást kapott a Norvég Alaptól. Kadét Ernő bírálóbizottsági tag esetében a szintén nyertes Roma Sajtóközpontban folytatott munkáját, Malatinszky Ákos bírálóbizottsági tag esetében pedig a Norvég Alaptól 8071 € támogatást elnyerő Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület társelnökségét említették meg, mint kizáró okot.
Az Ökotárs Alapítvány vezetője értetlenségének adott hangot, azzal a váddal kapcsolatban, hogy a Norvég Alap forrásait nem az Alap céljaival összhangban, hanem pártpolitikai célokra használnák fel, mivel szerinte a listán felsorolt szervezetek a Norvég Alap céljaival egybevágó tevékenységet folytatnak, (így például demokráciafejlesztés, emberi jogok érvényesülése érdekében kifejtett tevékenység) és a Norvég Alapból megítélt támogatásokat konkrét célokra nyerték el a pályázók, amelyeknek teljesülésével el kellett számolniuk. Elmondta, hogy a bírálók belépésükkor nyilatkoznak róla, hogy mely szervezetekben érintettek és az azok által beadott pályázatok értékelésében nem vesznek részt.