Kispálos () település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Szolyvától észak-északnyugatra, a Pinye-folyó partján fekvő település.
Nevének eredete A falu eredeti Paulova neve ruszin eredetű, az ukrán Павло (Pál) családnév birtokos származéka. Alapító kenézéről vagy első lakójáról nevezték el.
Története A falu a 15. század első felében települt, 1444-ben „Paulyan” néven említik. 1568-ban „Pallowa”, 1640-ben „Paulova” formában írják a nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAULOVA. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai leginkább ó hitüek, fekszik Ploszkóhoz közel, mellynek filiája, határbéli földgye egyebet zabnál nem igen terem, réttyei hasznosak, legelőjök, és mind a’ kétféle fájok van, harmadik osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Paulova, orosz falu, Beregh vmegyében, Ploszkó fil. 101 g. kath., 3 zsidó lak. F. u. gr. Schőnborn. Ut. p. Munkács.”
1889-ben a Kismelnicsna és Paulova egyesítésével létrejött új falut a ruszin név magyarosításával „Pálos” néven jegyezték be. 1904-ben az országos helységnévrendezés során nevét „Kispálos”-ra módosították.
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, majd 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 1995-ben „Павловo” néven említik, ami a történelmi ruszin név visszavételével jött létre.
Népessége 1910-ben 575 lakosából 6 magyar, 138 német, 396 ruszin volt; ebből 13 római katolikus, 431 görögkatolikus, 131 izraelita volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései