Palesztina területéről eddig öt helyszín került fel a világörökségi listára, tizenkét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Az országban uralkodó zavaros politikai helyzet miatt Palesztina mindhárom helyszíne felkerült a Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, majd a Betlehem, Jézus szülőhelye: a Születés Temploma és a zarándokút helyszínt az UNESCO Világörökség Bizottsága 43. ülésszakán (2019. június 30. – július 10.) törölték a listáról. (whc.unesco.org, 2019-07-02) 2024-ben, a bizottság 46. ülésszakán a Szent Hilárion-kolostor egyidejűleg került fel a világörökségi helyszínek és a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

250px Betlehem, Jézus szülőhelye: a Születés Temploma és a zarándokút 2012 A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján volt: 2012 – 2019 Kulturális (IV)(VI) Védett terület: 2,98 ha, puffer zóna: 23,45 ha, hivatkozás: 1433 A helyszín Jeruzsálemtől tíz kilométerre helyezkedik el, az itt látható barlang fölé emelt templom a keresztény hagyomány szerint Jézus szülőhelyét jelöli. Az jelenleg látható épület a második ezen a helyen. Az elsőt 339-ben fejezték be, ez egy bazilika szerkezetű épület volt, nyolcszögletű keleti vége körülvette a barlangot. Ebből csak töredékek maradtak meg főleg a föld alatt. Az építmény a 6. század közepén egy tűzvészben súlyosan károsodott, ezután építették Jusztiniánusz bizánci császár utasítására nagyrészt ugyanarra a helyre a ma is álló templomot. A korai középkortól kezdve egyházi épületeket, főleg kolostorokat emeltek köréje, így egy bonyolult épületkomplexum része lett. Az épület jelenleg a Római katolikus egyház, az Örmény apostoli ortodox egyház, Görög ortodox egyház együttes felügyelete alatt áll. Az elmúlt 1700 évben Betlehem és a templom fontos zarándokút volt és napjainkban is sok hívő keresi fel. A zarándokút hagyományosan a város Dávid király-kútnál fekvő bejáratát köti össze a templommal, majd a Csillag úton folytatódik tovább a Damaszkuszi kapun keresztül. 250px Battir kultúrtáj 2014 A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 2014 Kulturális (IV)(V) Védett terület: 348,83 ha, puffer zóna: 623,88 ha, hivatkozás: 1492A Battir kultúrtáj Jeruzsálemtől néhány kilométerre délnyugati irányban helyezkedik el Náblusz és Hebron között. Megművelt völgyek, úgynevezett widianok együtteséből áll. A völgyekben a termőterület maximális kihasználása érdekében kőfalakkal megtámasztott teraszokat alakítottak ki. A teraszok egy részét öntözik, ezeken zöldséget és gyümölcsöket termesztenek, az öntözetlenül hagyott részekre szőlőt és olajfákat ültettek. A helyszínen a teraszos földművelést fejlett öntözőrendszer tette lehetővé, amelyet nem a csapadék, hanem föld alól előtörő vízforrások táplálnak. Az öntözőrendszerbe kerülő vizet a hagyományoknak megfelelően osztják szét a közeli Battir település lakosai között. A helyszín Palesztina kérésére került fel a listára, ezzel egy időben a veszélyeztetett helyszínek listájára is, hogy a zavaros politikai viszonyok miatt károsodott területet megkíméljék a további rombolástól. 250px Hebron óvárosa 2017 A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 2017 Kulturális (II)(IV)(VI) Védett terület: 20,6 ha, puffer zóna: 152,2 ha, hivatkozás: 1565Hebron Ciszjordánia legnagyobb városa, a korábban Palesztínából, Jordániából, Egyiptomból és Arab-félszigetről induló karavánok egyik fontos találkozási pontjánál fekszik. A település legfontosabb műemléke a Pátriárkák barlangja amelyet az i. sz. 1. században emeltek Ábrahám pátriárka és családja sírja fölé. A hely később három világvallás, a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám zarándokhelyévé vált. A város képét a 13. század közepe és a 16. század eleje között a helyi mészkőből emelt épületek határozták meg. 1517-től egészen 1917-ig oszmán fennhatóság alatt állt, ezalatt újabb városrészekkel bővült és a központban számos épületet újabb emeletekkel egészítettek ki. Ennek ellenére az óváros megőrizte korábbi, mameluk építészetre jellemző vonásait, a városrészek közötti hierarchiával, a különböző vallású, származású lakosok, valamint az egyforma tevékenységet űzők elkülönült városrészeivel. 250px Jerikó 2023 Kulturális (III)(IV) Védett terület: 5,93 ha, puffer zóna: 22,53 ha, hivatkozás: 1687 A Holt-tengertől tíz kilométerre északnyugatra a Jordán-völgyben található Jerikó régészeti lelőhelye egy ovális alakú tell (földhalom), ahol számos rétegben tárták fel több ezer évnyi emberi tevékenység emlékeit. A 250 méterrel a tengerszint alatt elterülő Jerikó a világ legmélyebben fekvő ősi települése. A lelőhely körülbelül huszonegy méterrel emelkedik környezete fölé területe 5,93 hektár. A helyszínhez tartozik a szomszédos Ain es-Sultan forrás is. Összesen 29 település réteget különítettek el, az oázis termékeny talajának és a közeli forrásnak köszönhetően a hely már az i. e. 9-8. évezredben lakott volt. Az akkori jelentős település maradványai közé tartozik egy városfal árokkal és egy monumentális torony. A helyszínen talált koponyák és szobrok az itt élő neolitikus népesség kultikus szokásairól tanúskodnak, a kora bronzkori régészeti anyag pedig a várostervezés jeleit mutatja. A középső bronzkorra datálható leletei egy nagy kánaáni városállamhoz maradványai amelynek népessége egy összetett társadalmat alkotott. 250px Szent Hilárión-kolostor 2024 Kulturális (II)(III)(IV) Védett terület: 1,32 ha, puffer zóna: 7,32 ha, hivatkozás: 1749A Nuiserat település homokdűnéin fekvő, romokban álló Szent Hilárión-kolostor (Tell Umm el-'Amr) alapítása a 4. századra datálható, így ez volt a Közel-Kelet egyik legrégebbi kolostora. A Szent Hilárión által alapított helyszínen kezdetben csak magányos remeték éltek, később egy cönobita (kora középkori keresztény szerzetes-remeték) közösséggé fejlődött. Az első szerzetesi közösség volt a Szentföldön, így a térségben megalakuló hasonló jellegű közösségek kiindulópontjává vált. A kolostor stratégiailag fontos helyen, az Ázsiát Afrikával összekötő kereskedelmi útvonalak egyik csomópontjában feküdt ami segítette a kommunikációt és a kulturális kapcsolatok kialakítását is. Ennek a kiváló elhelyezkedésnek köszönhetően a vallási, kulturális és gazdasági kapcsolatok egyik fontos szereplőjévé fejlődött és a bizánci korban nagy hatással volt a sivatagi kolostori központok felvirágzására. Elhelyezkedésük

Javasolt helyszínek NévKépTípusKritériumÉvLink Hisám palotája 150px Kulturális I, II2020 Eshria’a keresztelőhely 150px Kulturális III, IV, VI 2015 A Natúf-völgy és a Subka-barlang 150px Kulturális II, III, IV 2012 Trón települések 150px Kulturális III, IV 2013 Garizim-hegy és a szamaritánusok 150px Kulturális III, VI 2012 Kumrán, Holt-tengeri tekercsek barlangjai és kolostora 150px Kulturális III, IV, VI 2012 El-Barija kolostorokkal 150px Kulturális I, II, III2012 Náblusz óvárosa és környéke 150px Kulturális II, IV 2012 Sebastia 150px Kulturális II, IV 2012 Anthedon kikötője 150px Kulturális II, IV 2012 Umm El-Rihan erdő 150px Természeti X 2012 A Vádi Gáza tengerparti vizenyős területe 150px Természeti X 2012

Jegyzetek

Források Palesztina az UNESCO világörökség oldalán Palesztina javaslati listája az UNESCO honlapján

Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint