A Sok hűhó semmiért (eredeti cím: Much Ado about Nothing) William Shakespeare egyik érett, városi, romantikus komédiája, amely Messinában játszódik, és két párnak, Heronak és Claudionak, valamint Beatricenek és Benedeknek a szerelmi történeteit jeleníti meg. A mű valószínűleg 1598 és 1600 között keletkezett.
Szöveg keletkezése és ideje bélyegkép|263px|A kvartó címlapja – 1600. A Sok hűhó semmiértre először 1600. augusztus 4-én történt utalás a Stationers' Register-benWilliam Shakespeare, Alexander Dyce: The comedy of errors. Much ado about nothing. Love's labour's lost. A midsummer night's dream. The merchant of Venice (72. oldal) - 1868. (online: Google Könyv) (a londoni könyvkiadások jegyzékében), majd 19 nappal később, augusztus 23-án a IV. Henrik második részével együtt, mint „MR Shakespere” műveire. Ugyanakkor Francis Meres, a Palladis Tamia című angol irodalomtörténetiFerenczi Zoltán: A Bacon-Shakespeare-kérdésről (484. oldal), Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Kiadványai 8. kötet 6. szám - 1891. könyvében – amely katalógusát adja Shakespeare addig megírt műveinek – 1598-ban, e műre még nem utalt. Persze, bár valószínűsíthető, hogy így történt, az, hogy nem szerepelt benne, nem szükségszerűen jelenti, hogy addigra ne születhetett volna meg. Ezek alapján mondható ki, hogy a mű körülbelül 1598. és 1600. között keletkezhetett. Tovább árnyalja a képet, hogy a kvartó kiadásban Lasponya (Dogberry) szerepében utaltak Will Kempre, miszerint tehát valószínűsíthető, hogy ő játszotta ezt a szerepet. Will Kemp azonban 1599-ben elhagyta a Lordkamarás Emberei színtársulatot, ami arra enged következtetni, hogy a mű 1599 előtt keletkezett.
A Sok hűhó semmiért először tehát 1600-ban jelent meg kvartó kiadásban, amely szöveg a szerzői szerkesztetlen kéziraton alapul még akkor is, ha a kvartó kiadás címoldala azt sejteti, hogy a könyvkiadó és a szedő színházi súgópéldányt használtak a könyv elkészítéséhez. Az ugyanis azzal reklámozza a művet, hogy azt számos alkalommal játszották: „sundrie times publikely acted”. Második alkalommal a híres Első fólió kiadásban, azaz az első gyűjteményes kötetben jelent meg 1623-ban. Ez a szöveg a kvartó kiadáson alapul, néhány helyen apróbb módosításokkal, öt felvonásba rendezve a szöveget.
A mű forrásai
A mű esetében két forrást szokás említeni, melyek – jelentősen átalakítva – hátteréül szolgálhattak. Elsőként Ariosto: Orlando Furioso című eposz-lovagregényének ötödik éneke – amely teljes terjedelmében angolul Sir John Harrington fordításában jelent meg Orlando Furioso in English Heroical Verse címmelFolger Shakespeare Library Orlando furioso, English (borító, kép) 1591-ben. A másik lehetséges forrásszöveg Matteo Bandello Novelliere (1554.) című novelláskötete, melynek 22. novellájábólPaul F. Weinhold: “’A Merry War’: Shakespeare’s Revision of Bandello” (43. oldal) - 2007. merítette a legtöbbet (A karakterek közül Fenicia és Timbreo Shakespearenél Hero és Claudio, Piero király - Don Pedro, Girondo - Don Juan illetve Benedek is, Belfiore - Beatrice; és az egyetlen szereplő, akinek a neve ugyan az marad: Leonato – ám mindannyiuknak új személyiséget farag és számos szereplővel ki is egészíti a történetetTullo Massarani: Storia e fisiologia dell'arte di ridere Shakespeare e la novellistica italiana Capitolo XXV. - La Commedia sostenuta (235. oldal) - 1900.). A források számos angol utánérzést megértek, nem lehet biztosan megállapítani, hogy Shakespeare mennyit és hogyan használt belőlük. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezek csupán a komédia egyik cselekményének, Hero és Claudio szerelmi történetének szolgálhattak alapul. A másik cselekményszál, Beatrice és Benedek története Shakespeare saját találmánya.
