bélyegkép|300px|jobbra|A Bizánci Birodalom kiterjedése II. Baszileiosz halálakor (1025)
A Makedón-dinasztia az Amoritákat követően került hatalomra Bizáncban, tagjai 867 és 1056 között uralkodtak. A dinasztia nevét alapítója, I. Baszileiosz szülőhelyéről, Makedóniáról kapta. Ezt az időszakot nevezik Bizánc második aranykorának, mivel a birodalom ebben az időszakban jelentős politikai és katonai sikereket ért el és virágzott a kultúra.
A dinasztia uralkodása III. (Részeges) Mikhaél meggyilkolása után kezdődött el. Az elkövetkező évtizedekben a császárok számos katonai győzelmet arattak a muszlimok ellen, visszafoglalták Edesszát, Krétát, Ciprust és Antiochiát, valamint Szíria északnyugati részét délen a tengerparton Tartúszig, a szárazföld belsejében pedig Apameiáig és Sajzarig. Hódításaikkal párhuzamosan a megcsonkított Aleppói Emírséget vazallusállammá tették, és védelmében több háborút vívtak az Egyiptomot és Szíria zömét egyesítő Fátimida Kalifátussal, ami kettős függésbe hozta Aleppót. Dél-Itáliában megszervezték Calabriában és Langobardiában a bizánci közigazgatást. I. Simeon bolgár cár unokája, II. Borisz uralkodása idején visszaszerezték a Balkán nagyobb részét, Sámuel idején pedig teljesen legyőzték a birodalmat régóta fenyegető Bolgár Cárságot.
Tagjai bélyegkép|jobbra|250px|I. Baszileiosz ábrázolása Ióannész Szkülitzész krónikájában
I. Baszileiosz (811–886, ur. 867–886) örmény származású lovászfiúból III. Mikhaél társcsászára lett, majd meggyilkoltatása után egyeduralkodó; vadászbalesetben hunyt el VI. (Bölcs) León (866–912, ur. 886–912) anyja Eudokia Ingerina Mikhaél varég szeretője és Baszileiosz felesége volt; valószínű, hogy Mikhaél fia volt III. Alexandrosz (870–913, ur. 912–913), León öccse VII. (Bíborbanszületett) Kónsztantinosz (905–959, ur. 913–959) León fia, aki helyett sokáig apósa, a későbbi I. Rómanosz vezette az államügyeket I. Rómanosz (870–948, ur. 919–944) saját dinasztiát próbált alapítani, fiai megbuktatták és kolostorba volt kénytelen vonulni II. Rómanosz (938–963, ur. 959–963) Kónsztantinosz fia, nem foglalkozott államügyekkel, azokat Jószéphosz Bringasz eunuchra bízta II. Niképhorosz Phókasz (912–969, ur. 963–969) Rómanosz özvegyének második férje, sikeres hadvezér; felesége gyilkoltatta meg I. Jóannész Tzimiszkész (925–976, ur. 969–976) Rómanosz sógora, sikeres hadvezér, Niképhorosz feleségének szeretője, Baszileiosz régense II. (Bolgárölő) Baszileiosz (958–1025, ur. 976–1025) Rómanosz fia, a birodalom az ő uralma alatt ért el hatalma csúcsát, azonban gyermektelenül halt meg VIII. Kónsztantinosz (960–1028, ur. 1025–1028) Baszileiosz öccse, helyette eunuchok és kegyencek irányítottak Zoé (978–1050, ur. 1028–1050) Kónsztantinosz lánya III. Rómanosz (968–1034, ur. 1028–1034) Zoé első férje, a nagybirtokosok támogatásával gyengítette meg az államot, felesége megmérgeztette IV. (Paphlagoniai) Mikhaél (1010–1041, ur. 1034–1041) paphlagoniai parasztfiúból lett Zoé szeretője, majd második férje, sikeres hadvezérnek bizonyult V. Mikhaél Kalaphatész (1015–1042 Argürosz, ur. 1041–1042) IV. Mikhaél unokaöccse, Zoé adoptált fia; mikor nevelőanyját kolostorba záratta, a nemesség összefogott ellene, megvakíttatták, kasztrálták és kolostorba záratták IX. Kónsztantinosz Monomakhosz (1000–1055, ur. 1042–1055) Zoé harmadik férje Theodóra (980–1056, ur. 1042, 1055–1056) Zoé testvére, gyermektelenül halt meg, a trónon Mikhaél Bringasz követte
Források
Olajos Terézia: A Kelet-római Birodalom „második aranykora”. In: História 1999/9–10. szám, 27–31. o.