Körmendi Zoltán, született: Frim Zoltán (Budapest, 1898. június 10. – Gunskirchen, 1944A lexikon és a PIM 1944-es adata tévedés lehet, hiszen a tábort 1945 tavaszán nyitották meg.) költő, író, publicista.
Élete Budapesten született Frim Gyula (1860–1940) déli vasúti hivatalnok és Schöntag Franciska fiaként. Apai nagyszülei Frim Ferenc tímár és Kohn Róza, anyai nagyszülei Schöntag Salamon szállító-és bérkocsi tulajdonos és Frankel Rozália voltak. Beiratkozott az egyetem jogi karára, de azt nem végezhette el. A Tanácsköztársaság eseményeiben a közoktatási népbiztosság munkatársaként, majd fegyverrel is részt vett. Ezért utóbb letartóztatták és kitiltották az ország egyetemeiről. Hivatalnok lett, közben verseket, szépprózát, szociográfiát írt és szerepet vállalt a munkásmozgalomban, többek között az illegális Vörös Segély tevékenységében.
1919-ben Budapesten házasságot kötött Weisz Salamon Zsigmond és Lőwy Zelma lányával, Juliannával. Első felesége 1921-ben Budapesten elhunyt. 1925. március 25-én házasságot kötött Fenyő József és Scheiber Gizella lányával, Borbálával.
Az 1930-as években – egy szociográfiai írása tanúsága szerint – „Több mint tizenötezer családlátogatást végzett és legalább háromezer család életébe kapcsolódott. (Budapesti ínségesek és deklasszáltak életébe.)”Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya Szép Szó, 1937. Forrása: EPA, Budapesti Negyed 10. (2002/1-2) Írásai megjelentek a 100%, a Népszava, a Válasz, a Szép Szó című baloldali orgánumokban, valamint a vajdasági Kalangya című folyóiratban.
1943-ban behívták munkaszolgálatra, majd sorstársaival együtt az 1945 áprilisában megnyitott gunskircheni koncentrációs táborba került. Oda általában Mauthausenből vagy közvetlenül a határon kialakított német kényszermunkatáborokból vitték, illetve hajtották gyalogmenetben a foglyokat. Körmendi Zoltán a gunskircheni táborban vagy – Szita Szabolcs könyve szerint – a közeli Hörsching hadikórházában halt meg, a tábor felszabadítása (1945. május 4–5.) után.
Életében három könyve jelent meg: egy verseskötete és egy novelláskötete, valamint egy ifjúsági regény fordítása jelent meg. 1933-ban írt Most már mindent megbocsátok Máriának című regénye csak 1963-ban, összegyűjtött műveinek kiadásában látott napvilágot.
Munkái Tükörcserepek (novellák, Budapest, 1934) Regény helyett (versek, Budapest, 1936) Tirili útja a világ körül (Fritz Rosenfeld ifjúsági regényének fordítása, Budapest, 1933)Friedrich Feld Tirilin reist um die Welt című könyve (Leipzig, 1931) Fritz Rosenfeld álnév alatt jelent meg. Nagyvárosi képeskönyv (összegyűjtött írások, szerk. Lénárt Éva, Budapest, 1963)
Jegyzetek
Források
Gereblyés László: Körmendi Zoltán In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (152. o.)
További információk Körmendi Zoltán: Kritika a kritikáról Kalangya, IV. évfolyam (1935. május) Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya EPA, Budapesti Negyed 10. (2002/1-2). Eredeti megjelenés: Szép Szó, IV. kötet, 1937. 11. füzet, 64-67. old.; IV. kötet, 2. füzet (12.), 1937. március, 161-170. old.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A gunskircheni koncentrációs tábor foglyai