A dráma szereplői Eredeti név Arany László Mészöly Dezső Puskás TamásCentrál Színház Archívum Sok hűhó semmiért (színlap) Leírás Don Pedro Péter Don Pedro Don Pedro Aragónia hercege Don John János Don Juan Don Juan a herceg fattyú öccse Claudio Claudio Claudio Claudio ifjú firenzei gróf Benedick Bencze Benedetto Benedek padovai nemes ifjú Leonato Leonato Leonato Leonato Messina kormányzója, Hero apja Antonio Antonio Antonio Antonio Leonato bátyja, öreg ember Balthasar Boldizsár Baltazár - énekes Don Pedro szolgálatában Borachio Borachio Boracchio Boracchio Don Juan embere Conrade Konrád Conrado Konrád Don Juan embere Friar Francis Ferencz Ferenc barát pap pap Dogberry Galagonya (őr) Lasponya (polgárőr) Lasponya őr Verges Bunkós (biztos) Furkó (kisbíró) Furkó (szomszéd) őr A Sexton jegyző jegyző jegyző a törvényszéken Borachio tárgyalásán Hero Héro Hero Hero Leonato leánya Beatrice Beátrisz Beatrice Beatrice Leonato unokahúga Margaret Margit Margaréta Margit Hero kísérő hölgye Ursula Ursula Ursula Ursula Hero kísérő hölgye Innogen - - - egy szellem, Leonato felesége a korai kiadásokbanP. Müller Péter: (A) Hamlet alak/változásai az angol kritikában (tanulmány), Jelenkor online 45. évfolyam 6. szám (665. oldal) - 2002. Továbbá: muzsikusok, őrök, szolgák Mészöly Dezső fordításában: Antonio fia, követ, első, második őr
A mű cselekménye
Első felvonás bélyegkép|bal|Frank HowardSok hűhó semmiért illusztráló metszeteMegjelent: 1833 Első jelenet Don Pedro megérkezik a seregével Messinába egy győztes háborúból. Don Pedro seregében találjuk Don Juant, a fattyú testvért, Claudiot és Benedeket is. Claudio azonnal szerelmes lesz Messina kormányzójának lányába, Heróba. Don Pedro megígéri, hogy megkéri számára a lány kezét, Benedek pedig kegyetlen-vicces párbeszédbe elegyedik Beatricével.
Második jelenet Leonato testvére, Antonio elmondja Leonatónak, hogy mit hallott egy szolgájától. A szolga beszámolója szerint Claudio bevallotta Don Pedrónak, hogy szerelmes Heróba, és feleségül szeretné venni.
Harmadik jelenet Don Juan beismeri, hogy gazember, és másoknak rosszat tenni számára élvezet. Amint meghallja, hogy Don Pedro Claudio számára kéri meg Hero kezét, rögtön cselt eszel ki.
Második felvonás
Első jelenet
Don Pedro az álarcosbálon megkéri Hero kezét, Benedek és Betarice álarcban sértegetik egymást. Don Juan Claudiónak azt hazudja, hogy Don Pedro saját magának kérte meg Hero kezét, amitől az ifjú nagyon elkeseredik. Don Pedro az ifjú kérdésére megnyugtatja, hogy természetesen nem magának kérte meg Hero kezét, hanem Claudiónak. Claudio megnyugszik és boldog lesz. Benedek beismeri, hogy nagyon fáj neki, ahogy Beatrice sértegeti őt. Miután elmegy Don Pedro beavatja Leonatót a tervébe, hogy megtréfálja Benedeket és Beatricét, és összeboronálja őket.
Második jelenet
Borachio megosztja tervét urával, Don Juannal, miképp lehetne tönkretenni Hero és Claudio szerelmét és házasságát. Borachio és Margaréta elhatározzák, hogy majd úgy tesznek, mintha Margaréta Hero lenne, és így fognak szerelmeskedni, és úgy gondolják, Claudio ezt látva biztosan nem veszi feleségül Herót. Don Juannak természetesen nagyon megtetszik a terv.
Harmadik jelenet
Benedek a kertben sétál, amikor meglátja Don Pedrót és Claudiót közeledni. Gyorsan elbújik, és kihallgatja őket. Don Pedróék arról beszélnek, hogy mennyire sajnálják szegény Beatricét, aki nagyon szerelmes Benedekbe, pedig ő folyamatosan szapulja. Benedek ezek után úgy dönt, feleségül veszi Beatricét.
Harmadik felvonás
Első jelenet
Hero és Margaréta arról beszélgetnek, amikor Beatrice kihallgatja őket, hogy Benedek mennyire szerelmes belé. Beatrice erre úgy dönt, hogy feleségül megy Benedekhez.
Második jelenet
Don Pedro és Claudio ugratják Benedeket, hogy teljesen úgy néz ki, mint akit a szerelem szenvedélye gyötör. Majd Don Juan elárulja Claudiónak és Don Pedrónak, hogy Hero hűtlen, és be is tudja ezt bizonyítani.
