A fonetikában a kiejtés terminusnak több jelentése van. Az egyik a beszédtevékenység fiziológiai folyamataira vonatkozik, a beszédhangok és a hangsorok képzésére, artikulációjára.Bolla 2015, 33. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 390. o.Constantinescu-Dobridor 1998, pronunțare ’kiejtés’ szócikk. Egy másik arra utal, hogy milyen módon történnek ezek a folyamatok a konkrét hangok és hangsorok, valamint a szavak és a szócsoportok esetében.Dubois 2002, 383. o. Szó lehet ugyanakkor úgy konkrét egyének kiejtéséről, mint általánosan egy egész olyan közösség ejtési szokásairól, amely egy bizonyos nyelvet vagy nyelvváltozatot (dialektust, szociolektust stb.) beszél.Bussmann 1998, 957. o. Lehet még szó betűk, betűcsoportok és írott szavak kiejtéséről is, arra utalva, hogy miképpen felel meg a nyelv írott aspektusa a beszéltnek.

Helyes kiejtés és hibás kiejtés

Mint a nyelv összes többi területén, a fonetikain is véthetnek hibákat a beszélők. A tisztán leíró, nem normatív, nem előíró, nem kijavító nyelvészet ebben csak a sztenderdtől lát eltérést, nem a nyelv szabályaitól általában. Nézetében mindegyik nyelvváltozatnak megvan a saját normája.D. Magyari 2007. Ennek a nyelvészeti irányzatnak a nézetében egyetlen anyanyelvét használó normális felnőtt nyelvhasználata sem tekinthető hibásnak, ha nem nyelvbotlás.Andersson – Trudgill 1990 a következőt állítja: We believe, as do most linguists, that native speakers do not make mistakes ’Úgy véljük, mint a legtöbb nyelvész, hogy az anyanyelvüket beszélők nem vétnek hibákat’ (idézi Nordquist 2020). Szerinte csak az hiba, ami a nyelv egészének a szabályaitól tér el, például ha valaki magyarul a házból szóalak helyett a házből szóalakot mondja.

Anyanyelvüket használó egyes személyek nyelvi hibái organikus, funkcionális, pszichés eredetűek. Ilyenek a pöszeség, a raccsolás, a hadarás, a dadogás stb.Bolla 2015, 7. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 342. o. A beszédhibák tanulmányozásával, javításával a logopédia foglalkozik.Bolla 2015, 35. o.

Akármelyik anyanyelvét beszélő normális személy véthet alkalmi hibákat, azaz nyelvbotlásokat, amelyekről tudja, hogy hibák, és rendszerint azonnal kijavítja őket. Ilyen például szóeleji beszédhangok felcserélése két olyan szó között, amelyek alakját csak ezek különböztetik meg, pl. left hemisphere ’bal oldali agyfélteke’ helyett heft lemisphere.Bussmann 1998, 1111. o.

Anyanyelvüket tanuló gyerekek is hibáznak, hangokat helyettesítve (pl. csicsa vs. cica), hangokat kihagyva (eme vs. elment), szótagokat egymással felcserélve (csicsa vs. csacsi), hibás hasonulásokat eszközölve (amma vs. alma), szabályos hasonulásokat nem alkalmazva (vajval vs. vajjal), hang időtartamát nem betartva (aba vs. abba) stb.Albertné Herbst 2007, 698. o.

A számukra idegen nyelvet beszélők is hibáznak, főleg a tanulás időszakában, mivel nem ismerik a szabályokat, vagy még nem gyakorolták be őket. Hibáiknak az egyik oka az ún. „interferencia” vagy „negatív transzfer”. Ez abban áll, hogy az anyanyelvük egyik vagy másik szabályát alkalmazzák az idegen nyelvre. Fonetikai interferencia például egy idegen beszédhang kiejtése úgy, ahogy az anyanyelvben, pl. a spanyol vagy orosz [r] kiejtése [ʁ]-ként a francia ajkúak által.Dubois 2002, 252–253. o.

