Egreske () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól északkeletre, a Latorca bal oldalán, 217 méterrel tengerszint feletti magasságban található.
Nevének eredete A település eredeti Vusnik neve ruszin, víznévi eredetű, a rajta átfolyó patakból származik. A pataknév az ukrán вільха~ольха = égerfa, égerfaerdő~liget származéka.
Története A falu a 16. század második felében települt a Latorca partján, Szentmiklóssal átellenben. 1599-ben említik először „Usnik”, „Vsnik” néven. A 17. század elejéből származó urbáriumban már „Egreske” néven említik, bár lakossága valószínűleg ruszin.
1688-ban „Egeres Falva, Vulsinka” formában írják. Ez a kétrészes Egeresfalva név korai párhuzamos névadás vagy fordítás eredménye. A településnek sem ekkor, sem később se volt jelentős magyar népessége.
1715-ben „Egereske”, 1750-ben „Egerecske” alakban említik. A 18. században a magyar névhasználatban a -falva utótag lekopott, helyét a kicsinyítő funkciójú -ke képző vette át. A ruszin névben – talán a magyar név hatására – szintén képzőcsere történt, az alaptaghoz az ukrán -ка kicsinyítő képző kapcsolódott. A jelenlegi hivatalos ukrán Вільховиця a 18. század második felétől adatolható (pl. 1773-ban „Egereske”, „Wulchowicza” formában), ami az ukrán вільхoвий = égerfás kicsinyítő képzős alakja.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „EGERESKE. vagy Egreske. Valkovitza. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Munkácsi járásban, határja meglehetős termékenységű.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Egrecske, (Vulychovicza), Beregh v. orosz falu, a Repedéhez szinte 1/2 órányira. a Latorcza mellett: 121 g. kath., 5 zsidó lak. Vizimalom. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”
A trianoni diktátum előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége Az 1881-es népszámlálás szerint 119 lakosából 83 ruszin, 34 német. A falunak a 2001. évi népszámláláskor 749 lakosa volt.
Források Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:A Munkácsi járás települései