Kockaszállás () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól északkeletre, Szolyvától nyugat-délnyugatra fekvő település.
Nevének eredete Eredeti Kockaszállása neve magyar eredetű, a magyar Kocka~Koczka családnév és a birtokos személyjellel ellátott Szállás szó összetételével keletkezett. A birtokos személyjel a 18. század során lekopott. A névadás feltételezhető eredete, hogy a falu egy korábbi ideiglenes pásztorszállás helyén jöhetett létre. Későbbi ukrán neve szintén személynévi eredetű, a Koc~Koca ukrán családnév birtokos változata: Kosz faluja.
Története A település a 16. század első felében települt kenézi falu, 1549-ben nevét „Koſkazallaſa” alakban írják. 1588-ban „Kuczkazallassa”, 1690-ben „Koczka Szállása”, de 1715-ben már csak „Koczka Szállás” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOCZKASZÁLLÁS. Koszena. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Dunkafalvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Klotskofalvához is közel, mellyhez határja hasonlító.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koczkaszállás, (Kosinuw), Bereg vmegyében, orosz falu, Munkácshoz 1 1/2 mfldnyire: 154 g. kath., 5 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 430 lakosából 21 magyar, 28 német, 380 ruszin volt; ebből 9 római katolikus, 385 görögkatolikus, 28 izraelita volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései