Beregvár () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól északkeletre, Szentmiklós északkeleti szomszédjában, a Latorca jobb partján fekvő település.
Nevének eredete A falu neve magyar eredetű. Előtagja a megyei hovatartozásra utal, utótagja pedig a magyar vár főnév. A településnek azonban nincs köze várhoz. Eredetileg „csak” egy kastély van itt, a később létrejött falu róla kapta a nevét. A korábbi ruszin Берегваръ a magyar név átvétele. A jelenlegi Карпати (Kárpátok) helységnév a kastélyban létrehozott szanatórium nevéből származik.
Története bélyegkép|balra|180px A környék 1711 előtt a Munkácsi uradalom része és a Rákóczi-család birtokában volt. Az osztrák császári udvar a Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben elkobozta a Rákócziak itteni uradalmát is, így a száműzött fejedelem e birtokai is a császári koronára szálltak, akárcsak Vay Ádám, Visky Sámuel, Krucsay István és a többi Rákóczihoz hű főurak birtokai. Az elszegényedett jobbágysággal rendelkező munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás következtében alig adott jövedelmet.
1726-ban VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainzi érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat, az uralkodói ház iránt tanúsított hűsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául – a munkácsi vár kivételével, melyet a császár magának és utódainak tartott fenn.
A falu maga a 20. század elején települt. 1905-ben „Beregvár” néven említik. A trianoni diktátumig Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták. 1944-ben „Beregvár”, „Берегваръ” formában írják. Az uradalom 1944-ig maradt a Schönborn család birtokában.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1968-ban „Карпати” alakban említik. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége A 2001-es népszámlálás során a lakosság elérte a 475 főt, melynek 96,6%-a ukrán, 1,7% orosz, 1,3% magyar, 0,4% örmény anyanyelvűnek vallotta magát.
Nevezetességek A Schönborn-kastélyt Z. Gresserson tervei alapján a környék legmagasabb pontjára a 19. század utolsó évtizedeiben, 1890-1895 között építették fel, az akkor divatos angol Tudor-féle stílusban. Díszes óratornya háromemeletes, az oldalszárnyak egyemeletesek. Helyén korábban egy 18. századi fából készült udvarház, vagy vadászkastély állt. A kastélyban jelenleg szanatórium működik.
A kastélyhoz tartozó 50 hektáros park Kárpátalja legnagyobb és legszebb tájépítészeti együttese. A parkban a Kárpátok őshonos növényzete mellett egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai is megtalálhatók. A park közepén pedig az itt kialakított kristálytiszta vizű tóban ritka vízi növények pompáznak, de csodálatosak a kastély körül ültetett nyírott bokrok, növénysövények, színpompás virágágyások is. A park látogatható.
Jegyzetek
Források Kárpátinfo Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Kategória:A Munkácsi járás települései