A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai kísérleti Vállalat (rövidítése: ML, rövid neve: Mechanikai Laboratórium, általánosan használt neve: Mechlabor) a szocialista Magyarország egyik, részben katonai, részben stúdiótechnikai berendezéseket gyártó állami vállalata volt.
Az eredetileg 18 főt foglalkoztató vállalatot 1947 körül az akkori Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium alapította, hogy a testületeket az akkori embargó miatt nekik elérhetetlen korszerű, de hazai fejlesztésű és gyártású elektronikai berendezésekkel ellássák.
A rendszerváltás után, a ML által gyártott katonai berendezések piaca (volt szocialista és harmadik világbeli országok) nem bizonyult fizetőképesnek, ezért a vállalatot a rendszerváltó kormány felszámolta. A stúdiótechnikai ág sorsát pedig a digitális hang- és képtechnikai eszközök elterjedése pecsételte meg.
Székhelye, telephelyei A vállalat központja Budapest VII., Gorkij (ma: Városligeti) fasor 25–27. sz. alatt volt. Alagon (Dunakeszi), valamint DunaföldvárottBudapest lexikon II. k., 126. o. s végül 1972-től Pécsen is létesült gyáregysége, ahol a magnetofongyártás folyt. A dunakeszin működő 2. sz. gyáregység 1957 júliusában jött létre az addig vitorlázó repülőgépeket gyártó Alagi Központi Kísérleti Üzemnek (AKKÜ) a Mechlaborhoz csatolásával.
A vállalat működésének jellemzői A számítógépek korai használatba vétele, amivel lerövidítették a fejlesztés idejét. Öntvények megmunkálásához numerikus vezérlésű gépeket alkalmaztak. Volt a Laborban mini asztalosműhely, könnyűfémöntöde, homokfúvó-, lakatos-, hegesztő-, forgácsoló-, galvanizáló- és festőműhely, volt fröccsöntőgép, transzformátor-, mechanikus alkatrészgyártó és -szerelő műhely. A technológiát klímavizsgáló, foto-, és elektromos-, valamint mechanikai laboratóriumok támogatták.
Jól képzett szakembergárda, akik nem csak saját területükhöz értettek kiválóan, hanem a gyártmányok valamennyi szerkesztési, konstrukciós, technológiai, áramköri, de még esztétikai kérdéseihez is. Egyesek teljesítményét Kossuth-, és Állami Díjakkal, a céget pedig kitüntetések sokaságával ismerték el.
A vállalat termékei
thumb|200px|STM–700 thumb|200px|STM–850 thumb|200px|STM–90 thumb|200px|Tévékamera
Katonai rádióvevő-készülékek Vevőberendezések képei és rövid leírásai ():
– Rövidhullámú – 30 MHz-ig: ML–213 ML–400 1957-től ML–1250 1960-tól REV–251 1978-tól, – Ultrarövid-hullámú – UHF 20–100 MHz és VHF 100–500 MHz: VU–21M 1967-től VU–32 UP–3MA panorámavevő VREV UREV UREV–P panorámavevő VREV–P panorámavevő – Iránymérő vevők R–1301 rövidhullámú távkeretes REV–22 IU–60 ultrarövid, 20–100 IU–70, 100–500
Magnók ML EHR–11,
Tv stúdióberendezések 8 csatornás fekete-fehér tv-stúdió 1957
Stúdiómagnók A Mechlabornak az évtizedek folyamán (1958–93) készült több ezer stúdiómagnója nem csak a Magyar Rádió, ill. Televízió szükségleteit fedezte. A készülékek nagy része a KGST-n belül talált gazdára. Európán kívül Ázsiába, Afrikába, s Kuba révén Amerikába is jutott belőlük.
A 200-astól kezdve elektromosan és mechanikusan is modulrendszerű készülékcsaládok monó (x00), sztereó (x10), pilot, később TC (x50), vágóasztal (x31) változatokban készültek. Szalagsebességük, az európai stúdiókban szokásos 19,05, ill. 38,1 cm/s. M6: STM–6J: STM–10: STM–100/STM–110: 1972. STM–200/STM–210/STM–224/STM–226/STM–250/STM–231 1966. STM–300/STM–301/STM–310 1974 STM–4016: 0,6–19 cm/s STM–500/STM–510 STM–600/STM–610/STM–650/STM–631 STM–700: 1985, 8/16/24 sáv, varyspeed STM–800/STM–810/STM–812/STM–850: 1988, 4,7–76 cm/s, varyspeed /−50,+33%/ STM–90 1992
Az STM–10 elektroncsöves, a 200-asok tranzisztoros, a 300-as sorozattól kezdve az újabbak részben integrált áramkörös elektronikával készültek. A legsikeresebb, s egyben leggyakoribb típusok a 200-as és 600-as sorozat tagjai voltak. Ezekből több ezer darabos sorozatok készültek. A megkésett megjelenésének, s a különleges felhasználási területnek köszönhetően a soksávos 700-asból lényegesen kevesebb hagyta el a gyárat. A rendkívül nagy tudású, processzoros vezérlésű 800-as családból a kísérleti darabokon kívül csak párszor 10 darabos sorozatot gyártott a cég. A ML utolsó konstrukciója, az STM–90 már nem jutott el a gyártósorig. Csak pár Mintadarabja épült meg.
Típuscsaládon belül a mechanikai, s elektronikai részegységek nagyrészt cserélhetők. Ezek az egységek folyamatos fejlesztés alatt álltak, de a csereszabatosság fenntartására a konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak. Van rá példa, hogy egy típuscsalád bizonyos egységei másik családba tartozó készülékbe is illeszkednek. Pl. a 600-as család mechanikai egységei (motoregységek, fejegység) a régebbi 200-as sorozatban is megállják a helyüket. A 300-as és 600-as sorozat hangfrekvenciás áramkörei azonosak. Csakúgy, mint a 700-asok és a 800-asok erősítői.
Stúdiólemezjátszók SL–100: 1976 SL–101: 1979 SL–102: 1984
Riportermagnók Riporter 5 Riporter 6 R–7
Források Budapest lexikon II. k., 126. o.
lazarbibi.hu Heckenast Gábor: A stúdiók világa Mechanikai Laboratórium: STM–200 mágneses hangrögzítő berendezés karbantartási leírása, 1965 Mechanikai Laboratórium: STM–600 kezelési utasítás Mechanikai Laboratórium: STM–600 karbantartási utasítás Mechanikai Laboratórium: STM–310 stúdiómagnetofon-család műszaki leírása, Kezelése és karbantartása, 1974 Mechanikai Laboratórium: STM–700 sokcsatornás stúdiómagnetofon műszaki kézikönyv, 1985 Mechanikai Laboratórium: STM–800 stúdiómagnetofon-család műszaki kézikönyv, 1989 Rádiótechnika évkönyv, 1973 Rádiótechnika, 1976
Germuska Pál: Kadhafi „fülei”. Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon 1965–85 (Történelmi Szemle 2008/1. sz.) , Líbiában rendszerátadás , Kadhafi fülei Dékány István – Szőnyi István: A magyar katonai rádiófelderítés története (Zrínyi Kiadó 2009), A külkereskedelmét a Technika Külkereskedelmi Vállalat bonyolította
Jegyzetek
További információk Mechlabor-honlap
Kategória:Magyarországi elektronikai cégek