Közhasznú szervezetté lehet minősíteni Magyarországon – a nyilvántartásba vétellel egy időben – olyan közhasznú tevékenységet végző szervezetet, amelyik ehhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és amelyiknek kimutatható társadalmi támogatottsága van. A korábbi kiemelkedően közhasznú jogállás 2011-ben megszűnt.
A formális magyarországi minősítés mellett informálisan közhasznú szervezetről beszélünk, ha a szervezet tevékenysége a közjót, közvetlenül vagy közvetve a tágabb közösség érdekeit szolgálja.
Törvényi szabályozás
A közhasznúvá nyilvánítás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza, felváltva ezzel többek között a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt.
A közhasznú jogállás feltételei
A minősíthető szervezetek köre
Közhasznúvá minősíthető közhasznú tevékenységet végző civil szervezet olyan egyéb szervezet, amely számára ezt törvény lehetővé teszi: nonprofit gazdasági társaság → közhasznú nonprofit gazdasági társaság alapítvány → közhasznú alapítvány közalapítvány → közhasznú közalapítvány köztestület, amennyiben a létrehozó törvény ezt megengedi
Megfelelő erőforrások
Megfelelő erőforrásokkal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív a személyi jellegű ráfordításai - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás egynegyedét
Kimutatható társadalmi támogatottság
Megfelelő társadalmi támogatottsággal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: a bevételek között az SzJA-felajánlások elérik a két százalékot – a bevételek között nem kell figyelembe venni a jogszabályban szabályozott módon kapott állami, és az EU strukturális alapjaiból vagy kohéziós alapjából kapott támogatást a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően
A létesítő okiratra vonatkozó előírások A közhasznúság megszerzéséhez további feltétel még, hogy a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell az alábbiakat2011. évi CLXXV. törvény 34. § Milyen közhasznú tevékenységet folytat, ezeket milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő, továbbá ha tagsággal rendelkezik, tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A vezető tisztségviselőre vonatkozó előírás Vezető tisztségviselőre is találunk feltételt:2011 . évi CLXXV. törvény 39. § az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnek volt legalább egy évig a vezető tisztségviselője, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki amellyel szemben jelentős összegű adóhiányt tártak fel amelynél üzletlezárást, vagy azt helyettesítő bírságot szabtak ki amelynek adószámát felfüggesztették vagy törölték ezen közhasznú szervezetnek a megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetnek a vezető tisztségviselője. Erről nyilatkozni kell a közhasznúság kérelmezésekor. Nonprofit Blog
Jegyzetek
Források
További információk