Steven Spielberg (Cincinnati, Ohio, 1946. december 18. –) háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, a Brit Birodalom rendjének lovagja, a legsikeresebb filmrendezők egyike.
Az elmúlt években erős érzelmi töltetű témákat érintett filmjeiben, mint a holokauszt borzalmai a Schindler listájában, a rabszolgaság az Amistadban, a háborús viszontagságok a Ryan közlegény megmentésében és a terrorizmus a Münchenben. Nem korhatáros filmjeinek egyik gyakran visszatérő témája az a gyermeki, néha talán naiv hit és rácsodálkozás, ami megjelenik például a Harmadik típusú találkozások, az E. T., a Hook és az A. I. – Mesterséges értelem című filmjeiben.
Élete Amerikai zsidó családban született Cincinnatiban, 1946-ban. Apai nagyszülei az 1900-as évek első évtizede derekán vándoroltak be Amerikába az Orosz Birodalomból, mai Ukrajna területéről. Anyja, Leah Posner (második házassága után Leah Adler) (1920. január 12. – 2017. február 21.), restaurátor és koncertzongorista volt.Meghalt Steven Spielberg anyja, Leah Adler Apja, Arnold Spielberg (1917–2020) villamosmérnök volt, aki számítógépek fejlesztésével is foglalkozott. 13 évesen a szüleitől kapott Super 8-as kamerával elkészítette első kisjátékfilmjét, The Last Gun címmel (1959). Spielberg 1965-ben beiratkozott a Long Beach-i Kaliforniai Állami Egyetem rendezői szakára. Három évvel később abbahagyta tanulmányait.
1968-ban Amblin című kisjátékfilmje következett, amiről 1984-ben saját filmgyártó cégét is elnevezte. A filmet még abban az évben be is mutatták az Atlantai Filmfesztiválon. Egy, a rendező által is mesélt, legenda szerint fiatalkorában Spielberg úgy lett filmes, hogy nap mint nap megjelent a Universal Pictures stúdió bejáratánál öltönyben, egy üres diplomatatáskával a kezében, és besétált a kapun, mintha ott dolgozna. Hónapokon keresztül minden nap bement reggel, és este távozott; senkinek sem tűnt fel, hogy mit keres a falakon belül egy fiatal fiú. Leült egy üres íróasztalhoz, és úgy csinált, mintha dolgozna, sőt állítólag még egy üres irodát is kisajátított magának. Egy szép napon aztán megbízták asszisztensi munkával, és 22 évesen már televíziós rendezőként debütált. A történet azonban Spielberg életrajzírói szerint egy feltupírozott romantikus mese: Spielberg 16 éves korában járt először a Universal stúdiójában, miután apja egy ismerőse elintézte neki, hogy fogadja egy ottani alkalmazott, Chuck Silvers. A filmgyári sétát követően Silvers és Spielberg kapcsolatban maradtak, és a következő évben a későbbi rendező visszatért a Universalhoz, ahol fizetetlen asszisztensi munkát kapott. Elfoglalt irodáról, továbbá arról, hogy a belopózó Spielbergről odabent senki nem tudott volna, szó sem volt.Spielberg kiszínezett fiatalkori filmes kalandjai - http://www.urbanlegends.hu/2013/03/spielberg-kiszinezett-fiatalkori-filmes-kalandjai/ 1969 és 1973 között a Columbo, és még számos sorozat epizódjait rendezte. A hetvenes években a sci-fi és a horror műfajához fordult. Első játékfilm hosszúságú tévéfilmje a Párbaj volt, amelyet 1971-ben mutattak be. 1974-ben a Sugarlandi hajtóvadászattal óriási sikert aratott. 1977-ben elkészítette a Harmadik típusú találkozásokat a magyar származású Zsigmond Vilmos operatőr közreműködésével.
Spielberg legtöbb filmje óriási pénzügyi bevételeket produkált. A pár tízmillió dollárral készült mozifilmek számos esetben 400 millió dolláros rekordokat értek el. Spielberg vezette be Hollywoodban először, hogy a rendezői a gázsija mellett részesedést kért filmjei után a bevételből. Filmjeinek gyakran a saját producere is volt. Közreműködött más rendezők filmjeiben is, legtöbb esetben a Universal forgalmazásában. 1993-ban a Schindler listája megszerezte számára a régóta vágyott Oscar-díjat is a legjobb rendezésért. A DreamWorks filmgyártó és filmforgalmazó céget 1994-ben alapította. 2001-ben újra beiratkozott a Kaliforniai Állami Egyetem levelező tagozatára, így az órákat nem látogatta, de dolgozatokat írt, gyakorlati munkákat adott le, konzultált professzoraival, s végül egy év alatt összegyűjtötte a megfelelő számú kreditet. 37 évvel beiratkozása után átvehette rendezői diplomáját.
1970-es évek: Spielberg a mozi felé fordul Sugarlandi hajtóvadászat (1974)
Spielberg első egész estét betöltő mozifilmje egy fiatal házaspár igaz történetén alapul. Az 1969-ben, Texasban játszódó filmben Lou Jean Poplin úgy dönt, örökbeadás helyett megtartja gyermekét. Felesége megszökteti börtönbüntetését töltő férjét, s együtt indulnak gyermeküket visszaszerezni. Texas állam rendőrsége a nyomukba ered, az ádáz, kitartó hajsza egész Texason át folyik.
Bár a kritikusok megelégedéssel fogadták, a Sugarlandi hajtóvadászatnak a mozipénztáraknál nem volt átütő sikere. A filmmel Spielberg mindenesetre bizonyított, így producerei, Richard Zanuck és David Brown ezután ambiciózusabb rendezési feladatokkal bízták meg a fiatal rendezőt.
A cápa (1975)
A cápa című horrorfilm Peter Benchley regényéből íródott. Címszereplője egy gyilkos cápa, a New England-i partok réme. Az óriás fehér cápa a sötét vizekben ólálkodik, arra várva hogy a fürdőzők betegyék a lábukat a tengerbe, hogy aztán könyörtelenül cafatokra téphesse és felfalhassa őket.
A cápa három Oscar-díjat nyert: a legjobb vágásért, a legjobb eredeti filmzenéért, és a legjobb hangfelvételért. A bevétel több mint 100 millió dollár volt, csak egyedül Amerikában. Jelölték Oscarra legjobb filmnek is, de ezt nem nyerte meg. Ez volt az első film a három közül, amelyben Spielberg Richard Dreyfuss színésszel dolgozott.
Spielberg máig úgy tartja, hogy A cápa rendezése állította őt a legnagyobb próbatétel elé. Visszautasította a folytatások rendezését, és frissen szerzett befolyását arra használta, hogy személyesebb témák felé forduljon.
Harmadik típusú találkozások (1977)
Miután visszautasította a Cápa 2 és a Superman rendezését, Spielberg és Richard Dreyfuss újra összejöttek, hogy ketten valóra váltsák Spielberg egy fiatal kora óta dédelgetett, ufókról szóló alkotását. A filmnek (1977), a Harmadik típusú találkozások címet adták, amely azóta kultuszfilmmé nőtte ki magát a sci-fi rajongók között.
Nemcsak a mozipénztáraknál volt nagy sikere a Harmadik típusú találkozásoknak, de meghozta Spielberg számára az első jelölést a rendezői Oscarra is. A filmet hat másik kategóriában is jelölték, végül két Oscart kapott, a legjobb operatőr (Zsigmond Vilmos) és a legjobb hanghatások (hangvágás) különdíját (Frank E. Warner).
Meztelenek és bolondok (1979)
Spielberg növekvő hírneve, és filmjeinek kereskedelmi sikere miatt egyre inkább a bírálatok célpontjává vált. Így járt következő filmjével, a Meztelenek és bolondokkal (angol címe: 1941) is. A magas költségvetésű háborús vígjáték Los Angelesben, napokkal a Pearl Harbor elleni második világháborús támadás után játszódik a Saturday Night Live két sztárjával, Dan Aykroyddal és John Belushival.
A túlpörgetett vígjáték az anyagi sikertelenség mellett megsemmisítő kritikai minősítéseket is kapott. Annak ellenére, hogy túllépte a költségvetését, és a 118 perces moziváltozat kissé túl hosszúra nyúlt, a film végül szerény profitot ért el, ám televíziós műsorként megtalálta közönségét is. A csorba gyors kiköszörülése érdekében, Spielberg George Lucasszal áll össze egy akció-kalandfilm erejéig.
A Meztelenek és bolondok csaknem két és fél órás változatát kábeltelevíziós hálózatokon játszották, és később kiadták lézerlemezen és DVD-n is. Spielberg csillagának emelkedésével szinte kultuszfilm lett belőle.
