bélyegkép|260px|Arany Buddha-szobor Vat Traimitban, Bangkok, Thaiföld
Buddharúpa (बुद्धरूप, szó szerint „a megvilágosodott alakja”) a buddhizmusban használatos szanszkrit és páli kifejezés a Buddhát formázó szobrokra.
Hasonlóságok A Gautama Buddha életéről szóló szövegek értelmezéseinek kulturális és regionális különbségei ellenére akadnak általános irányelvek, amelyek egy Buddharúpára jellemzőek: A kéz- és lábujjak arányosan elnyújtottak hosszú horgas orr elnyújtott fülcimpák kidudorodó a fejtető széles vállak
Az elnyújtott fülcimpák a hercegi élet maradványai, amikor még különc ékszereket viselt. A fejtetőn lévő kidudorodás az usnisa, amely spiritualitást, bölcsességet és megvilágosodást fejez ki.
Arányok bélyegkép|balra|Óriás Amida Buddha Kamakura, Japán Buddha képe az 1. századtól kezdve jelent meg Észak-Indiai Gandhára és Mathura városokban. Gandhára művészetére hatással voltak az ókori görög művészetek, amelyből később kifejlődött a Grékó-buddhista művészet. Ebben Buddha alakja valósághű és méretarányos. Az egyik legbefolyásosabb buddhista művészet a Gupta Birodalom művészete volt, majd később az Amaravati stílus. Buddha megjelenítése Indiából terjedt el Ázsia többi részére. India, Srí Lanka, a indonéz Szailendra és a kambodzsai Khmer művészete is általában arányosan mutatja Buddhát. Azonban néha túlzottan soványnak ábrázolják, azokból az évekből, amikor Buddha aszkéta gyakorlatokat végzett. A japán buddharúpák gyakran elég négyszögletesek és merevek, míg az indiai és délkelet-ázsiai szobrok vékonyabbak.
Sok ember számára ismerősen hangzik a „boldog”- vagy „nevető buddha-szobor” kifejezés, amely valójában egy teljesen más történelmi személy ábrázolása. Pu-taj egy kínai buddhista szerzetes volt, akit Hoteinek is neveznek.
Testtartás, arckifejezés és műtárgyak Buddhát ábrázolják fekve, amely a legvégső eltávozására utal, a parinirvána előtt.
Előfordul, hogy Buddha különböző tárgyakat tart a kezében, vagy szimbolikus mudrá kézmozdulatot tesz.
Az öltözéke is egészen különböző lehet. Kínában és Japánban, ahol a szerzetesek és apácák részére nem helyes a felső karjukat fedetlenül hagyni, a buddharúpa hosszú ujjúban van, mint egy hagyományos szerzetes. Indiában gyakran félmeztelenül van ábrázolva.
Kapcsolódó szócikkek Bálvány Mudrá
Jegyzetek
Források
Nirmal C. Sinha, Buddharupa observation of the evolution of the Buddha image Bala Mudaly, Reflections inspired by the Buddha Rupa
Kategória:Buddhista művészet és kultúra