A normatív nyelvészet, a nyelvművelés vagy a nyelvtanítás a sztenderd nyelvváltozatot veszi alapul, és azt kezeli hibaként, ami az ebben megállapított szabálytól eltér. A kiejtésre vonatkozó ilyen szabályokat az ortoépia (helyes beszéd) tárgyalja, és a szavak ezen szabályok szerinti helyes kimondása kiejtési szótárakban jelenik meg.Dubois 2002, 337. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ortoepie. szócikk. Az ortoépiához viszonyított hibákat olyan beszélők vétik, akik nem ismerik eléggé a sztenderd nyelvváltozatot, akkor is, ha olyan anyanyelv-változatuk van, amelyet nagyon jól ismernek. Olykor az ilyen beszélő azért hibázik, mert meg akar felelni a sztenderdnek. Az ilyen hiba neve „hiperkorrekció (túlhelyesbítés)”, amikor a beszélő analógia útján olyan szabályokat alkalmaz, amelyek más esetekre érvényesek, pl. potato ’burgonya’ (sztenderd kiejtése [pəˈteɪtəʊ]) kiejtése [pəˈtɑːtəʊ]-ként analógia útján a tomato [təˈmɑːtəʊ] ’paradicsom’ kiejtésével.Bussmann 1998, 525. o.

Egyik hibás kiejtés a metatézis, amely legtöbbször a szó beszédhangjai vagy szótagjai helyének felcserélése akármelyik fentebb említett esetben. Példák: csicsa vs. csacsi; aks vs. ask ’kér, kérdez’;Crystal 2008, 415. o. aréoplane vs. aéroplane ’repülőgép’;Dubois 2002, 255. o. potrocală vs. portocală ’narancs’;Constantinescu-Dobridor 1998, metateză szócikk. раболатория (rabolatorija) vs. лаборатория (laboratorija) ’laboratórium’.Jarceva 1990, Метате́за ’Metatézis’ szócikk.

Kiejtési hiba a nyelvtörténetben

Akárcsak egyéb jelenségek, amelyek hibák a nyelvtörténet bizonyos pillanatában, a kiejtési hiba is hozzájárulhat a szavak fejlődéséhez. Ilyen többek között a metatézis. Eleinte a kiejtést megkönnyítő jelenségről van szó, amelyet utólag elfogad a nyelvközösség, szentesít a közhasználat, majd a nyelv sztenderdje is magába iktat.Bidu-Vrănceanu 1997, 293. o. Példák ilyen metatézisekre: ténfereg < féntereg;Zaicz 2006, ténfereg szócikk. bird ’madár’ < óangol brid;Crystal 2008, 303. o. fromage ’túró, sajt’< latin formaticum;Dubois 2002, 302. o. milagro ’csoda’ < miraglo < latin miraculum; chioma ’sörény’ < *clŏma < latin cŏmŭla; frumos ’szép’ < latin formosus; (BHMSZ)Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. žlica ’kanál’ < ószláv lžica < protoszláv lьžica.Barić 1997, 621. o.

Jegyzetek

Források

Albertné Herbszt Mária. Gyermeknyelv. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 687–704. o. (Hozzáférés: Andersson, Lars – Trudgill, Peter. Bad language (Rossz nyelv). Oxford (Anglia) – Cambridge (Massachussets, USA): Blackwell. 1990 Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.) Bolla Kálmán. Magyar fonetikai kislexikon. 2006. www.bollakalman.hu (Hozzáférés: 2023. május 30.) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 30.) Jarceva, V. N. (szerk.). Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.) Nordquist, Richard. What Is a Grammatical Error? (Mi grammatikai hiba?). Thought.Co. Frissítve: 2020. február 5) (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.) Zaicz Gábor. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete . Budapest: Tinta. 2006. (Hozzáférés: 2023. május 30.)

További információk

Lantos Erzsébet. A magyar beszédhangok osztályozása, kiejtési hibák és javításuk. Hangoskönyv. Kiejtés- és beszédtanító program külföldieknek. V. Útmutató. Budapest: Magyar Nyelvi Intézet. 2000. 5–48. o.; az interneten: HangÁr. Beszédoktató Műhely (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.) Magyar szavak elektronikus kiejtési szótára – 2010 (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)

Kapcsolódó szócikkek

Fonetika Hangváltozás Metatézis

Kategória:Fonetika