1980-as évek: Spielberg meghódítja Hollywoodot Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
A 80-as évek elején Spielberg még mindig nem alkotta meg sokak szerinti főművét. 1981-ben megkereste barátját, George Lucast, hogy elkészítsék Az elveszett frigyláda fosztogatóit, amelyet mintegy tisztelgésnek szántak Hollywood aranykorának akciófilm-sorozatai előtt. A fiatal és lendületes Indiana Jones főszerepét Harrison Ford játszotta, az a színész, aki előzőleg Lucas Star Wars filmjeinek hőse volt. A Frigyládát máig is fontos mérföldkőnek tartják az akciófilmek történetében – 1981 legnagyobb kasszasikereként könyvelték el. Számos Oscar-jelölést kapott, köztük a legjobb rendező és a legjobb film jelöléseket; mindkét kategória Spielberg második jelölése volt.
E. T., a földönkívüli (1982)
Egy évvel később, Spielberg visszanyúlt az idegen látogatók motívumához az E. T., a földönkívüli c. filmjében, amely egy fiúról szól, aki összebarátkozik egy idegen égitestről jött lénnyel (aki megpróbál hazajutni a bolygójára). Az E.T. fényes siker lett, hosszú időn keresztül tartotta első helyét a legnagyobb bevételű filmek között. Számos Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjaira is. Spielberg munkái között ezt tartja személyes kedvencének.
Az E.T. eredetileg egy sci-fi horror/thrillernek indult, Night Skies címen. Ez adta az alapötletét a Poltergeist c. filmnek (később sorozatnak), amelynek Spielberg társ-írója és koproducere volt (a stábból néhányan azt állítják, rendezője is), és egy héttel az E.T. előtt jelent meg.
Az E.T.-ből Atari platformra videójáték készült, amelyet azóta is a videójátékok legrosszabbjai között tartanak számon. Gyenge játékélményt nyújtott, rossz minőségű volt a grafikája és alacsony példányszámban kelt el, így hozzájárult a videójáték-piac 1983-as összeomlásához.
Indiana Jones és a végzet temploma (1984)
Mintha Spielbergnek nem jutott volna ki eléggé a sikerből, George Lucas emlékeztette őt baráti megállapodásukra, hogy további Indiana Jones-filmeket fognak forgatni. Indiana új szerelmét Kate Capshaw játszotta, akit később Spielberg feleségül vett.
Előre megjósolható módon a legújabb Indiana Jones kasszasiker lett, bár a kritikák ezúttal nem kímélték annyira, mint elődjét. Bírálták, hogy kevésbé energikus, hogy tájékozatlanul és durva hibákkal ábrázolja az indiai kultúrát. Részben a film erőszakossága és véres, illetve gusztustalan jelenetei vezettek ahhoz, hogy az MPAA létrehozza a PG-13 (kb. „13 év alattiaknak csak szülői felügyelettel”) kategóriát.
Bíborszín (1985)
1985-ben Spielberg leforgatta Alice Walker Pulitzer-díjas regényének adaptációját, a Bíborszínt. A kritikusok kétkedve várták, vajon nem haladja-e meg Spielberg képességeit ez a komoly anyag, hiszen munkáit addig inkább a könnyűsúlyú szórakoztatás műfajába sorolták. És valóban, Spielberg a mélyvízbe került az elnyomott afroamerikai nők (Whoopi Goldberg és Oprah Winfrey) 20. század eleji történetének bemutatásával, amelyben Danny Glover játszotta az erőszakos férjet.
A film nagy sikert aratott, a kritikusok ünnepelték Spielberg sikeres betörését a dráma műfajába. Roger Ebert, a híres filmkritikus „Nagy filmek” archívumába is bekerült. 11 Oscar-díjra jelölték, beleértve Whoopi Goldberg és Oprah Winfrey jelölését, de a film egyetlen nevezést sem tudott díjra váltani. Azonban – és ez az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia történetének legkirívóbb igazságtalanságai közé fog bevonulni – a film számos jelölése ellenére magát Spielberget nem jelölték a legjobb rendező díjára.
A nap birodalma (1987) Az 1987-es év volt a kínai gazdaság fellendülésének kezdete, és ahogy Kína nyitni kezdett a világ többi része felé, Spielberg ezt kihasználva az 1930-as évek óta első amerikaiként sikerült Sanghajban forgatnia. A film J. G. Ballard azonos című önéletrajzi regényének, A nap birodalmának feldolgozása. A történetben Jim (Christian Bale) egy angol kisfiú, akit elválasztanak szüleitől Sanghaj 1938-as japán inváziója során, és egyedül kell helytállnia a háború végéig. A 13 éves Christian Bale teljesítményét a mai napig az egyik legkiválóbb gyermekszínészi alakításként tartják számon.