bélyegkép|Ephébosz szobor Agrigento múzeumában bélyegkép|220px|Fürdő ephéboszok (antik vázakép) Ephébosz ( ‚ifjú‘)Wilhelm Pape, Handwörterbuch der griechischen Sprache. Bd. 1: A–K. Bearbeitet von Maximilian Sengebusch. 3. Auflage. Vieweg & Sohn, Braunschweig 1914, S. 1116 volt az ókori Görögországban azon ifjak neve, akik kinőttek a serdülőkorból.
Az ephébosz a tanár-tanuló viszonyban jelentheti a tanulót is. Ezen kívül a gümnaszion vagy lükeion ifjait is jelölte.
Athénban a Kr. e. 4. századtól kezdődően ephébosz volt az a 18 évnél idősebb fiatalember, aki a teljes polgári jogok elérése érdekében kétéves állami képzést kapott (ephébia), mely egyben fegyveres szolgálattal is járt. Ephéboszokkal helyettesítették azt a 300 szkíta íjászt, melyek korábban Athénban a rendőri szolgálatot adták. Az ephébia intézménye egészen a Kr. u. 3. századig fennállt.
További információk Henri Jeanmaire: Couroi et Courètes. Essai sur l'éducation spartiate et sur les rites d'adolescence dans l'Antiquité hellénique. Bibliothèque universitaire, Lille 1939.
C. Pélékidis: Éphébie. Histoire de l'éphébie attique, des origines à 31 av. J.-C. Éd. de Boccard, Paris 1962. Oscar William Reinmuth: The Ephebic Inscriptions of the Fourth Century B.C. Brill, Leiden 1971. Pierre Vidal-Naquet: Le Chasseur noir et l'origine de l'éphébie athénienne. In: ders.: Le Chasseur noir. Formes de pensée et formes de société dans le monde grec. Maspéro, 1981.
Fordítás
Hivatkozások
Kategória:Ókori görögök