Harmadik jelenet
Lasponya és Furkó nagy, komikus jelenete, ahogy összehívják az őröket. Ezután véletlenül kihallgatják Borachiót, aki éppen a csellel dicsekszik, amivel tönkretették Hero jó hírét. Lasponya ráébred, hogy ez bűntény, és letartóztatja a csirkefogókat.
Negyedik jelenet
Margaréta és Hero azzal ugratják Beatricét, hogy teljesen úgy néz ki, mint aki szerelemtől epedezik.
Ötödik jelenet
Leonato nem bírja végighallgatni Lasponya bő lére eresztett, fontoskodó beszámolóját a gaztettről. Azt javasolja Lasponyának, hogy hallgassa ki a gyanúsítottakat, és készítsen feljegyzéseket, amit majd alkalomadtán elolvas.
Negyedik felvonás
Első jelenet Az esküvőn Claudio visszautasítja megalázó módon Herót. Leonato is hisz Claudiónak, és rendkívül dühös a lányára. Ferenc barát azonban tudja, hogy Claudio téved, ezért cselt eszel ki. Az ájult Heróról elterjesztik, hogy meghalt, amíg az ügy tisztázódik. Leonato immár megnyugodva elfogadja a tervet. A jelenet végén Beatrice és Benedek kettesben maradnak, és szerelmet vallanak egymásnak.
Második jelenet A rendkívül komikus kihallgatási jelenet során az igazságra fény derül, és megtudjuk, hogy Don Juan elszökött Messinából. A foglyokat Leonatóhoz viszik.
Ötödik felvonás
Első jelenet Benedek párbajra hívja Claudiót. Leonatóhoz megérkeznek a foglyok, akik bevallják az igazságot. Leonato Claudióhoz siet, elmondja az igazságot. Claudio nagyon elszomorodik hiszékenysége miatt, és megígéri, bármit megtesz bűnének jóvátételéül, amit csak Leonato kíván. Leonato azt parancsolja, hogy nyilvánosan gyászolja meg Herót, valamint hogy vegye feleségül Hero unokatestvérét. Claudio természetesen beleegyezik az alkuba.
Második jelenet
Benedek megmondja Beatricének, hogy párbajra hívta Claudiót. Humorosan incselkednek egymással, majd Ursula elárulja nekik, hogy Don Juan aljassága kiderült.
Harmadik jelenet
Claudio nyilvánosan meggyászolja Herót Leonato családjának kriptájánál, Balthasar énekel. A későbbiekben Don Pedro elindul Claudióval az utóbbi esküvőjére.
Negyedik jelenet
Benedek engedélyt kap Leonatótól, hogy feleségül vegye Beatricét. Claudio felkészül, hogy feleségül vegye a lefátyolozott leányt, akiről kiderül, hogy Hero. Benedek és Beatrice közben visszatérnek a vicces, ugrató jellegű beszédmódhoz, amelyből kiderül játékosan, hogy nem is szerelmesek egymásba, de ha már itt vannak, hát megkötik a házasságot. A kettős esküvőre készülődnek, amikor megérkezik a hír, hogy Don Juant elfogták. Benedek megígéri, hogy majd kitalál neki valami megfelelő büntetést, ám egyelőre inkább élvezi az életet. A komédia össztánccal ér véget.
A Sok hűhó semmiért témái
A mű címében a "semmi" szó angol megfelelője ("nothing") többértelmű. Jelentései közül az egyik az "észrevevés"re utal, ugyanis a kora modern angol nyelvben a "nothing" szót hasonlóan ejtették ki a "noting" szóhoz. Ez alapján a művet lehet úgy is olvasni, mint az észrevevés komédiáját, hiszen a mű tele van kihallgatásokkal, hallomáson alapuló félreértésekkel, hazugságokkal és hiszékenységgel.
A Sok hűhó semmiért a magyar színházakban
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet digitális adattára szerint a Sok hűhó semmiért 1876. óta 2007-ig 39 különböző rendezést ért meg.
Az első bemutatóra 1876. augusztus 18-án, Budapesten a Nemzeti Színházban, Arany László fordításában került sor. Ugyanebben a fordításban 1890-ben, 1903-ban, 1912-ben, 1923-ban ugyanitt, majd 1926-ban a Nemzeti Színház Paulay Ede utcai ideiglenes Kamaraszínházában, aztán 1927-ben, 1931-ben és 1940-ben –amikor is Major Tamás rendezte meg – ismét a Nemzeti Színházban játszották.