Eöttevényi Olivér (1918-ig eötevényi Nagy; Győr, 1871. március 20. – Budapest, 1945. április 27.) ügyvéd, jogi és politikai író.
Élete A nemesi származású eöttevényi Nagy család sarja. Édesapja, eöttevényi Nagy Endre (1823-1902) városi törvényszéki bíró, ügyvéd, édesanyja, Peregi Etelka volt. Középiskoláit a bencések győri főgimnáziumában és a pozsonyi ágostai evangélikus líceumban, jogi tanulmányait pedig az ottani jogakadémián és a Budapesti Egyetemen végezte, ahol 1895-ben jogi doktoratust nyert. Pozsonyban volt ügyvédi gyakorlaton, miközben Pozsony megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. Az ügyvédi vizsgálatot 1897 tavaszán letette s Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott. 1903-tól eperjesi, 1907-től kassai állami jogakadémiai tanár a közjog, politika, nemzetközi jog tanszéken. 1918. január 17.-én IV. Károly magyar király megengedte a névváltoztatását.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 383. oldal 1917-1918-ban Krassó-Szörény vármegye főispánja lett, majd 1919-től Budapesten élt, előbb mint nyugdíjas, majd 1922-től a Magyar Külügyi Társaság igazgatója lett. Számos külföldi előadást tartott a nemzetközi jog problémáiról. Neje Kvassay Anna (1878-1954) volt.
Művei Az általános választójogról. Pozsony. 1907 A választói jog problémái. Budapest. 1905-1911 A magyar közjog tankönyve. Kassa. 1910 Ausztria nemzetiségi politikája. Magyar Társadalomtudományi Szemle 3/6, 465-489. 1913 Az osztrák közjog tanítása. Magyar Társadalomtudományi Szemle 6/5, 364-375. 1913 Osztrák közjog. Budapest. 1914 Gazdasági jogismeret. Budapest. 1915 A háború a nemzetközi jog megvilágításában. Budapest. 1915 Ungarns völkerrechtliche Tätigkeit. Breslau. 1916 Háború és diplomácia. Budapest. 1925 Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Pécs. 1932 La constitution de la Hongrie. Budapest. (angol nyelven is) 1937 A közelkelet külpolitikája. Budapest. 1942 Ferenc Ferdinánd. Budapest. 1943 A császári ármádiától a nemzeti hadseregig. Budapest.
Jegyzetek
Források
További információk
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., . Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., . Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., . Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935. A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Vajay, Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus ac corpus : Obedientia Brandenburgensis : Repertorium Historicum Familiarum quibus Milites procedent. [Címvált. a gerincen: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987.]. [München], 1987.
Kategória:Győriek Kategória:Krassó-Szörény vármegye főispánjai Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar jogászok