Rónafalu (ukránul: Жборівці [Zsborivci]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése 300px|bélyegkép|balra|Rónafalui bazaltoszlopok Munkácstól északra, Kölcsény északi, Frigyesfalva nyugati szomszédjában fekvő település. Keresztülfolyik rajta a Viznice-patak.
Nevének eredete A település neve magyar eredetű: a Runó~Runa ukrán családnév és a magyar falu birtokos főnév összetételével keletkezett.
Története A falu a 16. század második felében települt. 1570-ben „Runa falwa” néven fordul elő először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUNOFALVA. Obiroczi, Petrika. Elegyes falu Bereg Várm. földes Ura Gr. Schönborn Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Felső Viszniczéhez nem meszsze, mellynek filiája; határbéli földgye leginkább zabot terem, réttye, legelője tsekély, Munkátsi piatzhoz közel vannak, és a’ vas bányákban is van módgyok a’ keresetre.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Runofalva, Zsbiruwczi, orosz f., Beregh vgyében, F.-Vizniczéhez 3/4 óra: 85 g. kath. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”
1888-ban Runófalva és Gévénfalva egyesülésekor az új települést „Rónafalu” néven törzskönyvezték a hasonló hangzás alapján. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 200 lakosából 19 német, 181 ruszin volt; ebből 181 görögkatolikus, 19 izraelita volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései